Az MFB-nek ki kell adnia a Jeremie-pályázatokat

2016.02.16. 17:19

Zsiborás Gergő

cover_feb-1.pngJanuár hatodikán került sor az első tárgyalásra abban a perben, amit még tavaly májusban indítottunk, hogy megismerhessük a több körben kiírt Jeremie-alapkezelői pályázatok nyertes anyagait. Az adatigénylési perben a Forbesot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte.

2009 óta a direkt erre a célra létrehozott MV- Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. több körben is alapkezelői pályázatokat hirdetett az uniós Jeremie-program keretében (a program egyik lába a kockázatitőke-pályázat). Ennek keretében öt fordulóban 29 alapkezelő kapott jogosultságot arra, hogy 30%-os önrész mellett befektetési alapokat hozzon létre, melyekből aztán jórészt innovatív és sérülékeny, növekedési szakaszban lévő cégekbe fektethettek (startupokba). Az EU összesen 107 milliárd forintnyi pénzt biztosított a program kockázati tőke lábának.Az MV közben beolvadt a Magyar Fejlesztési Bankba (MFB), a per megkezdése ezért is tolódott ki ennyire.

Hol vannak a pályázatok? 
A per első tárgyalásán a bíró azt a kérdést intézte az MFB jogi képviselőjéhez, hogy a kért adatok, tehát a nyertes Jeremie-pályázatok, illetve azok dokumentációja fizikailag megtalálható-e az MFB-nél. Erre a kérdésre azonban a bank jogi képviselő nem tudott választ adni, a Forbes és ügyvédje az ügy előmozdítása érdekében jóváhagyta, hogy a per egy hónap után folytatódjon, az alperes pedig addig szerezze be a megfelelő információkat.

Az MFB legelőször azzal utasította el a Forbes pályázatokra irányuló újságírói kérését, hogy azok banktitoknak minősülnek. A tárgyaláson azonban bírói kérdésre az MFB már nem vitatta, hogy közérdekű adatról van szó. A jogi szakaszban ebből nem is volt vita.

Precedens értékű  
Az MFB arra alapozta védelmét, hogy a kért adatoknak nem kezelője, csupán feldolgozója, és ebben a minőségében nem tudja teljesíteni az adatigénylést. Mint mondták, ők csak "képviselőként" vettek részt a pályázati folyamatban (korábban, az NFÜ megbízásából). 

A jogi képviseletünket ellátó TASZ azonban jelezte, hogy a megkülönböztetésnek közérdekű adatoknál nincs relevanciája, az csak személyes adatoknál merülhet fel. Vagyis: közérdekű adatnak nem lehet valaki csak a feldolgozója. A törvény szövegéből dogmatikailag levezethető, hogy melyik passzus melyik adattípusra vonatkoztatható. Mivel ez nem volt teljesen egyértelmű eddig, jogi szempontból is fontos, hogy a bíróság ítéletet hozott az ügyben. 

A tárgyalás második fordulójában a felek fenntartották álláspontjukat. Az MFB jelezte, hogy mivel uniós alapokból lehívott forrásokról van szó, véleménye szerint az adatigénylést a Nemzetgazdasági Minisztérium felé kellett volna megtennünk, hiszen ők számítanak adatkezelőnek ebben az esetben. A szerződéseket azonban a győztes alapkezelőkkel, mint az azóta megszüntetett NFÜ képviselője, az MV írta alá, ő pályáztatott, bírálta el a beérkezett anyagokat, majd kötött szerződéseket. Éppen ezért kértük tőlük első körben a pályázatokat, akkor pedig fel sem merült a részükről, hogy keressük inkább a gazdasági tárcát (arról nem is beszélve, hogy az MFB azóta a Miniszterelnökség alá került).

Az NGM is mást mond 
Próbáltuk megérteni, hogy milyen alapon titkolja a győztes pályázatokat az állam, ezért a megkérdeztük az NGM-et is, hogy kiadják-e számunkra a győztes pályázatokat. Ezt a kérésünket elutasították. Indoklásuk szerint „a nyertes pályázati dokumentációk olyan konkrét és számszerű adatokat tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra hozatala az érintett Alapkezelők pénzügyi-gazdasági, illetve piaci érdekeit jelentősen sértené, illetve veszélyeztetné”.

A bíróság ugyanakkor helyt adott a Forbes kérelmének, és kötelezte az MFB-t, mint a közérdekű adatok kezelőjét, hogy 15 napon belül küldje meg a kért dokumentumokat a felperesnek. Egyúttal azt is kimondta, hogy nem lehet a képviseleti jog mögé bújva szűkíteni az információszabadság alkotmányos jogát és annak érvényesíthetőségét. Vagyis az MFB (és a jogelődje, az MV) nem hivatkozhat arra, hogy azért nem ad ki adatokat, mert egy uniós pályázati eljárásban csak mint "képviselő" vesz részt. 

A tárgyaláson jeleztük, hogy a közfeladat ellátásával nem összefüggő személyes adatokat takarja ki a megküldött anyagokban az MFB. A célunk ugyanis az, hogy megismerjük, milyen objektív szempontok alapján döntött a győztesekről az MV.

Az MFB-nek joga van fellebbezni az ítélet ellen, erről egyelőre nincs információnk. Amennyiben megkapjuk a nyertes pályázatokat, nyilvánosságra hozzuk azokat. 

A szabálytalankodókkal senkinek nem kell közösséget vállalnia
És hogy miért csináljuk mindezt? Még tavaly tavasszal írtunk átfogó cikket a Jeremie-program problémáiról, és a befektetések helyenként "sajátos megvalósításáról". Ahogy akkor írtuk: "A magyar Jeremie-program egyik legnagyobb problémája az átláthatatlanság és a zártság. Jól jellemzi az éledező piacot az a pár sor, amit az egyik alapkezelő vezetője írt a Forbes újságírójának: „Tudnod kell róla, hogy többekkel beszéltem, és van olyan félelem, hogy néhány nem teljesen szabályszerűen működő szereplő ügyének nem megfelelő tálalása a mai felfokozott hangulatban komoly károkat okozhat az egész szektornak.” A pert azért indítottuk, mert hiszünk abban, hogy a szabálytalankodókkal senkinek nem kell közösséget vállalnia.

Miért érdekes, kik győztek? 
Ez már csak azért is érdekes, mert nagy volt a mozgás a piacon. Korábban négy alapot nyert Töröcskei István, azóta kegyvesztett milliárdos, alapjait mások vették át (többek között Gubicza Ágoston). De kapott Jeremie-alapot Tarsoly Csaba Quaestor vezér is, akárcsak Heim Péter, aki tavaly a HVG-nek nyilatkozott arról, hogy az alapkezelői jogosultságot megvonták időközben tőle. Töröcskei korábban Simicska Lajos üzlettársa volt, tavaly csődbe ment bankjába még az állam is beszállt, miután a Széchenyi lehúzta a rolót, Töröcskei lemondott az Államadósság Kezelő Központ éléről. Korábban fontos és biztos pontnak tűnt a Fidesz holdudvarában. Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató elnöke. 

Itt egy újabb, alapos ügy 
Úgy tudjuk, Töröcskei két alapjának átvétele után több Jeremie-alap megvételéről is tárgyalt Gubicza Ágoston. Az ő feltűnése a piacon akkor lett széles körben ismert, amikor tavaly év végén a szintén állami Eximbank szűk határidővel írt ki pályázatot két, összesen 16 milliárd forint összegű alapra, ráadásul egészen elképesztő feltételek mellett, például önrész nélkül. Már az eredményhirdetés előtt megírtuk, hogy a pályázat befutója Gubicza lehet. Az eredményhirdetést elég sokáig húzta az Exim, két hétig egyetlen levelünkre sem válaszoltak, majd egymásra mutogatva azt mondták, banktitok miatt nem számolhatnak be arról, hogy egy állami bank kinek ad oda 16 milliárd forintot.

Az ügy már csak azért is érdekes, mert a bank sajtóosztálya a botrány kirobbanása előtt még azt állította a Forbesnak, a győztes alapkezelővel már szerződést kötöttek. Ezzel szemben a Forbes cikkének megjelenése utáni reggel, Urbán Zoltán, az Exim vezérigazgatója az M1 reggeli műsorában arra utalt, hogy egyelőre még tárgyalásban vannak. Az erről szóló MTI hír pontosan így fogalmaz: „kilenc alapkezelő felelt meg a feltételeknek, nyolcan megvették a csomagot, négyen be is adták, és az Eximbank a legjobb feltételeket nyújtóval kezdett el tárgyalni”. Szerződés aláírásáról a vezérigazgató akkor nem beszélt.

Az viszont egyértelmű, hogy a bank nem bújhat a banktitok mögé. A Jeremie-perben az MFB már meg sem próbálkozott ezzel az érveléssel. Ráadásul a legutóbbi tender esetében a pályázóknak még csak önerőt sem kellett tudniuk felmutatni, az állam egy az egyben bíz rájuk 16 milliárdot. Ezzel szemben a Jeremie-programban nyertes pályázóknak 30%-nyi önerőt kell betenniük, ebből hajtanak végre befektetéseket, vagyis, ha rosszul fektetnek be, saját pénzük is bánja (a legnagyobb EU-s támogatás, amit Jeremie-alap kapott, 4,8 milliárd forint volt, ezzel szemben az állam 16 milliárdos keretösszegnél nem tartotta fontosnak, hogy önrésszel szálljanak be az alapkezelők). 

Az Eximbank alapkezelői tenderéhez hasonló gyorsasággal kiírt Jeremie-kör is volt korábban, bár a pályázóknak több időt hagytak, mint 6 munkanap, a befutó végül Hernádi Zsolt Mol-vezér, és Garancsi István, a miniszterelnök bizalmasa lett. 

Szólj hozzá!

Címkék: per startup kockázati tőke EU TASZ NGM adatigénylés MFB Eximbank Jeremie Exim

A bejegyzés trackback címe:

https://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr738385080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.