Az állam újabb befektetési alapokat indíthat, összesen 16 milliárd forint a tét, a pályázati kiírást ugyanakkor sietve tették közzé, gyakorlatilag 6 napot hagyva a pályázóknak arra, hogy részletesen kidolgozzák, mit is kezdenének ennyi pénzzel. A kiírás szerint a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek finanszírozására kell fordítani a forrásokat, elvileg újabb tőke érkezhet a startupokhoz. A pályázatot az Eximbank írta ki, de több szál is Rogán Antalhoz vezet.

UPDATE: Az érintett Eximbank válaszolt kérdéseinkre >>>

A honi alapkezelői szakma legtöbb szereplője csak a hét elején értesült arról, hogy az állam újabb forrásokat pályáztat meg. Az EU által indított, és ma már az MFB által felügyelt ún. Jeremie-programban 2008-tól kezdve több 130 milliárdot osztottak ki több mint 20 alapkezelőnek, de ahogy arról egy májusi piaci körképünkben már beszámoltunk, az összesen öt körben kiírt pályázatoktól a politika sem tartotta magát távol. Rövid idő alatt írták ki például azt a két pályázatot, amin Garancsi István és Hernádi Zsolt nyert végül. De korábban kapott alapot a Széchenyi Bankkal bebukott Töröcskei István és a Quaestor-tulajdonos Tarsoly Csaba is. Ma már egyikük sem rendelkezik alappal, jól lehet, akkor is pályázaton, több jelölt közül választották őket a legalkalmasabbnak arra, hogy milliárdos alapokat kezeljenek. A Jeremie-programot az MFB egykori leánycége, az MV rt. kezelte, mely a nyár elején beolvadt az állami tulajdonú bankba. Most a szintén állami tulajdonú Eximbank írt ki pályázatot.

Az Eximbank november 30-án tett közzé ajánlattételi felhívást „alapkezelői szervezet kiválasztására”. Korábban nem harangozták be a lehetőséget, már csak emiatt is érdekes a határidő: december 10., dél. A felhívás és a leadás napját nem számolva ez összesen hat munkanap. Sőt, az ajánlattal kapcsolatban csupán december 4-éig lehetett kérdéseket feltenni a kiírónak. Ez még furcsább annak tudatában, hogy az Eximbank két alapot akar indítani, melyek jegyzett tőkéje összesen 16 milliárd forint. A bank nyitóoldalán a friss pályázati felhívások között nem találni a november 30-ai keltezésű kiírást, csak ha tovább kattintunk egyet.

Az Eximbank honlapjának nyitóoldala, a legfrissebb pályázati felhívás csak egy aloldalon érhető el a "régebbi hírek" gombra kattintva (a képernyőkép 2015. december 9-én készült).

Egyszereplős verseny?
Hat munkanap alatt kell tehát a pályázóknak kidolgoznia a stratégiát, miként indítanának két, 10 éves futamidejű magántőkealapot, melyek nagy növekedési potenciállal rendelkező cégekbe fektetnek, ideértve a startupokat és a hasonló életciklusban lévő cégeknek nyújtandó „mentőöv” finanszírozást. A program – ha nem tenné komolytalanná a határidő  – kiválóan egészíthetné ki a Jeremie-alapokat, a kiírásból eredő finanszírozási hiányosságot is orvosolhatná valamelyest, annak ellenére, hogy a Jeremie-alapok félévvel tovább, jövő májusig fektethetnek be innovatív cégekbe.

Nem csak a rövid határidő meglepő. A pályázati kiírásban is vannak furcsa kitételek, melyek szakmailag megkérdőjelezhetőek. A Forbes által megszerzett teljes kiírás szerint például az alapoknál foglalkoztatni kell szenior szakembereket, amiben nincs semmi újdonság, csakhogy a referenciáik között szerepelnie kell legalább 5 nyilvános tőkepiaci tranzakciónak („közreműködtek a kibocsátó alkalmazottjaiként vagy tanácsadójaként összesen legalább 5 nyilvános tőkepiaci tranzakcióban részvény vagy kötvénykibocsátás, illetve nyilvános vételi ajánlat lebonyolítása”). A kitétel a kockázatitőke-iparban megkérdőjelezhető, pláne a hazai piacon.
A megszerzett dokumentumból kiderül, pályázat felülpontozza, ha a pályázó 10 vagy több nyilvános tőkepiaci tranzakciót hajtott végre korábban, miközben elegendőnek tartja, ha kockázati- és magántőkealap kezelésben csupán két év tapasztalata van (miközben ez az a tevékenység, amire az egész pályázatot kiírták).

A Forbes által megkérdezett szakmabeliek szerint árulkodó, hogy az Exim még azt is előírja, hogy „az alapkezelő adminisztratív tevékenységét ellátó vezetője legalább 5 év szakmai tapasztalattal rendelkezik befektetési, illetve kockázati tőkealapok back office tevékenységének lebonyolításában, nettó eszközérték számításában”. Az általunk megkérdezett portfóliómenedzserek szerint szakmailag érthetetlen ez a kitétel, többen emiatt is gyanakodtak, hogy a kiírás annyira szűkíti a lehetséges befutók körét, hogy úgy néz ki, egy valaki helyzetbehozásáról lehet szó.

Végignéztük, a Jeremie-alapok nyilvánosan elkérhető adatai alapján kik indulhatnak egyáltalán eséllyel, ez alapján a legtöbben labdába sem rúghatnak. A G&B Partners lehet az egyik befutó, főleg a szeniorokra vonatkozó rész miatt. A Forbes által megkérdezett, a kiírás miatt a pályázaton eleve el sem induló szakmabeliek szerint az említett kitételek egy részének Boris Mihály, a G&B ügyvezető partnere éppen megfelel, korábban befektetési bankárként dolgozott, így tőkepiaci tapasztalata bőven van. A back office-t érintő kritériumokat pedig Pulai Barbara, pénzügyi és adminisztrációs igazgató pipálhatja ki, aki „1997 óta dolgozik különböző back office, illetve értékpapír-elszámolási munkakörökben, a Dunainvestnél, az MKB Értékpapírnál, a Volksbanknál és az ING Banknál. A Takarék Alapkezelő Zrt. back office vezetőjeként töltött 7 évet, jelentős tapasztalatokat szerezve befektetési alapok jelentéstételi feladatainak ellátása, valamint szabályzat-rendszerek kialakítása és karbantartása területén” - derül ki az alapkezelő honlapjáról. 

A mély tőkepiaci tapasztalat azért is furcsa, mert a magyar innovatív cégekre nem jellemző, hogy célba vennék akárcsak a magyar tőzsdét is. A hazai cégeknek a bevezetési kritériumok lazítása után leginkább London jöhetne szóba, de a legtöbb startup cég inkább az okos pénzt keresi. Vagyis olyan befektetőt, aki a pénz mellé tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét is ad. A kitétel a hazai viszonylatok ismeretében is érdekes: több, a piacon 10-12 éve sikeresen tevékenykedő szakember sem számít az Eximbank szerint szeniornak, hiába hajtottak végre több sikeres exitet is korábbi befektetéseikkel. A magyar kockázatitőke iparág épp a Jeremie miatt 2008 óta fokozatosan kiépült, sőt, túl sok is az alapkezelő egy ekkora piacra, vagyis van elég szaktudás. Így még kevésbé érthető, hogy a legtöbb potenciális pályázót miért ütik el a tőkepiaci referenciák megkövetelésével. 

Sok szál vezet a Pasa Parkba
A GB& Partners új szereplő a kockázatitőke-piacon, a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó két alapot vették át (az egykori Prosperitást). A korábbi tulajdonos kegyvesztett lett, miután csődbe ment az állammal közösen tulajdonolt bankja, a Széchenyi Bank, ezután Töröcskei lemondott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éléről is. A GB& Partners által kezelt két alap összesen 6 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkezik, ez a mostani, eximbankos kiírásban is alapfeltétel.

Az alapot átvevő GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő  Zrt. mögötti GB CAPITAL PARTNERS Vagyonkezelő Zrt. két tulajdonosa Gubicza Ágoston és a már említett Boris Mihály. Mindketten kötődnek a nemrég miniszterré kinevezett Rogán Antalhoz, aki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti.

Rogán első felesége most Gubicza Ágoston házastársa (ez kiderül a Facebookról is), akivel Rogán Antal vagyonnyilatkozata szerint közös háztartásban nevelik az új miniszter legidősebb fiát. Boris Mihály pedig szintén a II. kerületi Hankóczy Jenő utcában, ha esetleg így jobban ismerős: a Pasa Parkban lakik, legalább is a cégpapírok szerint, akárcsak Rogán Antal. Az Eximbank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese amúgy Puskás András, aki az V. kerületnél Rogán Antal helyettese volt, tavaly Szijjártó Péter felkérése vállalt vezető tisztséget a bankban. Úgy tudjuk, Puskás is a Pasa Parkban lakik, korábban a kerületi ügyekkel foglalkozó Város Szíve blog is írt erről, illetve a Nol.hu számolt be róla, Puskás és Rogán felesége nevén van egy ingatlan a lakóparkban.  

Gubicza Ágoston neve máshonnan is ismerős lehet. Az alapkezelő honlapján egészen pontosan ez szerepel: „vezető szerepet játszott a Hévíz-Balaton Repülőtér újra megnyitásában”. A repteret hamarosan be is zárták, az üzemeltető CCA Kft (melynek tulajdonosai között felbukkant Gubicza egyik érdekeltsége is, maga Gubicza pedig a CCA ügyvezetője volt) több száz milliós tartozást hátra hagyva szállt ki a bizniszből.

Megkérdeztük a pályázat kapcsán az érintetteket is. Az Eximbanknál arra voltunk kíváncsiak, hogy miért adtak ilyen rövid határidőt. Csütörtökön délben adják be a pályázatokat, az Exim már pénteken eredményt fog hirdetni. Kíváncsiak voltunk, milyen forrásból ad majd 16 milliárdot az állami bank és hogy miért tartja ennyire fontosnak a tőkepiaci tapasztalatot, mikor a 2008 óta futó Jeremie-programnak hála akad tapasztalt befektető ezen a területen.