Mikor lesz már magyar maffia?

2013.10.13. 18:23

Zsiborás Gergő

Rubik-kocka, gyufa, inzulin, ejtőernyő, kontaktlencse... - ez csak néhány a volt kommunista blokk országainak találmányai közül. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Horvátország és Bulgária mindig is híresek voltak a szellemi tőkéjükről. Mindez a kelet-közép-európai régió öröksége, de egyre többen teszik fel a kérdést: ez a rejtett potenciál mikor fog végre berobbanni, mint ahogy azt a nyugat-európai és amerikai startupoknál láttuk, látjuk? Hamarabb, mint gondolnánk – mondják a régiót jól ismerő vállalkozók. Szabó Balázs cikke nemrég jelent meg a Forbes.com-on. 

szabo_balazs.jpg

Szabó Balázs
Az InVendor üzletfejlesztési igazgatója, a magyar és kelet-európai startupok szakértője, szakmai konferenciák előadója, a budapesti startup-közösség egyik lelkes szervezője, aki korábban a Kairos Society régiós vezetője volt.
Ez Balázs első cikke, amit a Forbes megjelentetett, minderről röviden csak annyit mondott: "egy álom valóra vált". 

A technológia, a tudomány és a matematika területén a világ élvonalába tartoznak a  fenti országok eredményeik alapján. A Google által évente megrendezett programozó-verseny idei 24 döntőse közül 16 a régiónkból került ki. A szintén neves ACM International Collegiate Programming Contest 13 győztese közül 8 volt közép-kelet-európai - számolt be róla a Bloomberg. Közben az Egyesült Államokban éles harcot folytatnak egymással a vállalatok a jó programozókért. Ezt jól mutatja az is, hogy a tengerentúlon egyre több techcég vásárol fel ígéretes startupokat csupán azok szakember gárdája miatt (acqui-hiring).

A kelet-európaiak tehetségét egyre több tech-óriás használta ki, és telepítette a régióba bizonyos részlegeit, miközben az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában építettek piacot. Az outsourcing-hullám mellett azonban az elmúlt években egyre több sikeres startup nőtt ki a régióból is, így Csehországból útnak indult az AVG és az Avast, Szerbiából a Nordeus, a Filestube Lengyelországból, a BitDefender és a Soft32 pedig Romániából. Ezek mellett Magyarország sem maradt le, nekünk is vannak már világraszóló sikersztorijaink, elég csak a Prezire, az Indextoolsra, a LogMeIn-re és a Ustreamre gondolni.

A fejlődés gátjai

A néhány nemzetközileg is ismert cégtől eltekintve azonban Kelet- és Közép-Európa vállalkozásainak van még mit tanulnia. Létezik egy másik régió Európában - a hagyományosan üzleti központnak számító London-Berlin-tengelyt most ne vegyük ide - ahol egy-egy startup sikere képes volt hatalmas lökést adni a helyi startup-ökoszisztémának. A balti államok közül a legjobb példa számunkra Észtország lehet (ahogy a startup-os körökben nevezik: az "észt maffia"), ahol a Skype nemzetközi sikere után az alapítók pénzük egy részét visszaforgatták a helyi startup -közösség fejlesztésébe. Ma az 1,3 milliós országban több száz korai fázisú cég dolgozik azon, hogy a Skype-hoz hasonló áttörést érjen el. Ezzel szemben a mi régiónk országai még mindig csak várnak egy ilyen kezdőlökésre.

Kihívások Kelet-Európában

A keleti blokk legnagyobb kihívása a régi berögződések és a kockázatkerülésre építő mentalistás megváltoztatása. "Az emberek többsége, még ha bosszankodik is miatta, inkább egy óriás techcégnél robotol ahelyett, hogy az álmait kergetve indítana egy saját vállalkozást" – enged betekintést a korántsem lebecsülendő feladatba Stephane Gantchev, a Launchhub befektetési partnere, szerinte a megoldást az oktatás fejlesztésében kellene keresni (sales, marketing, pitching, entrepreneurship, customer development).

Andreas Tschas, a Pioneers Festival – vagyis a régió egyik legnagyobb startup-rendezvényének – társalapítója szintén a példaképek hiányát említi. "Az egyik legnagyobb gond, hogy nem bővelkedünk üzleti tapasztalatban, még mindig viszonylag kevés üzletember van a régióban, akik megcsináltak egy sikeres exitet és ezután pénzüket és tudásukat visszaforgatták oda, ahonnan elindultak" -  így Tschas.

Az sem könnyíti meg a kelet-európai versenyzők helyzetét, hogy földrajzilag nagy a távolság a magas hozzáadott értékkel bíró erőforrásokat (befektetők, ügyfelek, tanácsadók, mentorok) felvonultató technológiai központoktól, ezek az erőforrások hozzájárulhatnak a gyorsabb és hatékonyabb termékfejlesztéshez és ezen keresztül a cég validációjának növekedéséhez is. "Az olyan központokban, mint amilyen a Szilícium-völgy is, sokkal könnyebb potenciális befektetőt, mentort vagy tanácsadót találni" - mondja Ivan Burazin, a horvát Shift Split konferencia szervezője.

Maxim Gurvits, a korai fázisú cégekben befektetést végrehajtó Teres Capital befektetője szerint a régióban a legnagyobb gond az ún. Product Market fit (piacképes végtermék) elérése, és bár sok startup túljut ezen a ponton, a környezet ezután már kevésbé támogató, mondhatni, igen kemény számukra. Ebből a szempontból a technológiai "hub"-októl való távolság szintén nagy hátrányt jelent.

A felemelkedés útján

A régió legsikeresebb startupjainak fejlesztő központja továbbra is Kelet-Európában van, az üzletet azonban már az Egyesült Államokban építik. Így közvetlen kapcsolat alakult ki a magasan képzett fejlesztő csapat és a piac között. "Sokkal kevesebből tudsz céget építeni itt, a régióban, mint a Völgyben vagy Nyugat-Európában" - mondja Burazin, aki egyben a Codeanywhere CEO-ja is.

A régióba áramló tőke bővülése nagy részt uniós kezdeményezéseknek köszönhető. Az Európai Bizottság által életre hívott Jeremie-programban a kelet-európai tagállamok - így Bulgária és Magyarország - arra kaptak lehetőséget, hogy induló cégeik finanszírozását visszatérítendő EU-s forrásokból biztosítsák.  Maxim Guzvits szerint a Jeremie sok tekintetben hasonlít arra az állami kezdeményezésre, amit 25 éve Izrael indított útjára. Ott az első sikerek felkeltették a magánszféra érdeklődését az innováció iránt.

A régióban egyre több nemzetközi accelerator program (500 Startups, Startup Sauna, Seedcamp) képviselője teszi tiszteletét. Ők nemcsak globális hálózatukba engednek belépést, de magvető finanszírozást is nyújthatnak a befektetésre érett régiós startupoknak.

„Hiszek benne, hogy itt a nagyszerű pillanat, és a magyar sikersztorikból - mint a LogMeIn, a Prezi és a Ustream - érkező tapasztalat is elérte már azt a kritikus mennyiséget, mely Budapestet a világ nagy üzleti-technológiai központjai közé emelheti – mondja Árvai Péter, a Prezi egyik alapítója.

Mikor leszünk majd "ott"?

A budapesti startup-közösség egyik mentora és mozgatórugója, Záboji B. Péter szerint 10-15 évvel vagyunk lemaradva Nyugat-Európától. "Az ökoszisztéma azonban folyamatosan fejlődik, és egyre jelentősebb lesz, ahogy a fiatal generáció tagjai egyre gyorsabban sajátítanak el nyelveket és egyre több üzleti tapasztalatra tesznek szert, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni a világgazdaság vérkeringésébe - jelzi a European Enrtrepreneurship Foundation alapítója, hogy optimizmusa nem alaptalan.

"A jövőt illetően minden okunk megvan a bizakodásra. A magvető alapok érkezésével sikerült egy régóta tátongó űrt áthidalni a finanszírozásban, ez pedig nagy lendületet adhat a régió legrátermettebb vállalkozóinak" - mondja Gantchev.

Kelet-Európának még több sikeres exitre van szüksége, és olyan, sokat tapasztalt vállalkozókra, akik befektetőként és mentorként odaállhatnak az újabb startupok mellé. Szőke Márton, az Indextools alapítója azután állt üzleti angyalnak, hogy cégét eladta a Yahoo!-nak. "Gyorsan rájöttem, hogy valamit csinálnom kell, de a cégeladás után nem akartam visszatérni még a mindennapi munkához. Viszont hiányzott a stratégiaalkotás, az hogy üzleti modelleken vagy egy termék dizájnján agyaljak. Így szinte kézenfekvő volt, hogy olyan fiatal vállalkozókkal dolgozzak együtt, akiknek pénzre vagy tanácsra van szüksége. Azt hiszem ez az, amit egy angyal befektető csinál" - mondja Szőke.

Nem kérdés, Közép-Kelet-Európának több sikersztorira van szüksége. Ezek azok, melyek motivációt jelenthetnek a számunkra, és megmutathatják azt is, hogy igenis lehetséges egy startup-ot sikerre vinni. Közép-Kelet-Európának még több sikersztorira van szüksége, az észt modellnek itt is működőképesnek kell lennie. Mert képesek vagyunk arra, hogy itt is több száz startup szülessen, melyek magas hozzáadott értékkel szolgálják ki a globális piacokat.

 

Szólj hozzá!

Címkék: siker startup sztori exit Forbes Forbes Magyarország CEE Szabó Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr365562685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása