Elsőre az iPad is hülyeségnek tűnt

2014.08.10. 10:12

Forbes

september cover.jpgA győztes sokszor nem a járt út szerinti jobb, hanem az ismeretlen, de jelenlegi igényekre rezonáló másik. Tófalvy Tamás publicisztikája az augusztusi Forbesból.

Június 30-án bezárt az iWiW, a világ egyik első és jó ideig Magyarország piacvezető online közösségi hálója. Mindössze nyolc évvel azután, hogy az akkori T-Online a piaci viszonyokhoz képest döbbenetesen sok pénzt, egymilliárd forintot fizetett érte. A vég közismert magyarázata, hogy az üzlet megkötésekor még távolinak és veszélytelennek tűnő Facebook időközben gigantikus globális vállalattá nőve bekebelezte az összes helyi vetélytársat, így az iWiW-nek sem lehetett semmi esélye ellene. De a magyarázat így még nem teljes.

Az iWiW-et valóban a Facebook győzte le – de nem ugyanaz a Facebook, mint ami 2006 áprilisában, az egymilliárdos üzlet megkötésekor létezett. A Facebook alig pár hónappal később, szeptember 6-án vezette be a News Feed funkciót, átalakítva az addig statikus platformot egy folyamatosan frissülő tartalomszolgáltató aggregátorrá, gyökeresen megváltoztatva a közösségi háló, majd pár évvel később gyakorlatilag az egész online médiapiac természetét.

 

Az iWiW ekkoriban egy, a maga nemében tökéletes közösségi háló volt. Mindent tudott, amit csak egy ilyen platform tudhatott. Elég, ha csak arra visszaemlékszünk, hogy a máig kísérleti stádiumban lévő facebookos „Graph Search” (azaz részletes keresés az emberek között) iWiW-es megfelelője anno milyen pontossággal működött. Amire az iWiW – és a Telekom – nem volt felkészülve, az nem egy fejlettebb közösségi háló megjelenése volt. Hanem az, hogy a közösségi háló mint olyan átalakul egy másfajtaplatformmá, ahova az emberek már nem a kapcsolatok feltérképezésére-keresgélésére, hanem közösségi tartalomfogyasztásért mennek.    

Steve Jobs 2010. január 27-én, az Apple szokásos szertartásán mutatta be az első iPadet. A táblagép valamivel később, április 3-án került a boltokba, rövidesen az Apple legsikeresebb termékévé, később a teljes személyi számítógép kategória felforgatójává vált. Ebben a formájában ez egy meglehetősen zökkenőmentesen hangzó történet. Az Apple kifejlesztett egy, a versenytársainál sokkal jobb eszközt, amivel ebből következően le is tarolta a piacot. De ez csak a teljes sztori egy része.  

Amire nem sokan emlékeznek, de az internet szerencsére igen: a bemutató és a forgalomba hozatal között eltelt a bő két hónapban az egész technológiai szakma egységesen röhögte ki az Apple táblagépét, és jósolta meg annak gyors kimúlását. Szó sem esett innovációról, jobb eszközről, új korszakról és hasonló dolgokról. A Wired, a Gizmodo, a Mashable, a CNet és a Guardian vagy a Huffington Post techrovata is egymást túllicitálva közölte a „8 dolog, ami szar az iPadben”, „5”, illetve „10 dolog, ami hiányzik az iPadból” és hasonló című cikkeket. Az eszköz teljes értelmetlensége mellett érvelő írások többek között azt kifogásolták, hogy az iPaden nincs USB-kimenet, nem lehet rajta multitaskingolni, nem lehet bővíteni a memóriáját, és egyébként is, a neve is vicces, és a szerkezet nem több, mint egy négyszeres méretű iPhone, csak éppen telefonálni nem lehet rajta. 

Az iWiW bukásának és az iPad e különös korai fogadtatástörténetének legalább két nagyon fontos, a technológia, a kultúra és az üzlet meglepő összefüggéseire rámutató üzenete van. Az egyik a technológiai fejlettség és fejlődés relativitása. A táblagép korai kritikái szerint az iPad egyszerűen rosszabb készülék volt az akkori átlagos laptopoknál. Azért, mert nem rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket elvártak tőle, viszont volt pár olyan funkciója, amelyeket senki nem gondolt fontosnak.

Ennek az ellenkezőjét a modell későbbi sikere sem bizonyította be: azt viszont igen, hogy az iPad egy másik technológia, amelyről csak használatában derülhetett ki, hogy nagyon is tömeges igényeket elégít ki. Az Apple nem azzal vitte sikerre az iPadet, és nem azzal roppantotta meg a személyi számítógépek szegmensét, hogy kijött egy jobb, fejlettebb modellel, hanem azzal, hogy egy alternatív modellt dobott piacra. Hasonlóan nem azzal mosta le a pályáról szinte az összes addig jelentős közösségi hálót a Facebook, hogy csinált egy jobb változatot, hanem azzal, hogy átértelmezte a szolgáltatást, és létrehozott egy másféle platformot.

A fejlettség relativitásából az is következik, hogy a nagyon szigorúan technológiainak tűnő igények sokszor nem a technológiáról szólnak, hanem mélyen a kultúrában gyökereznek. A 19. századi kerékpárokat tömör gumikerékkel szerelték fel, a felfújt gumikerekeket egységesen nevetségesnek gondolta a közvélemény. Aztán a huszadik század fordulója környékén a helyzet megváltozott, és rövidesen a felfújt gumikerék vált a normává. Mi történt?

A tömör gumis korszakban az emberek alapvetően szabadidős tevékenységként szemlélték a biciklizést, és nem volt szempont, hogy a kerékpár különösebben gyors legyen. De amikor egyre népszerűbbé váltak a nagy biciklisversenyek, és azokon a felfújt kerekű modellek egyre jobb eredményeket kezdtek elérni, fokozatosan előtérbe került egy új kulturális szempont: a gyorsaság. Ez aztán a fejlesztéseket és az eladásokat is alapvetően meghatározó elvárássá vált, a célt jóval hatékonyabban szolgáló felfújt kerék pedig alapértelmezett tulajdonsággá.

Kulturális beidegződéseink – felhasználói szokásaink, tapasztalataink, tudásunk, elképzeléseink, vágyaink, igényeink – alaposan előrehuzalozzák technológiai fantáziánkat. Hajlamosak vagyunk inkább valami olyat elképzelni jobbnak, fejlettebbnek, ami az addig ismert világ folytatása. Ez az ösztön viszont sokszor csalóka, a mindennapi életben és az üzletben egyaránt, amit a gyakorlat pillanatok alatt megcáfolhat. Legyen szó akár bicikliről, közösségi hálóról vagy számítógépről, a múltban gyökerező elvárások nem mindig tükrözik a jövőbeli lehetőségeket, így az aktuális igényeket sem. A győztes sokszor nem a járt út szerinti jobb, hanem az ismeretlen, de jelenlegi igényekre rezonáló másik.

Egy technológia piaci sikerének titka sokszor éppen abban rejlik, hogy megkérdőjelezve a szűk technológiai hagyományt ezekre az éppen aktuális, élő kulturális igényekre érez rá – és ez legalább olyan nehéz feladat, mint kifejleszteni magát a technológiát.   

 Tófalvy Tamás a BME tanársegédje, az SZTE kutatója, az MTE főtitkára)

(A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergenciaprogram” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.)

 

26 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr56591801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A nép fia 2014.08.10. 13:23:32

Ez jó, de nem számol az "igény teremtésével". Az iPad pontosan ilyen volt. Olyan dolgot kínált, ami addig nem létezett, s igény sem volt rá, így magát az igényt ő maga teremtette. Jobs ennek a mestere volt. Az iPhone előtt is léteztek érintős telefonok, de az Apple segítségével lett az a trend. Mert értett hozzá, hogy megteremtse az igényt rá.

tofalvyt 2014.08.10. 13:44:21

@A nép fia: És mi van akkor, ha már megvolt az igény, csak épp más nem ismerte fel? (Értem amit mondasz, de én az igényteremtést mint olyat egy elég nehezen megragadható / magyarázható fogalomnak érzem.)

nyünyüge 2014.08.10. 14:56:26

@A nép fia:
Az Apple termékek mindegyikének jellemzője, hogy teljesen el bírtak szakadni azoktól a több évtizedes beidegződésektől, ahogyan "hagyományosan" kínálták a számítástechnika alkalmazásait az "egyszerű" embereknek. Ezek megpróbálták valahogyan leegyszerűsíteni a felhasználói interfészt, de nem bírtak elszakadni a technológiától. Az Apple képes volt a bennünk levő ösztönös gondolkodásra építve kialakítani ezt az interfészt, alátéve egy meglehetősen megbízhatóan működő platformot.
Mellesleg ezzel az interfésszel elég jól sikerült megelőznie-lezárnia azokat a hibalehetőségeket is, amibe a halál bonyolult technológia miatt a hagyományos gondolkodású interfészek rendre belefutnak.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2014.08.10. 15:34:44

@A nép fia: az igény egy laikusok számára is használható tartalomfogyasztó számítógép volt.

Szívesen.

Alick 2014.08.10. 16:03:25

@enpera: ami a szakmának gagyi, az még jó lehet az egységsugarú juzereknek...

tede 2014.08.10. 18:20:45

Lesz újra ilyen terméke az Apple-nek? Tartok tőle, hogy nem, csak az iphone meg ipad újabb és újabb verzióit próbálják kiadni a kifulladásig.

nyünyüge 2014.08.10. 18:23:45

@tede:
nem az Iphone meg a Ipad volt a Macintosh első sikeres terméke .... talán nem is ezek az utolsók.

Alick 2014.08.10. 19:50:16

@tede: iCar - érintőképernyőn megjelölöd az úticélt, az autó odavisz.
És persze a Google is kijön a DroidCar-ral, amelyben mindezek mellett választhatsz, hogy melyik szakaszon akarsz vezetni.
:)

ChPh 2014.08.10. 20:01:51

@nyünyüge: Viszont eddig Steve Jobs nélkül nem működött a cég, lassan kifutnak az elképzelései, utána mi lesz?

(nem, nem negatív hozzáállás, csak kíváncsi, remélem ezután is sikeres marad a cég :) )

A nép fia 2014.08.10. 21:47:12

@enpera: Mit szívesenezel most nekem, okoska?Most aztán megmondtad a tutit, mi?

Scooped_eye 2014.08.11. 00:31:30

@A nép fia: A kommentedben annyiszor írtad le az "igény" kifejezést, hogy nekem is rossz érzésem lett a végére: "mi a faszé' nem írod már le azt a kibasz. igényt?!" :-D

odamondó 2014.08.11. 00:33:57

Elsőre hülyeségnek tűnt? A probléma az, hogy második sőt harmadik ránézésre is ugyanúgy totál hülyeségnek tűnik az ipad.

Nzoltan 2014.08.11. 08:30:23

Alapvető különbség a Microsoft és az Apple között az, hogy elsősorban kiket akar megszólítani? A Microsoft hiába csinált volna iPad-et, ha a célközönséget eltéveszti. Ilyen volt a Surface már több mint tíz éve. Cégeknek szánták és közösségeknek méregdrágán. Ám a Microsoft vak volt, mert a legnagyobb számú közösség ott volt az orruk előtt, de nem látták meg. Ez pedig a család. Ugyanakkor egy trendformáló divatos cég el tud adni egy új megközelítést, A hagyományos felhasználói tábort maga köré toborzó vállalat nem tud kilépni a berögzült technológiák árnyákából. Példának ott van a Windows8. A többségnek nem tetszik, mert az a felhasználói tábor nem akar változni. Változtatni pedig csak a divat tud. Mert a divat át tudja lépni az addig racionálisnak hitt határokat. Az Apple pedig divatos.

dr Smittpálelnökúr 2014.08.11. 08:37:23

Az iPad hiányosságai valódi hibák voltak, joggal kifogásolta azokat a szakma.

És lám, ki is javították azokat. Addig viszont eladtak pár millió félkész terméket, aminek a vevők érthetetlen módon örültek.

Vajda Gábor (Gabor_V) · http://www.linkedin.com/in/gaborvajda1984 2014.08.11. 08:51:46

Szerintem igazából ma sincs ordító szükség iPad-re. Akkor lenne értelme, ha olyan lenne (mint azt már akkor mondtam), mint a mostani laptopok, hogy van kifordítható billentyűzete, mert érdemi munkára anélkül gyakorlatilag használhatatlan.

Mert így nem több mint egy bazi nagy iPhone.

Benbe · http://www.benbe.hu 2014.08.11. 09:09:42

Nekem az okostelefon, mint fogalom megjelenése óta igényem, hogy a fényképezőgépemről közvetlenül tölthessek föl fotókat a netre. Erre remek félmegoldások vannak, helyes megoldás (összedugom, kijelölöm, föltöltöm szintű, olcsón) még nem létezik. Pedig nem lenne bonyolult.

Alec 2014.08.11. 09:34:41

@Vajda Gábor (Gabor_V): ez azért elég furcsa vélemény tekintve, hogy több száz milliót adtak el belőle. S azt se felejtsd el, hogy a tabletet tartalomfogyasztásra szánták nem pedig előállításra (azaz felesleges neki billentyűzet, nem azon fogsz cikket írni).

Sipi [CH] · http://www.youtube.com/user/HungaryFreedom 2014.08.11. 09:58:30

@Alec: az apple a tomegpszichozis okozasaban volt jo jobs-szal az elen.

amit arultak, arulnak igazabol a vasari gagyi es izlestelen bizsu kategoriajaban mozog baromi dragan.

de ahogy a ciganybucsuban meggyozik a vevoket az aranysujtasos , csiricsarera festett porcelan mariaszobrok udvozito mivoltarol, ugy gyozte meg jobs a vevokoret arrol, hogy egy targy ad majd neki eleterzest.

amit jobs kielegitett nem egy technologiai, hanem egy lelki igeny. oruljunk ,hogy nem politikusnak, vagy vallasi vezetonek ment a ficko, mert remekul lovagolta meg es hasznalta fel a sajat erdekeben az emberek lelki nyomorusagat.

diszkriminans (törölt) 2014.08.11. 10:01:43

Az iPad nem jó példa erre, mert az Apple bármit el tudna adni megfelelő marketinggel, nem a koncepció helyességét igazolja, ha valami sikeres náluk.

diszkriminans (törölt) 2014.08.11. 10:05:14

@Alec:
Gyakran láttam, hogy városnéző turisták iPad-et használnak fényképezésre, amire viszont az egyik legalkalmatlanabb eszköz. Tartalomfogyasztásra valóban elmegy persze.

diszkriminans (törölt) 2014.08.11. 10:06:04

@ausländer Sipi:
Vannak jó termékeik is, pl. MacBook Pro, csak kétszeresen túl vannak azok árazva.

Bobby Newmark 2014.08.11. 10:29:50

@Benbe: Az ugye megvan, hogy a legtöbb ilyen képmegosztó oldalnál regisztrációkor elfogadod, hogy amit oda feltöltesz képet, azzal ők szabadon rendelkeznek, és lemondasz minden szerzői jogdíjról, ami esetlegesen megilletne?

Bobby Newmark 2014.08.11. 10:35:11

@ausländer Sipi: Azért azt tegyük hozzá, hogy az a lelki nyomorúság, amit meglovagolt, az erősen #firstworldproblem...

Én semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy a digitális analfabétáknak is lehessen számítógépük. Csak ne próbálják beállítani úgy, mintha az lenne az informatika csúcsa, mert ez kb a '90-es évek szürke 999in1 Tetrisének a mai megfelelője.

Benbe · http://www.benbe.hu 2014.08.11. 10:36:45

Konkrétan az én oldalamon ilyen nincs. :D

De például a Flickr-ön is "All rights reserved" a megosztásom, csak én adhatom el a képet, senki más. Én viszont eladhatom, erre a Flickr külön buzdít is.

Bobby Newmark 2014.08.11. 10:54:23

@Benbe: Jó, passz, nyilván nem is tudom, hová töltögeted fel, de pl a Facebooknál ez van:

"A szellemi tulajdonjogok hatálya alá tartozó tartalmak vonatkozásában, mint a fényképek és videók (IP tartalom), az adatvédelem és alkalmazásbeállítások alapján különösen az alábbiakhoz adja hozzájárulását: nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes, az egész világra érvényes licencet nyújt részünkre bármely Ön által közzétett, vagy a Facebookkal kapcsolatos, szellemi tulajdont képező tartalom felhasználásához (IP Licenc)."

A Flickr ránézésre tényleg nem nyúlja le a képeidet...