Kevésbé érezni az öldöklő küzdelmet - ami az Oszkó-interjúból kimaradt

2014.09.05. 09:20

Zsiborás Gergő

11.jpgOszkó Péter szerint mindenki azt várja, hogy sikeres startpuok nőjenek ki a földből, de a pénz egyelőre a befektetőknél, a kockázatitőke-alapoknál van. El kellene fogadniuk, hogy be kell szállniuk a piacépítésbe is. A külföldieknek pedig fogalmunk sincs, hogy mennyi pénz van itt. 

Az OTP tulajdonában álló Portfolion kockázatitőke-alapkezelő az egyik legsikeresebb a hazai piacon, több új alapot is tudtak indítani az elmúlt években (miközben az első Jeremie kiírás 8 alapjához újabb 20 társult), és náluk jött össze az első exit is. A volt pénzügyminiszter annyit forgolódott a startupperek között, hogy arra az elhatározásra jutott, megpróbálja kivásárolni az OTP-től az alapkezelőt. „Fél évvel ezelőtt, ha megkérdez valaki, hogy a Portfoliont vezetem-e időtlen időkig, vagy valami újat kezdek el teljesen a nulláról, akkor az utóbbit választom” – mondta a Forbesnak adott interjúban Oszkó Péter. Ez azonban már nem fért be a lapba. Itt van minden, ami kimaradt.



Nem kezdett el a banki logika érvényesülni az alapkezelőnél?
Az OTP sosem próbálta meg csorbítani a csapat szakmai önállóságát. De ha egy nagy nemzetközi intézményi befektetőnek magyaráztuk ezt, azt mondták, csak független alapkezelőbe hajlandóak befektetni, olyanba nem, ahol van egy nagy tulajdonos. Ilyen konkrét visszajelzésünk volt, erről az OTP is tudott.

A Portfolion mellett nem merült fel másik alapkezelő, egy-kettő eladó sorba került.
Egyszerre nem tettem ajánlatot a Portfolion mellett másokra. Jelenleg viszont több ilyen jellegű tárgyalást is folytatok.

Oszko_foto_blog.jpg

A korai fázisú cégek a kedvencei. Önhöz köthető az AVEC inkubációs ház elindítása az OTP-nél. Erről lemondott vagy tett rá ajánlatot?
Az AVEC-et valóban megszerettem, tettem egy felajánlást a tulajdonos alapkezelőknek. Nem akarom azt a hibát elkövetni, hogy holmi érzelmi kötődés miatt irracionális üzleti döntést hozzak. A tárgyalások még nem zárultak le - van az az összeg, amit ez a brand megér nekem.

Tehát már csak a brand átvételéről folynak tárgyalások?
Így van. Én időközben már elindultam egy saját céggel. Egy meglévő inkubátor mellé venni egy másikat, nincs sok értelme. Az idő előrehaladtával már csak a brand maradt érdekes.

Azt mondja, az OTP szabadkezet adott Önnek. A Jeremie-pályázat szabályai mennyire korlátozzák a befektetők mozgásterét?
Az OTP szakmai önállóságot adott, viszont, az hogy az OTP volt a tulajdonos - a percepciók miatt - önmagában egy korlát volt.
A Jeremie szabályrendszere egy-két nem piackonform kitételt tartalmaz, de lehetett vele dolgozni. Nem feltétlenül racionális, hogy ha az ember nem közép-magyarországi régióba fektet, akkor a működés későbbi szakaszában sem lehet felhozni tevékenységeket a fővárosba. Ez az EU miatt van így, nem nagyon lehet vele mit kezdeni. A kihelyezhető tőkével kapcsolatos szabályok nagyon szigorúak, a piaci racionalitástól távol állnak. Nyilván a pénzek ellenőrizhetősége, a visszaélések megakadályozásának oltárán ezt be kellett áldozni. Ez nem volt kezelhetetlen probléma. Az időnyomás viszont piaci értelemben teljesen irracionális a tőkekihelyezésnél. Egy dolgot nem lehet itt csinálni: kapkodni. Van, hogy a piaci helyzet úgy kívánja, hogy a befektetéssel érdemes fél-egy évet is várni akár. A pipeline építés megfontolt, jól átgondolt folyamat. Egy uniós programnál viszont fontosak a határidők, az állam pedig érdekelt benne, hogy kifolyjon a gazdaságba a pénz. Végső határidőt szabni, büntetni az alapkezelőket, ha nem helyezik ki a pénzt – így meggondolatlan döntéshozatalra kényszerítik őket, pláne, ha ilyen nagy számban indulnak el alapkezelők, mint Magyarországon. Ezeket a szabályokat amúgy lazítani fogja az EU.

Amikor a Portfolion indult, még nem volt annyi versenytársa az ígéretes cégek levadászásában, mint most.
Lehet ezt mondani, de nem hogy a piaci tempót tudtuk tartani, hanem mi diktáltuk a tempót - ráadásul egy cégünk sem dőlt be közben, hanem csináltunk egy exitet is. Még a nyolc alapkezelő is sok volt - a szomszédos országokban egy-kettő, maximum három, ha van.

Mennyire lehet érezni amúgy a versenyt most? Sok az alap, csak a Jeremie programban van 28 alapkezelő, de mintha lomhák lennének. Nem látni, hogy akkora lenne a tülekedés a startupokért, pedig az alapkezelőknek év végéig rengeteg forrást kell kihelyezniük.
A két fél panaszkodik, a piac lelassult, üzletek nincsenek - valóban. Kevésbé érezni az öldöklő küzdelmet, nincs olyan, hogy egy-egy cégért egymással versengenének az alapok, hogy egymás elől vadásznának le jó cégeket.

A Portfolionnál volt olyan, hogy éles verseny volt, egy-egy cégért?
Nagyjából a portfólió fele olyan volt, amire más is tett ajánlatot. Olyan is volt, hogy győzködtünk egy céget, hogy miért járna velünk jobban, de az árazásunkon ilyenkor sem enyhítettünk. Mindig azt mondtuk el, hogy mit tudunk adni a pénz mellé - és ez általában hatásos volt.

Azt mondta, a magyar piac torz. Miért?
Az hogy szerves, organikus módon épüljenek fel startupok és jussanak el a befektetésig, ez teljesen hiányzik. Bár a Jeremie szeretne az early stage cégekbe is beszállni, az alapok nagy része növekedési alap. Miért? A pénzügyi hátterű gondolkodás ezt fogja a legkönnyebben, ha már valaki a piacon van, akkor abból egyszerű hozamot számítani. Minden, ami a befektetés előtt van, tulajdonképpen hiányzik. Gyakorlatilag mindenki azt várja, hogy a semmiből nőjenek ki olyan cégek, amiben másod-harmadkörös befektetést lehet eszközölni (ezekre rengeteg tőke van).
Ez egy érdekes helyzet, számos veszéllyel és kockázattal. Egy éve még hurráoptimizmus volt, most egyre több a kérdőjel. Egy alakuló, formálódóban lévő piacból mindig lehet jó dolgot csinálni. Az én álmom nem az, hogy régiós alapcsaládot csináljunk és mindenki más hulljon el mellőlünk a piacról. Sosem így akartam üzleti sikereket elérni. Mindig úgy dolgoztam, hogy lehetőleg mindenki sikeres legyen. Alapvetően közös érdek, hogy ezek a torzulások kisimuljanak. Úgy biztosan nem lehet kockázatitőke-iparágat építeni, hogy az alapkezelők fele kidől. Annak nagyon rossz híre, reputációja lenne.

Azt mondja, ezen a piacon konszolidáció következik, sőt ez már el is kezdődött. Mennyit segíthet ez ezen a torz piacon?
Ha a kevésbé esetleges és egyes befektetőnek kiszolgáltatott üzleti mechanizmusok irányítják az alapkezelőket, akkor egyre több feladatot képesek lesznek ellátni. Tudomásul kell venni ma, hogy miután náluk van forrás és ők építik a piacot, sokkal több mindent magukra kell vállalni. Ha kialakul 3-4 nagyobb szereplő, aki nemcsak pénzt fektet be, hanem inkubál is, akadémiákat, eseményeket szervez, akár oktatásban támogatást nyújt, akkor a piac ellátja mecénási feladatát is, és nemcsak befektet, hanem infrastruktúrát is épít. Ezt diktálja az üzleti racionalitás is.

Az államnak helye van ebben a konszolidációnak?  
Amíg az állam nem konkrét cégeket támogat, vagy nem konkrét üzleti döntésekbe akar beleszólni, hanem egy üzleti környezetet, infrastruktúrát teremt meg ahhoz, hogy az egyetemről kijövő, lelkes fiatalok valóban piacérett vállalkozók legyenek, addig én csak üdvözölni tudom ezt.

Hány alap lenne ideális?
Izrael 7 milliós ország, rengeteg befektetést bír el. Az a kérdés, mekkora ökoszisztémát tudunk felhúzni rá. Szerintem a 28 Jeremie-alap túl sok. A magyar ökoszisztéma jelenleg 4-5 alapcsaládot bírna el. Jó lenne odáig jutni, hogy a hazai piac odáig fejlődjön, hogy képes legyen 10-15 alapot eltartani. Egyébként hozzuk ide a tehetségeket, nemcsak Magyarországról, hanem sok más helyről.

A magyar Jeremie-pénzek nem mozgatják meg a külföldi cégeket? Ha itt telephelyet létesítenek, akkor már mehetnek is a magyar befektetőkhöz pénzért.
Nem, mert egyszerűen nem tudják, hogy itt van pénz. A piaci marketingünk nem jó, sokan nem is tudják, hogy itt 28 alap van. Ez a fejlődő piac, a befektetőknek el kell menniük szakmai eseményekre a szomszédos országokba, és cégeket idehozni, nézzék meg Budapestet. Nyilván ez egy drágább pipeline-építés, de kevesebb cég is fog bedőlni. 

6 komment

Címkék: startup kockázati tőke Budapest OTP Oszkó Péter Csányi Sándor Jeremie Portfolion

A bejegyzés trackback címe:

https://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr186658745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

István Tamasi 2014.09.05. 11:44:31

Addig sanyargatták a bankokat /különadó, végtörlesztés, devizashiteles törvény/ hogy vajmi kevés pénzük és kedvük maradt az egyébként is kockázatot jelentő startupok támogatására. Ezt meglátta Oszkó és beszállt az üzletbe.

Istóczy úr · http://kuruc.info 2014.09.05. 12:47:04

Gyakorlatilag semmi konkrétumot nem mondott. Pedig nem buta ember, a libatolvaj mellől is kiszállt, aki mellett most segédtargoncás lenne a francia multinál.

Istóczy úr · http://kuruc.info 2014.09.05. 12:48:23

@István Tamasi:

A devizahiteles törvény nem a bankok sanyargatása, hanem bírósági ítéleten alapuló igazságtétel a bankok által sanyargatott lakosság számára az évszázad átverésének kapcsán.

István Tamasi 2014.09.05. 13:11:17

@Istóczy úr:
Bolond istók úr!
A devizahitele törvény nem igazságtétel, hanem arról szól, hogy bolond hitelfelvevők helyett olyanok is fizessenek akik nem kaptak a felvett pénzből.

tudjukkik 2014.09.05. 13:53:18

@Istóczy úr: te mindig olyan okosakat böfögsz, ne hagyd abba!

Hasszan 2014.09.16. 12:30:14

@István Tamasi, @tudjukkik:
Miért van szükség az ilyen bunkó stílusra? Netán anélkül nem ütős a válasz?
süti beállítások módosítása