Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

És ha a Prezi amerikai lenne? - interjú Rob Naillel a Singularity University vezérével

2014.05.06. 00:59

Zsiborás Gergő

2014_05_cover.jpgRob Nail nem érti, Kalifornia miért áldoz dollármilliókat gyorsvasútra, miközben az ott székelő Google vezető nélküli autókat dob néhány éven belül a piacra. Mit keres egy nemzetközi think-tank első számú vezetője Budapesten, és mit tanácsol a magyar fiataloknak? Interjú. 


- Rob, a Singularity University vezérigazgatója vagy. Szereted a munkádat?
- Persze! Ez egy nagyon különleges szerep: egy elképesztő globális közösség központjában lenni, amely a jövőről teljesen máshogy gondolkozik.

- Korábban megfogalmaztatok egy célkitűzést, miszerint a Singularity Universitynek (SU) egy globális think-tankké kell válnia.
- Már az.

- Ez mit jelent pontosan?
- Több mint 2 ezer diák fordult már meg nálunk, belőlük közel 1500 felsővezető több mint 85 országból. Nagyon aktív a kapcsolatunk vállalkozókkal, entrepreneurökkel, nagyvállalatokkal, kormányzati szervekkel, akik a világ számos pontján hihetetlen projektekben vesznek részt.

- Nem lehet rossz ilyen környezetben dolgozni. Te miben méred a sikert?
- Nagyon fontos, hogy hány embert érünk el. A célunk ugyanis az, hogy az új technológiákat adjunk a világnak és minél több emberhez eljuttassuk azokat. Számomra nagyon fontos, hogy építsek valamit. A munkámban éppen ezért a legjobb az, amikor látom, hogy a cégek és az ötletek, melyek a programjaikból kerülnek ki, valósággá vállnak.

- Miért érdekes egy ilyen globális think-tanknek a mi régiónk?
- Ez valóban egy nagyon érdekes régió, első sorban az emberek miatt, akik képesek inspirálni a közösségüket. Az egész világon olyan embereket keresünk, akik képesek a megszokottól eltérően gondolkodni. Ilyen a mellettem ülő Szabó Csaba is – a Global Impact verseny alapítója –, aki képes volt megmutatni nekünk, hogy ez itt egy hihetetlen közösség. A technológiai tudás Budapesten jelentős, az, hogy az emberek képesek más utakon járni, máshogy gondolkodni, a problémamegoldásban nagyon hasznos. Az itteni tudás és inspiráció nemcsak ahhoz elég, hogy a helyi startup közösséget egy magasabb szintre emelje, hanem képes olyan változásokat is az útjára indítani, melyek megváltoztathatják a világot.

- Két évvel ezelőtt azt mondtad a magyar startup közösségről, amikor szintén itt voltál Budapesten, hogy a hazai ökoszisztéma jelentős fejlődésen ment keresztül. Most mi a helyzet, hogy látod?
- Határozottan fejlődik tovább. Látványosan nő azok száma, akikkel itt, a közép-európai régióban kapcsolatba léptünk, tovább bővültek a forrásaink és a támogatóink száma is. Egyre több olyan partnerrel dolgozunk együtt, mint a Design Terminál, ahol a technológia, az új megoldások, az entrepreneurök, a kapcsolati tőke egy helyen vannak. Egyre erősebb a kapcsolatrendszerünk, össze tudunk fogni olyan embereket, akik arra vágynak, hogy új dolgokat próbáljanak ki.
De hadd tegyem hozzá, hogy ezért igazán egyedülálló hely a Szilícium-völgy. Teljesen más környezet. Elbuktál? Próbáld újra, fuss neki egy újabb őrült ötlettel! Ha megint elbuksz, nincs tragédia, nem dugnak börtönbe. Már önmagában a környezet is azt sugallja: ok, ez van, mi a következő ötlet? Menjünk tovább!
Ilyen támogatásra, támogatói közegre van szükség, és arra, hogy az emberek ne féljenek az újdonságoktól. Ez az egyetlen módja, hogy tovább fejlődjön a közösség, és elkapjon mindenkit a lendület.

Rob Nail-Singularity University.JPG
       
Rob Nail Budapesten (fotó: Orbital Strangers)

-  Ötéves a Prezi, akárcsak a WhatsApp, amit nemrég felvásárolt a Facebook. Gondoljunk bele, mi is a különbség kettejük között? Jan Koum WhatsApp-alapító gyerekkorában került az USA-ba, ukrán bevándorló, aki megcsinálta a maga szerencséjét, járt amerikai egyetemre, közelről látta, hogyan is működik a Völgy. Minden tiszteletem a Budapestről induló prezis srácoké, de vajon nem a hazai ekoszisztéma gyengeségét jelzi, hogy nem tartanak még előrébb? Vajon tudnánk-e ki az a Jan Koum, ha ez a zseni Ukrajnában marad?- A két cég között egészen pontosan 19 milliárd dollár a különbség (nevet). De a Prezi is egy nagyon sikeres cég, nemrég Obamával együtt jelentették be, hogy részt vesznek a washingtoni kormányzat oktatási programjában, a felhasználószámuk folyamatosan nő. Hihetetlenül sikeresek. Az összehasonlítás nem fair, hiszen a WhatsApp egy egyszerű, de stabil szolgáltatást nyújt, míg a Prezi egy nagyon értékes és hasznos, de speciális felület, más piacra lő, értelemszerűen nekik sokkal nehezebb lenne összeszedniük több száz millió felhasználót. Nem hiszem, hogy mindenkinek szüksége lenne a Prezire, miközben ingyen üzenetet mindenki akar küldeni. Viszont az a technológiai tudás és apparátus, ami a Prezi mögött van, Budapestet igazolja.

- Inkább abba az irányba próbáltam tapogatózni, hogy mik egy kelet-európai tehetséges fiatal lehetőségei ma? Jobban jár, ha kimegy és hagyja, hogy beszippantsa az, amit az imént a Völgyről mondtál, vagy inkább maradjon? Hiszen ma már például a Simgularity is ellát idáig, versenyeket szerveztek Budapesten, és a tengerentúli befektetők is egyre aktívabbak Kelet-Európában.
- Menni vagy maradni – ez szerintem leginkább attól függ, milyen projektben dolgozol épp. A biotech startupoknak például nem biztos, hogy Budapest, sőt az sem, hogy a Szilícium-völgy a legmegfelelőbb hely, szerintem nekik Bostonban a helyük. Itt ugyanis nagyobb összegeket invesztálnak ebbe a szektorba, mint a Völgyben. Minden attól függ, hogy milyen cégben ülsz, és hogy milyen közösség vesz körbe, hogy milyen mély piacismerettel rendelkeznek a környezetedben élő befektetők. Visszatérve a Prezire, nem vagyok benne biztos, hogy ha korábban mentek volna Amerikába az alapítók, akkor most előrébb járna a cég. A Völgyben rengeteg a befektető, de a startup is, sokkal nehezebb ott egyedivé válni, felhívni magadra a figyelmet. Egy startup, legyen bárhol is a világban, ma a közösségi platformokon keresztül – Kickstarter és egyéb fundraising-oldalak – képes támogatókat szerezni, és elindulni a sikerhez vezető úton.

- Maradjunk az első lépéseknél. Egy olyan kis országban, mint Magyarország, a startupok is nehezebben vonnak be forrásokat, főleg a piacról. Nekünk – egyelőre – nincs egy Skype-unk vagy egy Google-ünk, akik fel tudnák húzni maguk mellé az innovatív kisebb cégeket. A magyar Forbes legutóbbi számaiban épp erről vitatkoztak szerzőink. Meddig mehet el például az állam, részese lehet az ökoszisztémának? 

- Az államnak tipikusan fontos szerepe van az innovációban, mint befektető. Az Egyesült Államokban a központi és az állami kormányzatok is rengeteg befektetést hajtanak végre, gondoljunk csak a védelmi kiadások egy részére például. Rengeteg technológiánk alapját az állam tette lehetővé. Vegyük példának a robotikát. Évtizedekkel ezelőtt ebbe az iparba több millió, sőt több milliárd dollárt fektettünk – a befektetések nagy része katonai célú volt. Ma szemmel nézve egyszerűnek tűnő, de nagyon drága technológia volt ez, de e nélkül ma nem tudnák 100 dollárból igen komplex robotokat építeni. A korai fázisú, hosszú távú befektetésekben, melyek egyes technológiák alapját teremtik meg, az államnak fontos szerepe van. Az alapkutatásokról beszélek, de az innováció, a fejlesztés, nos, ez már mind a piac feladata kell, hogy legyen. Ha van egy jó ötlet, amibe pénz lehet befektetni, akkor azt a piacról kell behozni, mert az állam nem tud olyan visszacsatolást adni. Igazi piactérre van szükség, ahol megküzdenek egymással a befektetések és az ötletek.

Ma Magyarországon a legnagyobb gond, hogy több magvető tőkére lenne szükség, hogy még több startup és ötlet futhasson ki a piacra visszajelzésért. Itt beavatkozhatna az állam, hogy segítse a korai fázisú befektetéseket. Több ezer startup indulását kellene évente támogatni, és nem szabad megijedni attól, hogy ezek egy része aztán bebukik.

- Az teljesen elképzelhetetlen, hogy Európában is létrejöjjön egy olyan pezsgő ökoszisztéma, mint a Völgy?
- A Völgy tényleg egy nagyon egyedi hely. Sok-sok startup és fejlesztések – ilyet azért másol is találni. Ami itt tényleg teljesen más, az a kudarc kultúrája, nyitottnak lenni arra, ha valami nem sikerül és ezt megfelelően kezelni. Amíg ezt nem érted meg, addig nem értesz semmit a Völgyből. Ez egy hely, ahol az újrakezdés „ünnep”: bukj el, kezd újra, bukj el, és állj neki megint. Ez a Völgy. Ezt a mentalitást legkésőbb az egyetemeken el kellene sajátítani, persze jobb korábban. És szükség van emellett számos startup-eseményre, versenyre, közösségépítésre. Ez ugyanis kultúra és gondolkodásmód kérdése is, nemcsak a pénzzé.

- Mit tanácsolsz a magyar befektetőknek?
- Ma már a technológia az alapja minden iparágnak és üzletnek. Azt ajánlom, a befektetők nézzék meg, hova rakják a pénzüket: a múltba vagy a jövőbe fektetnek-e be? Mondom, mire gondolok. Kaliforniában az állam rengeteget öl a gyorsvonat-hálózat fejlesztésébe, San Fransisco és LA között például. De ez egy 200 éves technológia: nemhogy öreg, egyenesen halott technológia! Szerintem ez egy borzasztó befektetés. Közben ugyanott a Google fejleszti a vezető nélküli autóit, ez ugyan még pilot szakaszban van, de 5 év, és kereskedelmi forgalomban lesznek ezek az autók. Szóval, mibe fektetsz inkább: a múltba vagy a jövőbe? Azokra a vezető technológiákra kell figyelnünk, melyek megváltoztatják a világot.

---


Egyetemből globális hajtóerő: a Singularity University 
Többek között a Google és a NASA közös egyeteme. A kaliforniai Szilícium-völgy központjában található NASA Kutatóközpontjában székelő Singularity University célja, hogy kutatókat, vállalkozókat és vezetőket gyűjtsön egy helyre, akik egymást inspirálva a legnagyobb globális kihívásokra keresik a válaszokat. A SU programjaiban exponenciálisan növekvő technológiákkal foglalkoznak, a 10 hetes alap képzés mellett vezetői képzéseket és konferenciákat is szerveznek. Sok cég nőtt már ki programjaikból, melyek a SU inkubátorában érlelődhetnek tovább, hogy aztán milliók életén javítsanak.

A szigorú követelményeknek való megfelelés után egy-egy programban közel 80 kiválasztott jelölt vehet részt és dolgozhat. A SU mára egy globális hálózatot is kiépített, több mint 85 országban van kapcsolata partnerintézményekkel, kormányzati szervekkel, kutatóközpontokkal. A Global Impact versenyének lényege, hogy olyan megoldásokat találjanak, melyek 3 éven belül 1 millió ember életére lehetnek hatással. A régiós verseny döntőjét immár második éve Budapesten rendezik meg a Design Terminállal közösen.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr746100089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Link elek 2014.05.06. 07:35:29

A szilicium volggyel kapcsolatban mindegyik ilyen cikkbol kimarad, hogy a kialakulasaban _alapveto_ szerepet toltott be a Stanford egyetem es kulonosen annak rendkivul vallalkozo barat vezetese.
ha valaki megnezi, hogy a volgyon belul hol vannak a cegek, akkor azt talalja, hgy donto reszuk a Stanford kampuszatol ~10km-n belul van.

nehany multbeli pelda:
In 1939, with the encouragement of their professor and mentor, Frederick Terman, Stanford alumni David Packard and William Hewlett established a little electronics company in a Palo Alto garage. That garage would later be dubbed "the Birthplace of Silicon Valley."
www.stanford.edu/about/history/history_ch3.html
en.wikipedia.org/wiki/Silicon_Valley#History
Symbolic Systems conference, where “Sym Sys” students and alumni are honoring the Stanford-specific program that explores cognitive science, artificial intelligence and human-computer interaction. It’s a sort of liberal sciences parallel to the liberal arts: Sym Sys students take courses in a range of disciplines, including computer science, linguistics, philosophy and psychology. Over the program’s 25-year history, a significant percentage of its 725 alumni have gone on to become tech luminaries, and today, executives from Silicon Valley’s hottest companies—valuations in this room alone range from $1 billion to $200 billion—are paying tribute at the lectern.
www.departures.com/articles/silicon-valleys-stanford-connection

Jazo 2014.05.06. 12:13:39

Persze abszolút nem erről szól az interview, de a gyorsvasútat csak az nevezi múltnak és halott dolognak, aki nem ismeri és nem látja benne a lehetőségeket. A vezető nélküli autó és a tömegközlekedés teljesen más problémára jelent megoldást és emellett közös a múltjuk a jelenük és a jövőjük is. Már ma is üzemelnek vezető nélküli vasúti vonalak. Könnyen lehet hogy a gyorsvasút a jövőben felváltja majd a légiközlekedést is a sűrűbb irányokban.

cenzuratroll bosszanto 2014.05.06. 12:18:17

"De ez egy 200 éves technológia: nemhogy öreg, egyenesen halott technológia! Szerintem ez egy borzasztó befektetés."

Ez beteg. Ennyi aggyal lehetett igazgató? Ott is fideSS módszerek szerint történik a válogatás, ha csókos, akkor nem baj ha hülye?

DirkDiggler 2014.05.06. 13:43:09

@cenzuratroll bosszanto: ezt én sem értem. A kettő célja teljesen más, a gyorsvasút az autókkal túlterhelt utakon akar segíteni, a robotautó pedig csak azon, hogy nem az autósnak kell váltania meg kormányoznia.

Ez kb. olyan, hogy miért akar az állam az oktatásba fektetni (több száz éves dolog), mikor akár startupokba is fektethetne. Na mindegy, biztos igaza van..

fluffer 2014.05.06. 14:31:49

Nem kell a vasútba fektetni?! Hol él a csávó?! Úgy látszik, még nem ment reggel autóval munkába San José-ból SF-ba. Az úthálózat szar, nem bír el ennyi kocsit, viszont a CalTrain pillanatok alatt elrepít.

Jock Ewing 2014.05.06. 18:38:49

Szerintem mindenkinek az anyja valagát !

Mi ez itt?

Minden, ami nem fért bele a magazinba, vagy amivel nem bírtuk kivárni a lapzártát.

Megosztott hirdetés