Tényleg a Rogán-közeli alappal kötött botrányos szerződést az Eximbank

2016.03.11. 14:07

Zsiborás Gergő

jamie_cover.jpgAz állami Eximbank november végén írt ki egy pályázatot két, összesen 16 milliárd forintot kezelő kockázatitőke-alap felállítására. A rövid határidő mellett az érthetetlennek tűnő pályázati megkötések is furcsák voltak, melyek alapvetően lekorlátozták, eleve kik lehetnek a befutók

Még az eredményhirdetés előtt írtuk meg, hogy a pályázaton Gubicza Ágoston és Boris Mihály alapja, a GB&Partners lehet a győztes. A pályázati eredményről később a bank sem akart elárulni semmit, arra hivatkozva, hogy ehhez szükség lenne a nyertes hozzájárulására is. Akkor megkerestük a GB&Partnerst is, akik azt mondták, tudomásuk szerint az eredmény banktitoknak minősül, ezért nem is nyilatkoztak arról. 

A Forbes januárban többször is érdeklődött a banknál, nehezen kaptunk választ, de legalább kiderült, a nyertessel megkötötték a szerződést. A bank honlapjára most felkerült dokumentumok alapján erre már decemberben sor került. Ez már csak azért is érdekes, mert az eredményhirdetés december 18-án volt (az eredeti kiírás szerint 10-én már kihirdették volna a győztest, de később az Eximbank azt mondta, adminisztrációs hiba miatt rossz dátumot tüntettek fel). Vagyis, a 16 milliárdos tőkealapok felállításáról szóló szerződéseket a hónapban fennmaradó 7 munkanapban sikerült elvinni az aláírásig. 

Az Eximbank oldalára felkerült dokumentum alapján a bank a GB&Partners Kockázati Tőkealapkezelő Zrt-vel szerződött, a megbízási szerződés magántőkealap megalapítására és kezelésére vonatkozik, és a szerződés értéke a "jegyzéskori jegyzett tőke 2,45%-a", valamint a befektetési időszakot követően "az alap nettó eszközértékének 2,45%-a".  Vagyis 2,45%-os alapkezelési díj mellett dolgozik majd a GB&Partners, mivel a két alap összesen 16 milliárdot fog lejegyezni, a befektetési időszakban ez 392 millió forintos díjat jelent. Az erre kötött szerződés határozott időtartamú (90 nap az aláírástól). 

Tovább kiderül, hogy a bank 160 millióért kötött szerződést a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Irodával a tőkealapok felállítására (ez a szerződés korábbi, október 1-jén írták alá). Bár a szerződés részleteit nem ismerjük, és bár az alapok mérete együtt 16 milliárd, a 160 millió jócskán meghaladja a piaci árat. 

Az Eximbanktól bekértük a győztes pályázati anyagot is, illetve annak dokument ációját, hogy kiderüljön, mi alapján kapta meg a nyertes cég a 16 milliárdos alap kezelési jogát - a kiírás értelmében még önerőt sem kell felmutatnia. Ezt ugyanakkor - egyelőre - nem kaptuk meg. 

Mint korábban rávilágítottunk, a titkolózás mellett azért is furcsa az egész ügy, mert a bank igazgatóhelyettese az a Puskás András, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben. Úgy tudjuk, Puskás is a Pasa park lakóparkpban lakik, akárcsak Rogán Antal. Erről a bank korábban nem nyilatkozott, az viszont korábban a Nol.hu-n megjelent, hogy Puskás és Rogán feleségének van közös ingatlanja a Pasa Parkban, ahol Boris Mihály is lakik, legalább is a cégadatok szerint. Ő a másik tulajdonosa Gubicza Ágoston mellett a nyertes alapnak. Gubicza Ágoston mostani felesége Rogán első felesége, közös háztartásban nevelik Rogán elsőszülött, legidősebb gyermekét.  

7 komment

Címkék: pályázat Rogán Antal Rogán Eximbank Puskás András

A bejegyzés trackback címe:

https://forbes.blog.hu/api/trackback/id/tr38462826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

niklex 2016.03.11. 16:07:26

Jaj, de fura véletlenek vannak megint...
B..ák meg a "törvényes" lopásaikat!

dunántúli gyerek 2016.03.11. 16:09:21

Hmmm....úgy látszik a Forbes közeli liberálisdemokraták lemaradtak a koncról.

Fábián András 2016.03.11. 16:29:03

@dunántúli gyerek: hát elég mélyen dunántúli vagy, gyerek, ha ebből csak ennyi jutott el a csökött agyadig.

empatikus pszichopata 2016.03.11. 16:31:30

@dunántúli gyerek: Normális emberi lény szívesen "lemarad a koncról", tekintve, hogy némi tehetséggel és ép elmével furmányos csalás/lopás nélkül is lehet emberhez méltó életet élni. Az ebül szerzett vagyonnak azonban gyakorta van egy fura természete: ebül is vész el - ld. Questor -, más kérdés, hogy olyanoknak is súlyos kárt tud okozni, akik egyébként jobb sorsra lennének érdemesek: ld.: magyar nép.

dunántúli gyerek 2016.03.11. 16:33:21

@Fábián András: Állami bank kivel kötne szerződést, he? Még jó hogy Rogán szomszédhaverjával.

Rogán csak nem haverkodik liberókkal, szóval a megfelelő ember kapta a szerződést gondolom.

kvadrillio 2016.03.11. 18:09:10

Magyarország a vesztesek közé fog tartozni
hirdetés

2016-03-11 16:24:04

4 komment

Tanács István
hirdetés

Biztosan változik az Európai Unió kohéziós politikája 2020-tól – de az előkészítések során dől el, hogy milyen irányban. Az uniós szerződésben rögzített egyik cél, hogy támogassák egyes térségek felzárkózását, a területi és társadalmi különbségek pedig csökkenjenek. A 2004-es nagy bővítés óta két uniós költségvetési ciklusban a pénz egy-egy harmadát fordították erre a célra – az eredmények azonban nem igazolták, hogy jól használták fel a forrásokat.
Baranya megye sem tud kitörni a leghátrányosabb helyzetű térségek köréből
Baranya megye sem tud kitörni a leghátrányosabb helyzetű térségek köréből
Laufer László

Varga Zoltán MSZP-s politikus, volt önkormányzati miniszter a napokban vett részt Brüsszelben az ­Európai Régiók Bizottsága területi kohéziós politika és uniós költségvetés szakbizottságának ülésén. Szerinte az teljesen biztos, hogy sem az ­Európai Unió közös költségvetése, sem ezen belül az annak eddig egyharmadát kitevő kohéziós alap összege nem emelkedik. Sőt, az unió legbefolyásosabb országai a felzárkóztatásra szolgáló alapok terhére szeretnék növelni az új, sok pénzt igénylő célok támogatását: például a migránsválság költségeit, vagy a globális versenyképesség növeléséhez szükséges támogatást.

hirdetés
OLVASÓLISTA
Tud/Tech
Friss vér az európai agyaknak
Külföld
Hatalmas kiszivárogtató hullám sújtja az Iszlám Államot
Mozaik
Hirtelen borulhatott el az agya Vivien gyilkosának
Belföld
Facebook- és Google-adó lesz a netkonzultációból?
Kultúra
„Jellegzetesen magyar karrier volt az övé”
További cikkek
Előfizetne a Népszabadságra?
Érdekel

Magyarországra is igaz, hogy az ország négy régiója, területének nagyon nagy része az európai régiók fejlettségi rangsorában az utolsó 20 között szerepel, lengyel, román, szlovák és bolgár régiók társaságában. Ezen a régiós listán szinte nincs elmozdulás: a döntő többségnek nem sikerült a felzárkózás – vagy eltűnt az uniós pénz, vagy fenntarthatatlan fejlesztésre költötték. A nettó befizető országok ezért inkább olyan célokra adnának pénzt, amely növeli a versenyképességet. Fabian Zuleeg, a téma szakértőjének számító European Policy Center ügyvezetője a vitában területi vakságnak nevezte az uniós­ fejlesztési összegek elköltésének módját. Szerinte a várható változásoknak két vesztese lehet a kohéziós politika szempontjából: a leggazdagabbak, mert ők nem férnek bele a kritériumokba, és a legszegényebbek, mert ők képtelenek eredményesen felhasználni a pénzt.

Magyarország a legszegényebbek, és így a vesztesek közé fog tartozni. Ezért a volt szocialista országok és a dél-európai országok leszakadó ré­gióival együtt az lenne az érdeke, hogy a kohéziós alapok ne csökkenjenek számottevően, a tagállami kormányok pedig érdemben lépjenek fel a területi egyenlőség növekedése ellen. Ha ugyanis tovább folytatódik az elmaradott térségek kiürülése – Varga szerint Békés megye lakossága 10 év alatt 50 ezerrel csökkent – az leértékeli az ott még megmaradt nemzeti vagyont, sőt, visszamenőleg pocsékolássá teszi mindazt a környezetvédelmi és infrastruktúrabeli fejlesztést, amit eddig uniós pénzből ezeken a területeken megvalósítottak.

A leszakadó térségek központjaiban a piaci munkahelyteremtést kellene támogatni, a kohéziós alapokból pedig a képzést és kistérségek közösségi közlekedését kellene rendbe hozni. Az infrastruktúra-támogatásokból eddig szinte semmit sem költöttek alsóbbrendű utakra, a menetrendek közt káosz van. A leszakadó térségek kiürülése hatalmas károkat okoz – ezt úgy lehetne elkerülni, ha megmaradnának a falusi lakóhelyek, a még el nem vándorolt népesség pedig jó közlekedéssel munkát találna a fejlesztendő kistérségi központokban.

A régiós listán szinte nincs elmozdulás: a döntő többségnek nem sikerült a felzárkózás – vagy eltűnt az uniós pénz, vagy fenntarthatatlan fejlesztésre költötték.

JAHHH....ERRE KAPTUK AZ UNIÓS MILLIÁRDOKAT, OCCT MÉSZÁROSOK ÉS CSÁNYIK ZSEBÉBEN LANDOLTAK ??????? A LEGKEVESEBB, HOGY ORBÁNT KIVÁGJÁK A SÉKBŐL !!!!!

2016.03.11. 18:09:48

Csak ennyiiiit????
Még még még nem elég
süti beállítások módosítása