A Quaestor-csoporthoz köthető Jeremie-alapok már tavaly ősz óta nem kaphattak uniós forrásokat. Bár információink szerint az alapok működésével kapcsolatban egészen a tulajdonos márciusi bedőlésééig nem merült fel probléma, valamiért nem juthattak hozzá a már lehívott pénzekhez. Az állami fél elismerte, volt rá precedens, hogy megtagadták források lehívását, de a konkrétumok szerintük nem tartoznak a nyilvánosságra. 
A Jeremie-program céljai és eddigi eredményei elvitathatatlanok, 130 milliárd forint ömlött a piacra, hogy innovatív kkv-kat finanszírozzanak meg az állami tenderen kiválasztott alapkezelők (a pénz 70%-át az EU adja, 30%-a önrész). A program azonban kevésbé átlátható, és a hirtelen sok pénz sajnos rossz gyakorlatokat is eredményezett. Ezekről eddig kevés szó esett, a a friss Forbesban 9 pontban foglaltuk össze, hol siklott félre a Jeremie-program.Az elmúlt hetek kutakodásai közben azonban nem csak az derült ki, hogy néhány Jeremie-s alapkezelő nem feltétlenül a játékszabályok szerint játszik.
Miközben a legtöbb alapkezelő igen pozitívan nyilatkozott nekünk a pályáztatást lebonyolító és a közvetítői szerepet betöltő MV Zrt.-ről, kiemelve, hogy komoly szakmai munkát folytat az állami cég, a Forbes sok kérdésére nem kapott lényegi választ. A cég álláspontja szerint minden, ami közte és az alapok között történik, a banktitok hatálya alá esik.
A quaestoros alapok már tavaly nem kaptak pénzt
Információink szerint az MV Zrt. a tavalyi év végén két alaphoz is kiküldött egy auditcéget, hogy pontosan mi okból ezt nem tudjuk. A közvetítőszerv ezt firtató kérdésünkre annyit árult el, hogy bizonyos speciális esetekben valóban igénybe veszik külsős cégek szakértelmét is ("A bevont külső szereplők jellemzően nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, átvilágításokban jártas, szakmailag elismert tanácsadó cégek" - írják, tehát valószínűleg valamelyik bigfour cégről lehet szó). Arról nincs információnk, hogy mi lett pontosan ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye, az MV Zrt. nem árul el konkrétumokat, szintén banktitokra hivatkozva.
Több forrásunk is megerősítette, hogy a Quaestor-csoportos háttérrel indult Core Venture tavaly októberben nem jutott már hozzá a lehívott Jeremie-pénzekhez. Az alapkezelő ugyanis nem hívta le indulása után a teljes keretet, hanem befektetésenként kívánta azokat felhasználni. "Utólag úgy tűnik, azok jártak jól, akik már a legelején kérték, hogy az elnyert forrásokat 100%-ban utalják át a számlájukra" - mondta a cég belső ügyeire rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk.
„Az MV Zrt. akkor jár el prudens és felelős módon, ha a vagyoni hozzájárulások befizetése előtt megbizonyosodik arról, hogy az adott Alapkezelőt és/vagy az adott Alap magánbefektetőit illetően nem áll fenn olyan körülmény, amely a források megfelelő felhasználását, vagy pl. a legalább 30%-nyi magánbefektetői forrás rendelkezésre állását veszélyezteti. A Közvetítői Szerződés bizonyos rendelkezéseinek a megsértése, vagy például ún. "lényeges hátrányos változás" bekövetkezése esetén az MV Zrt. természetesen felfüggesztheti a kifizetést” – válaszolta a Forbes kérdésére az MV Zrt. Kérdésünkre elismerték, ilyenre volt már precedens. Hogy mely alapok esetében fordult ez elő, azt nem tudjuk. Az MV Zrt. a közte és az alapok közti szerződések kapcsán semmilyen információt nem ad ki, szerintük ez is a banktitok hatálya alá esik.
Úgy tudjuk, a bedőlésig - vagyis idén március elejéig - a Quaestor teljesítette kötelezettségeit (sőt, talán épp a csoport gyenge likviditási helyzete miatt választhatta, hogy inkább részletekbe hívja le az EU-s támogatást, így ugyanis neki sem egyben kellett kifizetnie a ráeső önrészt). Információink szerint a Core Venture márciusig semmilyen elmarasztalást nem kapott az MV Zrt-től.
A csődig semmi gond nem volt?
Ez tehát azt jelenti, hogy egy állami cég már tavaly ősszel nem teljesített kifizetést egy Quaestor hátterű cégnek, úgy tudjuk az ügy már októbertől kezdve húzódott. A Core Venture nem kapott értesítést az audit után, de mivel az MV nem utalt, elesett pár befektetéstől. Az MV Zrt. szerint van rá lehetősége, hogy megtagadja a Jeremie-forrás lehívását, magyarázatuk szerint erre akkor kerülhet sor, ha vagy befektetői 30% felmutatásával van probléma, vagy "lényeges hátrányos változás" áll be egy alapnál. A Core Venture ügyében tehát vagy a tulajdonos likviditási helyzetével lehetett gond, vagy az alapnál lehetett valami súlyos szabálytalanság. Utóbbira több, az alapnál dolgozó szakember is azt mondta, „nem tudtak róla, hogy fekete seggűek lennének”. Egészen a Quaestor-csődig nem is értették, az állami fél miért nem teljesíti kötelezettségét - állították egybehangzóan egymástól független forrásaink. Úgy tudjuk, még a Quaestor-botrány előtt lezajlott egy MV vizsgálat is az alapnál, de nem találtak szabálytalanságot. A Quaestorral amúgy a Külügyminisztérium is üzletelt a bedőlés előtt, ez alapján a tárcánál nem is sejtették, hogy mekkora gond lehet a háttérben.
A márciusi csőd után azonban kezdődhetett a tűzoltás: az alap mögül kiesett az önrészt biztosító tulajdonos. Információink szerint az MV innentől már az EU-val is egyeztetni kényszerült, a cél ugyanis egyértelműen az volt, hogy az alapkezelőt megmentsék. A Core Venture két Jeremie-pályázaton is nyert, összesen 4,5 milliárd forintnyi támogatást (egy magvető és egy növekedési alapja van) kezelt.
| PERT INDÍTUNK - RÉSZLET A LAPBÓL A magyar Jeremie-program egyik legnagyobb problémája az átláthatatlanság és a zártság. Jól jellemzi az éledező piacot az a pár sor, amit az egyik alapkezelő vezetője írt a Forbes újságírójának: „Tudnod kell róla, hogy többekkel beszéltem, és van olyan félelem, hogy néhány nem teljesen szabályszerűen működő szereplő ügyének nem megfelelő tálalása a mai felfokozott hangulatban komoly károkat okozhat az egész szektornak.” Tálalás ide vagy oda, a Forbes a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőinek segítségével adatigénylési pert indított a nyertes Jeremie pályázati anyagok megismeréséért, mert hiszünk abban, hogy a szabálytalankodókkal senkinek nem kell közösséget vállalnia. Az MV Zrt. nem reagált érdemben az általunk feltett kérdésekre, a pályázatok kiadására vonatkozó kérésünket pedig azzal hárította el, hogy az banktitok. |
Új befektető veszi át az alapokat
Természetesen minderről megkérdeztük magát a Core Venture-t is. Varga János, az igazgatóság elnöke e-mailben válaszolt kérdéseinkre, amiből kiderül, valóban külön-külön hívta le a befektetési összeget az alap. Mint írja, idén ilyen lehívás még nem történt, vagyis a befektetőknek vagyoni hozzájárulást nem kellett teljesítenie, "de az általunk kezelt egyik alap befektetési tevékenységét már tavaly év végén fel kellett függesztenünk, ugyanis az alap nem rendelkezett megfelelő szabad pénzösszegekkel". Ez két okból történhetett: vagy az alap tulajdonosa nem tette be a kellő önrészt, vagy az MV-től nem sikerült lehívni a Jeremie-forrást. Rákérdeztünk konkrétan is, hogy helytállóak-e a forrásaink által elmondottak, amire azt a választ kaptuk, hogy "azt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánják".
Varga János annyit még elárult, hogy a Core Venture talált új befektetőt, de annak kiléte még nem nyilvános (több engedélyt is be kell szerezni ahhoz, hogy át tudja venni valaki az eddig kezelt alapokat).
Kapun kívülre kerülhet az állam?
A közvetítői szerződés részletesen szabályozza, mi történik nem fizetés esetén. Alapvetően ez a záradék a magánbefektetőkre lett kitalálva. Többszöri haladék után, ha a kockázati tőkejegyek tulajdonosa nem fizet, a feleknek el kell számolniuk, és a nem fizetőt ki kell zárni az alapból, nem gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. Extrém eset, de ez vonatkoztatható a közvetítő szervezetre, vagyis az MV Zrt.-re is, ha úgy adódna, hogy nem fizet. Ez persze csak elméleti eshetőség.
Papírforma: így lehet pénzt keresni a Jeremie-vel
2009 óta ötször írtak ki pályázatot Jeremie-forrásokra alapkezelőknek. Az EU célja ezzel a programmal, hogy alapkezelőkön keresztül megfinanszírozza a innovatív kis-és közepes vállalkozásokat abban az időszakban, amikor a legsérülékenyebbek, és amikor a legnehezebb számukra a forrásbevonás. Az EU 97 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatást adott, ehhez jön hozzá a magánbefektetők pénze, vagyis összesen közel 130 milliárd forint ömlött a magyar piacra (az EU 70%-nyi pénzéhez jön a befektetők önrésze). A modell egyszerű: az EU egy erre a célra létrehozott állami cégen, az MV- Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-n keresztül alapkezelőkhöz juttatja a forrásokat. Az alapkezelők a befektetők és az EU pénzét ígéretes cégekbe fektetik, cserébe tulajdonrészt kapnak. Befektetni az idei év végéig lehet. A hozam forrása, hogy a megfinanszírozott cégek nagyra nőnek, felvásárolják őket, tőzsdére mennek - vagyis a befektetésért cserébe kapott tulajdonrész többet ér, és eladásából haszon realizálódik. A program azért is vonzó, mert az EU hozama korlátozott, míg a befektetők, ha ügyesek, nagyot nyerhetnek a befektetésen (miközben csak 30%-nyi pénzt kellett betenniük). A forrásokra kiírt pályázatokra beérkező anyagokat az MV Zrt. bírálta el, és ez a cég az, amely az alapokkal leszerződött aztán, illetve ellenőrzi a megfelelő működést (az EU, az MNB és az NGM mellett).
