Megkaptuk az Eximbank válaszát arról, hogy nem irreális-e, hat munkanapot hagyni a pályázóknak egy 16 milliárdos tenderen. Kiderült, hogy nem, és az is, hogy nem egy nap, hanem egy hét alatt fogják eldönteni, ki lett a befutó. 
Tegnap írtuk meg, hogy az Eximbank sürgető szükségét érezte, hogy kiírjon egy pályázatot egy 10 és egy 6 milliárdos jegyzett tőkéjű befektetési alap elindítására. A munkaanyag beadására gyakorlatilag 6 munkanap állt rendelkezésre, a határidő tegnap délben járt le. A kiírásban több furcsaságot is találtunk, ezért megkérdeztük az Eximbankot, miért pont így folytatják le a tendert, tegnap délután meg is érkezett a válasz. Mivel elég sok mindenre rákérdeztünk, inkább egy külön posztban számolunk be a fejleményekről.
Határidő: a versenyszféra a magyarázat
Érdekelt minket, hogy miért adtak meg ilyen irreálisan rövid határidőt. Az Eximbank válaszának már első mondatában sietett leszögezni „a kiírás jogszerűen történt meg”. Ezt nem is vitattuk. A bank meg is jegyzi, nincs arra jogszabályi előírás, hogy mennyi időt kell ilyenkor hagyni a pályázóknak. Ettől függetlenül a hat nap igencsak kevésnek tűnik, hasonló pályázatok kiírásakor korábban jóval több időt hagytak a pályázóknak, a Forbes által megkérdezett alapkezelők szerint egy korrekt anyag összeállítására egy hónap biztosan kell. „Véleményünk szerint a pályázatra jelentkezők a versenyszférában működő piaci szereplők, ezt figyelembe véve elegendő az idő a felkészülésre, amennyiben megfelelő létszámú apparátus áll a pályázó rendelkezésére. Ellenkező esetben az Eximbank súlyos kockázatot futna egy olyan pályázóval, aki ezt a feltételt nem tudja humánerő kapacitással biztosítani” – írják válaszukban.
A legtöbben azon akadtak meg, hogy a kiírás szerint egy nap alatt döntést is hozott volna a bank. „Az eredményhirdetés dátuma tekintetében adminisztrációs hiba történt, azt valamennyi jelentkező kiértesítésével korrigáljuk, így az eredményhirdetés napja 2015. december 18-ára módosul” – a tegnap érkezett levél nem múlt időben fogalmaz, ezért megkérdeztük a bankot, hogy pontosan mikor értesítették erről a hibáról és a helyes dátumról a jelentkezőket.
Az Eximbank felhívta rá a figyelmünket, hogy a pályázati felhívás megjelent két országos napilapban és hogy direkt módon senkit sem kerestek meg, hiszen „piaci alapon kívánják lebonyolítani” a tendert.Mi azt írtuk, hogy előzetesen nem lehetett tudni, hogy a bank ilyen tenderre készül. Más kérdés, hogy az általunk megkérdezett piaci szakemberek is csak a héten szereztek tudomást a pályázatról.
Megkérdeztük az Eximbankot, milyen forrásból származik a pénz, azt válaszolták: saját forrásból. Ez azért is lehet érdekes, mert ezek szerint semmilyen uniós határidő nem sürgeti őket (szemben az unió által finanszírozott Jeremie-programmal).
Sok pénzről van szó, jöhetnek az IPO-k
A legérdekesebb pontja a részletes kiírásnak (az az Eximbank honlapján nem található meg, hiszen a pályázóknak meg kellett azt vásárolniuk) az volt, hogy igen kemény tőkepiaci referenciákat kíván meg az indulóktól. Ez azért is volt érdekes, mert a hazai kockázatitőke-iparág szépen kiépült az elmúlt években hála az uniós forrásoknak, vagyis szaktudás és némi tapasztalat is van már a piacon. Ismerve a nagy potenciálú, innovatív magyar cégeket, a tőzsdei nemigen volt opció számukra, viszonylag kemény startup hajtott végre IPO-t az elmúlt években.
Az Eximbanknál máshogy kalkulálnak, mint írják, „a létrehozandó alapok tervezett méretére, a várt egyes befektetések nagyságára, az alapok céljára tekintettel” nagy a valószínűsége annak, hogy akár IPO-ig is mehet egy portfóliócég. „Egy tőzsdei bevezetés keretében lebonyolított tőkebevonás, de különösen egy exit rendkívül összetett, komoly szakmai hátteret igénylő feladat. A nemzetközi kockázati tőkealapok évente sok száz tőzsdei bevezetést bonyolítanak le, de a hazai vállalatok között is számos példa volt erre (pl. Wizzair, Állami Nyomda vagy a jelenlegi tőzsdére készülő Waberer’s – SIC!). Ennek megfelelően a Megbízói szakmai egyeztetések abba az irányba mutattak, a pályázat során kiemelten fontos szakmai elvárás kell legyen, hogy az alapkezelő munkatársai megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek – éppen a fenti célok megvalósítása érdekében – tőkepiaci tranzakciók lebonyolításában” – írja az Eximbank.
A bank az alapok méretével magyarázza azt is, hogy miért kérnek a törvényi előírásnál (2 év) szigorúbb referenciát a back office vezetőjétől (5 év).
Négyen adtak be pályázatot
Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy a bank nem gondolja-e úgy, a szigorú feltételek miatt sérülhet a verseny. Erre csak annyit válaszoltak, hogy 8-an vették meg a kiírást, és négyen adtak be pályázatot. A honi alapkezelői szcénát nézve a négy nem tűnik soknak, beszédes, hogy a részletes kiírást elolvasva csak a mezőny fele gondolta, hogy mozgósítja az erőforrásait. A szektornak óriási szüksége van forrásokra, hiszen az uniós Jeremie-pénzeket májusig fel kell használni. A portfóliócégek azonban növekednének tovább, vagyis várják az újabb befektetéseket.
A szigorú feltételek után mindenképp meglepő, hogy négyen is adtak be pályázatot. A Forbes a nyilvánosan elérhető adatokat végignézve arra jutott, hogy a Jeremie-alapok közül a Gubicza Ágostonhoz köthető GB & Partners indulhat jó eséllyel a tenderen.
Megkérdeztük, kik indultak a pályázaton. Ez irányú kérdésünkre a GB & Partners még nem válaszolt.
