A pogácsa elfogyott

2013.11.07. 16:33

Forbes

A pénzt az MNB nyomja, de nincs ingyen. Kondor Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdasági tanszékének docensének írása a nyomtatott lapból.

Peter Kondor.jpg“Új gazdaságélénkítési programunk keretében kitettünk száz zacskó tepertős pogácsát a Parlament elé. A program hatalmas siker: a pogácsa mind elfogyott. Ezért úgy döntöttük, ezentúl havonta ezer zacskó pogácsát fogunk kitenni. A pogácsa felpörgeti a magyar gazdaságot.”

 Akár ezt is mondhatta volna az MNB hivatalos kommunikációjában a Növekedési Hitelprogramról (NHP). De vajon tényleg lesz belőle gazdasági növekedés, vagy csak annyi történik, hogy néhányan elmajszolnak egy adag pogácsát? És mibe fog ez nekünk, adófizetőknek kerülni?

Majdnem csődbe mentünk 

Érdemes az alapoktól kezdeni. Erős egyszerűsítéssel a kereskedelmi bankok abból élnek, hogy olcsóbban kapnak hitelt, mint amennyiért azt kölcsön tudják adni a lakosságnak és a vállalkozásoknak. A banknak persze meg kell dolgoznia ezért a különbségért: az a feladata, hogy megtalálja a vállalkozásokat, akiknek érdemes kölcsön adni. Ha sok jó vállalkozást sikerül hitellel segítenie, nemcsak a bank profitja, de a gazdaság is nőni fog.

A 2008-as amerikai és az azt követő európai válság nyomán a világ nagyobbik részében visszaesett a banki hitelezés, és ezzel együtt tűnt el a gazdasági növekedés is. A visszaesés a bankok tevékenységének mindkét oldalára hatással van. Egyrészről nehéz jó vállalkozásokat indítani egy olyan környezetben, ahol a lakosság eladósodott, keveset költ, és még az sem világos, hogy milyen iparágaknak van jövőjük. Másrészt a bankoknak maguknak is nehéz forráshoz jutniuk, amikor egyre több adós nem fizet, a befektetők kockázatvállalási kedve csökken, és a bizalmatlanság különösen nagy a bankokkal szemben. Magyarországon a helyzet annyival is nehezebb, hogy 2008-ban majdnem csődbe mentünk, az üzleti környezet kiszámíthatatlan, és a bankszektort újabb és újabb különadók terhelik (erről lásd infografikánkat a novemberi számban!).

A jegybank mint a bankok bankja kerül ebbe a képbe. Egyrészről a bankok betétet tarthatnak a jegybanknál, ennek kamata a jegybanki alapkamat. A jegybank hagyományosan a bankokat a hitelek kamatának csökkentésére ösztökéli az alapkamat csökkentésével, és ezzel élénkíti a hitelezést. Másrészről, és ez itt az új elem, a jegybank a piacinál jobb feltételekkel, gyakorlatilag pénzt nyomtatva, hitelt adhat a bankoknak. (Utóbbival a jegybankok, az MNB kivételével, csak akkor kísérleteznek, ha az alapkamat a nulla közelébe kerül, és igy tovább már nem csökkenthető. Az alapvető ok az, hogy ahogy kölcsönt adni mindig kozkázatosabb, mint betétet elfogadni, minden jegybanki hitelprogram a jegybanknak, és igy végső soron az adófizető állampolgárnak, új kockázatot jelent.)  

Az "ingyen" pénznek valójában ára van - de ki fizeti?

Most térjünk vissza az NHP-ra. Az NHP kamatmentes kölcsönt ajánl a bankoknak, ha a bankok ezt 2,5 százalékos kamatozású hitelként adják tovább kis- és középvállalkozások új beruházásaira.

Nézzünk először egy példát a legjobb kimenetre. Képzeljük el, hogy az egyik magyar bank az NHP keretében egymillió forint hitelt ad Kovács úrnak 2,5 százalék kamatra, egy új kemencére a biopékségébe, amely négy százalék profitot fog termelni minden évben, ha minden jól megy. A bank az NHP nélkül csak hat százalékon kapott volna forrást, amelyet csak nyolc százalékon adott volna tovább, és Kovács úr ezt nem tudta volna kitermelni. Pékünk az NHP-s hitel segítségével megveszi a kemencét a kemencegyártó Szabó úrtól, aki az egymilliót beteszi egy másik bankban lévő bankszámlájára. A másik bank a pénzt berakja jegybanki betétbe, hogy addig is, ameddig nem adja kölcsön egy másik ügyfélnek, és Szabó úrnak sem kell, megkeresse rajta a jegybanki alapkamatot.

Az első fontos tény, hogy bár a pénzt az MNB nyomja, ez nem ingyenpénz. Az MNB ugyan ingyen adja a hitelt az egyik banknak, a másik banknak, amelyik a betétet elhelyezi nála kifizeti érte az egymillióra eső alapkamatot. Mivel (az elhanyagolható készpénzállományon kívül) minden forint előbb utóbb valakinek a bankszámláján, tehát végül jegybanki betétben köt ki, ez a költség nem kerülhető el. Ráadásul biztosan jelentkezik az MNB eredményében, és így a következő évben bekerül a költségvetési egyenlegbe. Tehát a 2000 milliárdos hitelkeretre vetítve, változatlan alapkamat mellett, évi 72 milliárd forintot fizetnek az adófizetők közvetlenül, és ez minden kamatemeléssel arányosan növekszik (míg a hitelek tőketörlesztésével arányosan csökken). 72 milliárd forint a magyar felsőoktatás idei költségvetési támogatásának több mint a fele.

Fociznak - hegynek lefele 

Az egymillió forintos NHP-hitellel valójában elvettünk 36 ezer forintot az adófizetőktől. Ezzel a költséggel áll szemben az a potenciális haszon, hogy Kovács úr megtermel négy százalék profitot a pékségből, és esetleg így Szabó úr is több gépet ad el, és így nő a magyar gazdaság. Fontos látni, hogy az NHP-hitelnek csak akkor van érdemi növekedési hatása, ha Kovács úr vállalkozása nyolcszázalékos kamatszintnél nem kapott volna hitelt, 2,5 százalékosnál viszont kap. Különben csak átpakoltunk pénzt az egyik adófizető zsebéből a másik adófizetőébe, aminek a növekedési hatása vagy pozitív vagy negatív, de semmiképp sem jelentős.

A fő probléma azonban az, hogy itt az MNB hegynek felfelé focizik. A banknak ugyanis nem érdeke, hogy az egymillió forintot Kovács úrnak adja. A legegyszerűbb megoldás, ha a bank felhívja Kiss urat, régi üzletfelét, akinek az eddigi hatszázalékos forrásköltség mellett hét százalékon adott hitelt, hiszen Kiss kevésbé kockázatos ügyfél, mint Kovács. Kiss úr a hétszázalékos hitele helyett megkapja a 2,5 százalékosat, a bank pedig besöpri a 2,5 százalékos kamatkülönbséget az egyszázalékos helyett anélkül, hogy teljes hitelállománya nőtt volna. Vagyis a bank és Kiss úr is jól járt, a pogácsa fogyott, az adófizetők fizettek.  

Egy másik vonzó lehetőség, hogy Kovács úr kockázatos hitele helyett a bank megbeszéli egy másik régi ügyféllel, Takács úrral, hogy vegye fel ő a hitelt, és így vagy úgy vegyen rajta állampapírt. Az állampapír nem lehet kockázatosabb Kovács úr vállalkozásánál, és jelenleg 3-6 százalékot hoz, lejárattól függően. Így megint a bank is, és Takács úr is jól jár, csak a magyar gazdaság nem mozdult sehova.

Ön is beállna a sorba?

Mit tesz az MNB, hogy Kiss és Takács helyett Kovács kapja a hitelt? Előírja, hogy a hitelt, csak kis- és középvállalatok kaphatják új beruházásra és forgóeszközhitelre. Tehát Kiss, ha például éppen lejárt az előző, hétszázalékos hitele, bele is fér a célcsoportba. Vagy felvehet egy új NHP-s hitelt az egyik banknál, amiből visszafizetheti a meglévő hétszázalékos hitelét a másik banknál. Takács úr persze nem kérhet hitelt állampapírvételre. Viszont, megteheti, például, hogy ha éppen vett volna egy cséplőgépet előző évi nyereségéből, akkor inkább felveszi a hitelt cséplőgépre, és a nyereségét fekteti állampapírba. És akkor még nem beszéltünk a kreatívabb megoldásokról, amelyeket a bank és az ügyfél együtt kitalálhat, hogy besöpörjék az NHP kamattámogatását extrakockázat és az összhitel növelése nélkül.

Ilyen feltételek mellett ki ne állna sorba pogácsáért?

Hogy lássuk, az MNB hogyan kívánja biztosítani azt, hogy a támogatott hitelt valóban csak új beruházások megvalósítására helyezik ki a bankok, és nem élnek a fenti kreatív módszerekkel, csapjuk fel az MNB hivatalos NHP-tájékoztatóját:

A kölcsöncélnak megfelelő felhasználást az adott hitelintézet köteles, az MNB pedig jogosult ellenőrizni. […]Az MNB nem határozza meg részleteiben, hogy a hitelintézet milyen módon ellenőrizze a célnak megfelelő felhasználást, mint ahogy az ennek keretében elfogadható dokumentumok körét sem. Ugyanakkor a hitelintézet köteles a tőle elvárható módon és mértékben mindent megtenni, hogy eleget tegyen ezen ellenőrzési kötelezettségének.

Vagyis az MNB nem mondja meg, hogy mit fog ellenőrizni, azután vagy ellenőriz, vagy nem, és így vagy bírságol, vagy nem.

Az angol a jó példa, de mi nem teljesen azt követjük 

 Az NHP-t, az MNB szerint a Bank of England Funding for Lending programja ihlette. Jó tudni, hogy a Bank of England programja közel sem azonos az NHP-val, mivel az mentes a fenti problémáktól: nem terhel közvetlen költséget az adófizetőkre, nem ösztönzi a bankokat és ügyfeleket a rendszer kijátszására, és nem jogi, hanem átlátható piaci alapú ösztönzőkkel tereli a bankokat az összhitelezés növelése felé. Az is feltűnő, hogy felismerve, hogy ezzel a programmal kilépett a jegybankok hagyományos szerepköréből, a Bank of England igen óvatos, és megpróbálja lépésről lépésre javítani a program hatékonyságát.

Ezeket a különbségeket látva talán nem meglepő, hogy a Funding for Lending program kerete még messze nem merült ki, a bankok fokozatosan hívják le, lassan eszegetve a pogácsahalmot.

Emlékezzünk, hogy a bankok tevékenységének két oldala van. Az ilyen programoknak alapvető nehézségük, hogy jellegüknél fogva csak a forrásoldalon tudnak segíteni. Olcsó hitelt esetleg adhatnak a bankoknak, de jó vállalkozásokat, amelyek be tudják inditani a gazdaság növekedését, nem tudnak találni helyettük. Ilyen vállalkozásokat találni hosszú és küzdelmes folyamat, és ha a jegybank rosszul szabja meg a kereteket, akkor a bankok és ügyfeleik meg fogják találni a könnyebb utakat. Az első pogácsahegy hült helyéből ítélve nálunk már meg is találták.  

32 komment

Címkék: MNB CEU NHP kondor péter hitelszűke BoE

A bejegyzés trackback címe:

https://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr35619661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kámasuka 2013.11.08. 00:02:34

Kicsit gyanús Soros alkalmazottjától olvasni mit kéne a kormánynak tenni.

Hogy az 'ingyenhitelt' az adófizető fizeti azt mindenki tudja.

De hogy nem bővíti a gazdaságot, mert régi hitelt újra cserélnek, drágát olcsóra? Hát ez Soros komámnak nem éri meg. Igy nem nő tőle a Soros gazdaság.

A magyar viszont igen. Ha 6%-os hitelt 2%-osra cserélnek, máris a vállalkozónál marad 4%, akinél az a legjobb helyen van, hogy beforgassa vagyis növelje a gazdaságot.

2llkedő 2013.11.08. 05:57:06

@Kámasuka: Olvasd el újra, meg újra, meg újra az utolsó bekezdést!

alehunter 2013.11.08. 05:58:53

@Kámasuka: nem érted ugye, hogy ami nála 4% ottmarad, az a 4% másnál meg eltűnik majd jövőre, mikor rendezni kell a számlát...vagyis vagy neki, vagy valaki másnak, de valakinek biztosan csökkenni fog a forgalma ennyivel; akkor mitől is fog nőni a gazdaság?
lássunk már túl a sorosozáson és tanuljunk már meg csak a tények alapján értékelni

Mr. Waszabi 2013.11.08. 06:45:59

Nagyon jó írás!
Csak a kötvényes résznél a refrént elrontottad:), az
" Így megint a bank is, és Takács úr is jól jár, csak a magyar gazdaság nem mozdult sehova." mondat helyett ide is illene a "Vagyis a bank és Kiss úr is jól járt, a pogácsa fogyott, az adófizetők fizettek." Merthogy az államkötvény hozamát is az adófizetők fizetik meg, a papír nem termel semmit.

2llkedő 2013.11.08. 07:09:47

@Kámasuka: Amikor kevés a fóka, és sok a vadász, akkor azzal, hogy a vadászoknak több töltényt adsz, nem fognak tudni több fókát levadászni.

Ad Dio 2013.11.08. 07:41:19

@félázsiai 2llkedő:

Az olcsó forrás olyan vállalkozásokat is profitábilissé tehet, amik egy ilyen gazdasági környezetben nem volnának azok. Így viszont vásárlóerő keletkezik és az a gazdaságot pörgeti.

saks 2013.11.08. 08:45:35

@Ad Dio: Nem az a lényeg, hogy elméletileg mi van. Hanem az, hogy nálunk az elmélet nem működik, mert a gazdasági vezetés sík hülye ahhoz, hogy hogyan is kéne csinálni jól a dolgokat. Nem mellesleg az elméletet sem értik.

Ad Dio 2013.11.08. 09:12:02

@saks:

A fent vázol baromi egyszerű képletet tök hidegen hagyja, hogy az aki létrehozta - szerinted - síkhülye avagy sem. Ha "véletlenül" hozta létre a képletet akkor is működik.

2llkedő 2013.11.08. 09:20:04

@Ad Dio: "Az olcsó forrás olyan vállalkozásokat is profitábilissé tehet, amik egy ilyen gazdasági környezetben nem volnának azok. "

Ha a vállalkozás nem tudja eladni a megtermelt termékét, akkor soha nem fog megtérülni neki a befektetés.

toportyánzsóti 2013.11.08. 09:39:57

@Kámasuka: Mandi hülyegyereke ide is benéztél szénné égni?8:1 és 3:0 sem volt képes áttörni a narancsvakságodon?

toportyánzsóti 2013.11.08. 09:46:00

Tökre mindegy mennyi a kamat ha ovi haverja vagy,kapod az 5-500 szoros megrendeléseket,800 milka osztalékot hasíthatsz miközben a 4 órára bejelentett alkalmazottak 170 milka fizetést kapnak!Értelmetlen a vita maffia kormányzás alatt!

Ad Dio 2013.11.08. 11:50:35

@félázsiai 2llkedő:

Az olcsó forrás tőkévé lesz, végül valakinél landol mint profit. Ebből vásárlóerő keletkezik. Erre mondtam hogy pörgeti a gazdaságot.

2llkedő 2013.11.08. 13:20:21

@Ad Dio: "végül valakinél landol mint profit. "

Az a valaki nem fog ezerszer annyi dolgot vásárolni.

"Ebből vásárlóerő keletkezik. "

A vásárlóerő akkor fog keletkezni, ha van profit, de profit csak akkor lesz, ha van vásárlóerő, azaz először kék a vásárlóerő, hogy utána keletkezhessen profit.
A korábbi mondásom szerint először kellenek a fókák, utána lehet töltényeket osztogatni. De ha nincsenek fókák, akkor legfeljebb az ingyen töltényekkel konzervdobozokra lehet lövöldözni.

saks 2013.11.08. 15:04:37

@Ad Dio: De ha nem tudják alkalmazni, akkor magától nem fog működni, ugyanis a közgazdasági "képletek" csak bizonyos körülmények és feltételek megléte esetén működnek!

Ad Dio 2013.11.08. 17:35:30

@félázsiai 2llkedő:

Zárt rendszerben igazad lenne, de a rendszer nem zárt.

Ad Dio 2013.11.08. 17:36:57

@saks:

Ezt a képletet nem kell "alkalmazni".

2llkedő 2013.11.08. 17:43:41

@Ad Dio: Nem zárt rendszerre is igaz.

Link elek 2013.11.08. 18:27:59

@Ad Dio:
az ilyeneknek ez talalt penz, es kiviszik svajci bankszamlara
-> lofasz se lesz ebbol

Ad Dio 2013.11.08. 18:36:40

@Link elek:

"Ilyeneknek"? Mármint kiknek? Ezt a pénzt a kereskedelmi bankok mérik ki. Kevéssé hiszem hogy a kormány embereinek... Vagy szerinted a kormány annyira bratyiban van a bankokkal? :-)

SuzyP 2013.11.08. 19:57:26

Csak annyit akarnek megjegyezni, hogy igen, az angol rendszert nem akarjak kijatszani, de Angliaban (es mas nyugati orszagokban) az adohivatal es mas hivatalok elhiszik az embereknek amit mondanak es az embereknek sem az a legnagyobb celjuk hogy kijatszak a rendszert. Magyarorszagon valami nagyon elromlott (vagy sosem volt jo, ki tudja?).

Ad Dio 2013.11.08. 20:06:58

@SuzyP:

Anno az egyetemen volt egy tantárgy, ami "vízválaszónak" tartottunk. A tanár úgy volt vele, hogy nem komoly az a vizsgáztató, akinek 3-asnál jobb a vizsgaátlaga :-). Namost ezt mi tudtuk, ergo MINDENKI puskázott. A tanár meg ezt tudta. Ergo olyan tesztet csinál, ami puskázással EGYÜTT is csak 3-as átlagot adott.

Alkalmazd ezt a gondolatsor az adózásra és rájössz hogy miért megy minden úgy ahogy :-/.

Egyébként szar a rendszer, de működőképes. Ellentétben pl. a mediterrán országokéval, ami szar ÉS nem is működik. Gond akkor van, ha "rendszeridegen" elem kerül be. Nálunk a szakon pl. mindig a külföldi ösztöndíjasok szívtak :-).

2llkedő 2013.11.09. 08:52:27

@Ad Dio: Megtettem. Egy jövőben realizálódó keresletre építed a jelent.

saks 2013.11.09. 10:44:58

@Ad Dio: Akkor miért nem működik zsenikém? Nem Te vagy kuszaszem véletlenül??

Ad Dio 2013.11.10. 17:46:36

@saks:

Kérdezz meg egy szakértőt arról hogy működött-e az első része a programnak "zsenikém".

Nem javaslom senkinek sem hogy narancsvak legyen, de az ellenkezője sem kisebb függés...

Támadni a támadandót kell. Ami egyértelműen működőképes, azt nem nagyon érdemes...

Ad Dio 2013.11.10. 17:48:36

@félázsiai 2llkedő:

Félszavakban utalgatsz. Mint mindig, most is szívesen beszélgetek Veled, de csak ha azt látom, hogy tényleg érdekel a dolog. Ennek jó jele lenne, ha pár kerek mondatban leírnád hogy miért nem fog működni a dolog. Aztán meglátjuk hogy tudok-e rá valamit mondani.

Kávási Mihály 2013.11.11. 18:35:28

Úgy tűnik, hogy hamarabb volt meg a cikk címe,mint a bizonyítás, ezért a folyamatból ki kellett hagyni néhány lépést, hogy a következtetések megálljanak.

Első megjegyzésem: Ha a visszahelyezett tőke utáni alapkamatot mi fizetjük és ez a felsőoktatás támogatásának fele, akkor az nem tűnt fel, hogy a bankrendszer ezt a pénz pik-pak kiadta ugyanennyiért? Az nem sok, hogy a bankok ezen 2,5 %-ot kaszáltak?

Második megjegyzés: Pékünk, Szabó úr a kemencét nem dísznek vette, hanem a hitel visszafizetésének eszközeként. Tehát termelni fog vele. Eleve az 1 milliós kemence 27 %-a ÁFA gyanánt bekerül első lépésként a költségvetésbe. A kemence gyártójánál is okozott bevételt, tehát tudtak belőle bért fizetni. A kemencével Szabó úr dolgozik és felvesz egy másik péket, mivel a munkája eddig is kitöltötte a napját, most bővített.. A napi péksütemény ÁFA-tartalma ezen túl folyamatosan befolyik, mint ahogy a felvett másik pék után járulékokat, SZJA-t stb. fizet ezen túl Szabó úr. Ha nem is vesz fel senkit, akkor a saját jövedelme növekszik, ami szintén befizetést növel. A helyi adója is megemelkedik Szabó úrnak, mert az iparelűzési adó alapja is megnő.

Harmadik megjegyzés: "csak akkor van érdemi növekedési hatása, ha Kovács úr vállalkozása nyolcszázalékos kamatszintnél nem kapott volna hitelt, 2,5 százalékosnál viszont kap." Nos ez a kitétel teljesen gyakorlati tapasztalat mentes és téves. A vállalkozói hitel általában 10 éves futamidejű. A vállalkozó nem lehet biztos abban, hogy 10 éven keresztül meg fogja tudni termelni a beruházása 8-10 %-át, míg abban biztosabb lehet, hogy 2,5 % haszonnövekedésnél nem lesz kedvezőtlenebb a helyzete. Ha kapna sem vesz fel 10 %-ra hitelt.

Továbbá: "..(a bank megbeszéli) Takács úrral, hogy vegye fel ő a hitelt, és így vagy úgy vegyen rajta állampapírt." Nos ez a kitétel sem lehetséges, mert a kereskedelmi bankok csak KKV beruházás finanszírozásra hívhatták le a pénz. Ezt igen könnyen ellenőrizni tudja az MNB. Nem hiszem, hogy meg tudták tenni.

Kedves Szerző! Ha elemzésbe kezd, elemezze végig a folyamatokat! Lehet, hogy nem mindenki osztja a véleményét. Hála az égnek, nem ön tanította nekem a Makro- és Mikrogazdaságtant.

Szentmiklósi János 2013.11.19. 14:45:40

Most nem azért, de a cikk logikája szerint minden, a gazdaságba kihelyezett pénz végül jegybanki betétté alakul, tehát kárt okoz. Ezen logika alapján az uniós pénzek is károsak, mert végül - a fenit logika alapján - belőlük is jegybanki betét lesz. Meg akkor az is káros, ha a külföldi anyabank tőkét ad a hazai leányának, aki ebből hiteleket nyújt. Meg a győri Audi beruházása által a gazdaságba kerülő pénz is csak bajt hoz ránk.

Szóval nem tudom, vagy ez a cikk lett nagyon alacsony színvonalon megírva, vagy csak én nem értem, de itt biztosan vannak okosabb emberek, meg tudják magyarázni, hogy hol az igazság.

Mr Neanderthal 2014.01.09. 21:43:53

szenzacios makrogazdasagi tudas birtokaban van a kommentelok nagy resze
:)