Mennyire volt fukar Simor? Hogyan törött bele Nobilis foga az első üzletébe? Miként lehetett évi 50 milliós bónuszokat fizetni a 90-es években? Kivel találkozott a tőzsde későbbi vezérigazgatója hajnali fél négykor az irodája kapujában? És hogy kerül ma egy közös képre 11 nagyágyú, köztük például Bajnai Gordon volt miniszterelnök, akik mindegyike büszkén vállalja, hogy első millióit legálisan szerezte?
A februári Forbesban Fekete Emese felelevenítette a legendás CA-IB történetét, íme néhány részlet és pár extra.
Lantos Csaba, Nobilis Kristóf és Simor András a Magyar Nemzeti Bank egyik emeleti szobájában méregették egymást 1988 végefelé. Egy, a fejük felett megszületett forgatókönyv mindhármuknak kulcsszerepet szánt, nem volt mindegy, tudnak-e együtt dolgozni, képesek-e a nulláról felépíteni egy céget, és milyen benyomást tesznek egymásra a hatszemközti beszélgetésen. A csúcstalálkozó jól sikerült.
„Kristóf volt a katolikus budai úrifiú, én voltam a vidéki protestáns gyerek, az András meg a kozmopolita” – emlékszik vissza Lantos, aki szerint az egykori CA-IB későbbi sikereinek ez volt az egyik alapja. Ez a sokszínűség, ami a további csapattagok érkezésével csak mélyült, és sok más elemmel együtt pillanatok alatt az első számú brókercéggé, „a” magyarországi befektetési bankká tette a vállalkozást.
A CA-IB (Creditanstalt Investmentbank Értékpapír Rt.) 1989-ben, a rendszerváltás évében indult, sorrendben a második hazai brókercégként alakult meg, és körülbelül 8-10 éven át az újjászerveződő hazai tőkepiac legmeghatározóbb cége volt. Már 1991-ben vezette az addigra megszaporodott brókercégek hazai rangsorát, 93 és 96 között zsinórban piacelső volt a részvénykereskedelemben, a következő két évben a teljes magyar tőzsdei forgalomban, a közben elindult privatizációs tranzakciós listáján pedig befoghatatlanná vált. Gyakorlatilag az összes nagy hazai tőzsdei kibocsátás (OTP, Richter, Matáv) a CA-n keresztül zajlott, de ami legalább ilyen meggyőző: olyan csapat verődött itt össze, amit szinte nem lehetett szétrobbantani. „Sok-sok éven át nem tudtunk elhozni onnan senkit, pedig komoly mandátumokon dolgoztunk” – Szabó Vilmos, a Korn Ferry-Hay Group magyarországi vezetője hiába próbálkozott.
Hogy mi volt az egykori sikerek titka, azt sokan, sokféleképpen magyarázzák. Azokkal beszélgettünk, akik vagy az elejétől fogva ott voltak, vagy pár évvel később csatlakoztak ugyan, de meghatározó pozícióban tolták a cég szekerét. Van, aki szerint az egész CA-s nimbusz 80 százalékban Simor András érdeme. „Olyan ember, aki ha beleolvas egy 20 oldalas anyagba, azonnal kiszúrja a hibát” – mondták többen. „Tudott az angolokkal kajálni. Főétel megjön, kés, villa letesz, kifejt” – mondta más. Van, aki szerint ritka tehetséges csapat jött össze, és ma sem futkároznak olyan emberek a piacon, mint amilyen a pályája elején álló Lantos Csaba vagy Nobilis Kristóf voltak. Akad, aki szerint „Simor és Küllői együtt már tényleg halálos páros voltak”, Bajnai belépésével pedig kialakult a mindent vivő ötösfogat.
A CA-s ösztönzési séma is nagy motivációt adott – ez többek emléke szerint a furmányos észjárású, jogászként végzett Nobilis érdeme volt. Egy biztos, amellett, hogy Simor kimondottan fukar főnök hírében állt („Itt egy költség? Lelövöm!” – Lantos szerint ez volt a hozzáállása), óriási bónuszokat lehetett évente – legálisan – zsebre tenni. „Fizettünk ötvenmilliós bónuszt is brókernek, pedig az húsz éve volt” – emlékszik Nobilis.
Egy focicsapatra való az egykori CA-IB-s stábból: Lantos Csaba, Nick Kabcenell, Mohai György, Bajnai Gordon, Holtzer Péter, Simor András, Küllői Péter, Báthory Balázs, Dani Katalin, Nobilis Kristóf, Mester Zoltán
Most összeálltak. A csapat, amelynek tagjai azóta sokfelé széledtek. Van, akiből egy ponton miniszterelnök lett, másból jegybankelnök, tőzsdevezér, banki vezérhelyettes vagy nagyvállalkozó. A politikai spektrumon is messze távolodtak egymástól – a skála egyik szélén a balliberális volt kormányfő, a másik végén az Orbán Viktorhoz közel álló Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke –, ám egykori CA-s emlékeiket ez sem csúfítja el. Az általunk megkeresett 11 ember – lehettek volna többen is, de valahol meg kellett húzni a határt – azonnal igent mondott a felkérésre. Jöttek a közös fotózásra (három időpontot kellett megjelölnünk, mert mindannyian egyszerre nem értek rá, majd az így készült csoportképeket összetoltuk), és sztorizgattak.
És szívesen sztorizgattak. A februári Forbesból kiderül az is, mi köze volt a cég indulásához Járai Zsigmondnak, hogy esett szét a csapat a 90-es évek végére, és hogyan élték meg az évtized brókerbotrányának tartott Legindi-ügyet.
Előfizetnél? Ez egy jó ötlet! Kattints ide: http://forbes.hu/kattints
