Van pár pénzügyi döntés, amit bőkezűen támogat az állam, márpedig az ingyen pénzt kár kihagyni. A rendszerhibákhoz is alkalmazkodni kell, de a lényeg, hogy kis pénzzel, vagy komoly összeggel, valamelyik lehetőség talán Önnek is jól jön. A lényeg, hogy az év végéig lépni kell, különben a lehetőség elszáll.
1. Ha van gyereke, akinek még nincs Start számlája, célszerű a hiányt azonnal pótolni. A 2005 után született gyerkőcöknek már adott az állam egy 40 ezer forintnál valamivel magasabb életkezdési támogatást, de ha a szülő nem rendelkezik arról, hogy az összeg kerüljön Start számlára, a megtakarítás szinte alig gyarapszik, mert az inflációt követi, ami mostanság leginkább egy nagy nulla. Start számlán viszont helyből infláció plusz 3 százalékot fialó babakötvényben pihen a megtakarítás, de az igazi buli az, ha a szülő is gyarapítja azt: a befizetésekre 10 százalékot, maximum 6 ezer forintot ajándékba ad az állam. Aki december végén betesz 60 ezer forintot, megkapja rá a hatezert. Ez a kezdeti pénzből kimaradó, 2006 előtt született lurkóknál is jó lehetőség. Az Államkincstárnál vezetett Start számla amúgy költségmentes, a hozam pedig teljesen adómentes, a pénzhez 18 éves kora után juthat a felnőtté váló gyerek.
2. Akinek tisztes jövedelme van, bűn, ha kihagyja a nyugdíjcélú megtakarítások után járó szja-visszatérítés lehetőségét. Ez a befizetés 20 százaléka, de maximum 100, vagy 130 ezer forint. Vagyis ha valaki félre tud tenni 500 ezer forintot például az év végi bónuszából, 100-130 ezer jöhet még rá, amit visszakap az adójából, utóbbi az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre igaz, előbbi a nyugdíj-előtakarékossági számlára. A nyugdíjkassza azoknak ajánlott, akik nem vállalják a pénz forgatásáról szóló döntést, rábízzák azt a profi befektetési szakemberekre. Aki viszont magának fektet be, annak a nyesz a jó megoldás. A kettő kombinálható is, mindkettőre együtt igénybe véve az adóvisszatérítést, persze ehhez tisztes jövedelem és befizetett összeg szükséges. Aki idén év végéig dönt és befizet, már a 2015-ös adóbevallásában visszakérheti a neki járó pénzt, mely legkésőbb májusban rá is kerül a számlájára, hizlalva a nyugdíjra félretett összeget.
3. Tök mindegy, hogy kevés, vagy sok pénz, akinek van valamennyi és nem tudja, mikor lesz rá szüksége, jó, ha még az év vége előtt tartós befektetési számlára (tbsz) köt szerződést. Van belőle betéteknek való, meg befektetésekre szolgáló, a lényeg, hogy lehet adni-venni rajta a papírokat, vagy cserélgetni, megújítani a lekötéseket, de ha a pénzt nem veszi fel róla a befektető, akkor három év után a nyereség adóterhe 10 százalékra csökken, öt év után nullára. Amúgy meg jövőre 21 százalék lesz (15 százalék adó plusz 6 százalék eho). Ha korábban kell a pénz, semmi gond, adózni kell. Veszíteni nem lehet vele, csak nyerni, de még korai feltörés esetén is hasznos, hogy a tbsz-en például a veszteségek és a nyereségek szembeállíthatók. Aki csak január elsején él a tbsz-nyitás lehetőségével, annak 2016 lesz a gyűjtőév és csak 2017-től indul az öt év, aminek a végén adómentessé válik a befektetés.
4. Aki az első lehetséges évben nyitott tbsz-t, annak most jár le az öt év. Aki nem megy be személyesen a pénzügyi szolgáltatójához, annak a számlája megszűnik, a rajta levő eszközöket el lehet hordani, de január 1-től adóköteles a nyereség. Lehetőség van viszont a számla tovább görgetésére, ekkor az újabb öt éves ciklus automatikusan elindul január elsején és a számlán levő papírokat sem kell eladni. Aki tehát elfelejt görgetni, ha kapcsol is januárban és újabb tbsz-t nyit, egy évet már bukik, annyival több kell, míg újra eljön az adómentes időszak. A rendszer sajnos hibás, például elég nagy baromság, hogy aki továbbgörget, de például 7 évnél szüksége van a pénzére, annak az utolsó két év hozama után adóznia kell. Az is nagyon gázos, hogy nem lehet részösszeget felvenni, csak a teljes megtakarítást lehet tovább görgetni. Erről lesz cikkünk a januári Forbesban.
5. Aki épp a harmadik évnél tart a tbsz számláján, lehetőséget kap arra, hogy a pénz bármekkora részét kedvezményes, 10 százalék nyereségadó mellett kivegye úgy, hogy a maradék összeg minden büntetés nélkül maradhat a számlán, két év múlva a nyeresége adómentessé válik. Mivel öt évnél nincs lehetőség részkivételre, fontos döntés három évnél, hogy marad-e a számlán a teljes összeg. Legközelebb - ha öt évnél tovább görgeti a számlát a befektető - az újabb ciklus harmadik événél, tehát nyolc évnél lesz arra lehetőség, hogy adóveszteség nélkül kivegye a befektető a megtakarítása valamekkora részt. A szabályozás nyilvánvalóan béna, de amíg meg nem változtatják, ehhez kell alkalmazkodni, fontos most az év vége előtt döntést hozni.
A Forbes januári száma december 30-án jelenik meg, a tbsz-anomálián túl sok más érdekes témával.