Járulékos nyereség

2016.04.01. 17:08

Zsiborás Gergő

cover_april.jpgA terrorhelyzetben engedélyezett lehallgatással az üzleti élet szereplői is kiszolgáltatottá válnának – miközben egyre több piacon botlanak az államba, mint potenciális versenytársba.

A „migrációs válsághelyzet” hetekkel ezelőtti kihirdetése különös megvilágításba került, amikor a magyar belügyminiszter előterjesztette, milyen intézkedéseket tartana megfelelőnek a kormány terrorhelyzetben. A végrehajtó hatalom, vagyis a kormány ugyanis annak ellenére hirdetett vészhelyzetet, hogy a törvényben meghatározott feltétek nem álltak fenn, vagyis éppenséggel nem azt hajtotta végre, amire a Parlament (a „magyar embereket” képviselő köztestület) felhatalmazta. Adódik a kérdés: mivel garantálná a végrehajtó hatalom, hogy a terrorhelyzet kapcsán máshogy cselekedne?

„Nem tiltja be a kormány az okostelefonokat” - olvasható a javaslat nyilvánosságra kerülésének napján az Index címlapján, micsoda megkönnyebbülés ezt látni egy dolgos hétköznap után. A belügyminiszter (egyik) javaslata szerint terrorhelyzetre hivatkozva a kormány betiltaná azokat az okostelefonokra fejlesztett applikációkat, melyekkel levédhetőek a hívásaink, üzeneteink.

Nemcsak az alkotmányos jogokról van szó. A profi, lehallgatás elleni appok nem ingyenesek (még ha van is ingyenes verziójuk), komoly cégeknek, ügyvédi irodáknak, vezető beosztású multivezetőknek van előfizetése. Ez is egy piac, ahol a diszkréció a legértékesebb portéka, ezért fizetnek az ügyfelek. Akik a védett vonalat általában nem az állam kijátszására használják, hanem üzleti titkaik megvédésére. A védelemre pedig azért van szükség, mert egy mobiltelefonos beszélgetés lehallgatásához ma már elég egy 16 éves és egy laptop. 

Az állam – elvileg – rendelkezik a megfelelő jogosítványokkal és eszközökkel, hogy felfedje, ha a gazdaság szereplői vétenek a törvények ellen – ehhez nincs szükség lehallgatásra, vagy csak nagyon egyedi, különleges esetben (és akkor sem biztos, hogy működik, a Gattyán-féle adóügyben például épp azt mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy a magyar hatóságok aránytalanul jártak el a bizonyítékok beszerzésénél, amikor lehallgatták a milliárdos telefonját).

És ha már itt tartunk: a magyar állam egyre aktívabb szereplő a piacon, legyen szó a pénzügyi szektorról vagy az energetikáról. Olyan fontos jogosítvány kerülne a kezébe, amivel akár a közvetlen versenytársai üzleti titkait is kideríthetné– miközben az állami cégek egyre inkább panaszkodnak, hogy a nyilvánosság miatt „versenyhátrányt szenvednek”. Üzenetértékű, hogy miközben az állam szektoronként – és olykor elég elképesztő érvekkel – próbálja meg kizárni a nyilvánosságot abból, hogyan használja fel a közpénzeket, megpróbál jogszabályi felhatalmazást gyártani magának arra, hogy belelessen mások lapjaiba – tulajdonképpen akkor, amikor csak akar. Mindez persze csak elvi lehetőség - kérdés, élne-e a titkosítás betiltása után ezzel az eszközzel a kormány, mely képes komplett szektorokra ráverni a bűnbak szerepét, és amely számtalan alkalommal hirdetett már szabadságharcot a multik ellen. 

Betiltani a legegyszerűbb 

A hívástitkosítási piac komolyabb szereplői felkészültek arra, hogy a különböző szakszolgálatok bekopogtatnak hozzájuk, üzleti stratégiájuk része, hogy ezt a kihívást hogyan kezelik. Éppen ezért azok, akik a globális piacon labdába rúgnak, mind olyan jogrendszer alól nyújtják a szolgáltatásaikat, ahol a privát szféra jogi védelme erős és nehezen kikezdhető. Jellemzően Svájcba vagy Svédországba vannak bejegyezve ezek a cégek, vagyis aki ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszi, valójában egy svéd vagy svájci céggel köt szerződést (akkor is, ha az ingyenes verziót használja).

És milyen – a nyilvánosság elől a nemzetbiztonságra hivatkozva elzárt – dokumentumok alapján kérik majd a bíróságokat (ha egyáltalán kérik – ezt még nem tudjuk), hogy adjanak zöld utat a lehallgatásoknak? Az EU-ban egy korábbi bírósági ítélet alapján csak egy külső, független szerv – például bíróságok – jóváhagyása mellett végezhető lehallgatás. A jelenlegi állás szerint a bírósági kontrollt tudná kiiktatni a kormány – ha a végleges törvénybe belekerülne mégis a külső kontroll, akkor sok értelme nem lenne külön jogszabályt alkotni. 

Gyenge az indoklás 

A terrorhelyzettel indokolni mindezt, már csak azért is látszik ellentmondásosnak, mert az eddig ismert európai elkövetők mind eldobható mobilokat használtak, nem pedig védett vonalakon beszéltek egymással. A digitális csatornák helyett „offline” kommunikáltak egymással, kis közösségekben, legfőképp szóban. Ráadásul az eddig napvilágra került információk szerint több szakszolgálat (görög, török, amerikai) is figyelte a párizsi illetve a brüsszeli merénylőket, de a fenyegetettséget a belga szervek – úgy tűnik – nem vették elég komolyan.

A hívástitkosítási megoldások ráadásul nem ismeretlenek a terroristák előtt sem – nem is véletlen, hogy az eddigi információk alapján nem is igazán használják ezeket. Tegyük fel, a törvényt elfogadják, és a globális terror képviselői nem tudják majd ezeket a hívástitkosítási eszközöket használni Magyarországon. Megállítja-e majd ez a terroristákat? Még ha úgy is tűnik, hogy a magyar állam most rádöbbent ezek létezésére, nehezen hihető, hogy nem számolnak azzal a „járulékos nyereséggel”, amit egy ilyen törvényi felhatalmazás jelenthet.

 

2 komment

Címkék: vélemény üzlet kormány terror törvény alkotmány Magyarország WhatsApp Messenger hívástitkosítás terrorhelyzet end-to-end

A bejegyzés trackback címe:

http://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr58552562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

István Tamasi 2016.04.02. 10:25:28

Van terrorveszély Felcsúton?
Nincs, de igény lenne rá.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2016.04.02. 12:42:39

A lehallgatás és az állampolgárok feletti totális kontroll mindenhol a kormányok vágya, ezért fontos a kormány ellenőrzése és a független igazságszolgáltatás.