Az év üzletembere 2011-ben, másfél évvel később viszont már cége túlélése a tét, csődegyezségért küzd a hitelezőkkel, miközben lepattint egy fenyegetésbe csomagolt visszautasíthatatlan ajánlatot. Soós Csaba, az E-Star (ma Enefi) elnök-vezérigazgatója megjárta a mennyet és a poklot, ma azt várja, hogy az idei év feltámadást hoz. Lehet-e az állam ellen küzdeni, megúszhatják-e nagy bukás nélkül a tavaly megszületett csődegyezségben részt vevő hitelesek? Részletek a Forbes februári számában megjelent interjúból, valamint a magazinból kimaradt, befektetőknek fontos részek a névváltásról, sajátrészvény-vásárlásról.  

Három éve még a tőzsde legsikeresebb cégének tűnt, tavaly pedig csődvédelembe menekült cége, az E-Star (ma Enefi). Biztos, hogy túlélték a krízist?

Van két kisebb érdekcsoport, akik még mindig a cég felszámolásán munkálkodnak, de ettől függetlenül úgy vélem, igen.

Miért akarnák felszámoltatni a céget?

Egyszerű. Saját érdektől vezérelve, annak reményében, hogy követelésük a többi hitelező kárára nekik pénzben megtérül. Felszámolás esetén likvidációs értéken értékesítené a felszámoló az eszközöket, ami jóval kisebb megtérülést jelentene. Mindenki rosszabbul járna, különösen a részvényesek, akik a kielégítési sor végén helyezkednek el.

Visszatekintve az eseményekre, mi volt a legnagyobb hiba, amit elkövetett?

Az, hogy 2010-ben háttérbe vonultam az operatív ügyek vezetésétől, kiadva a kezemből az irányítást egészen 2012 elejéig.

Milyen növekedési lehetőségek vannak itthon, miután már az önkormányzatok fizetőképességében se lehet többé megbízni? Egyáltalán, mennyivel lóg még a magyar állam?

Nagy kintlévőség van még mindig, de ebből reményeink szerint sok be fog jönni.

Mi a helyzet Hódmezővásárhellyel? Nagyon egymásnak estek évekkel ezelőtt, Önök szerint nem fizettek, szerintük pedig rossz volt a szolgáltatás, melyet már korábban felmondtak, miért fizetnének?

Senkinek se tett jót a sárdobálás, szerintem peren kívül meg tudunk egyezni.

Fejér és Veszprém megye?

Az állam vállalásai csak részben teljesültek, ezt a hullát még az idén exhumálnunk kell.

Komolyan mondja, hogy egyezségre jutottak, de még a megállapodásban foglaltakat sem teljesítette az álam?

Részben nem.

Nem fél attól, hogy a magyar állam ellen küzdjön?

Nem ellene küzdünk, hanem a társaság pénzéért.

Sose üzenték meg magasabb körökből, hogy ezt, vagy azt hanyagolni kéne?

Nem. Tudjuk, hogy az államnak voltak fizetési problémái. Átalakították az államigazgatási struktúrát azonban a megyei intézményfenntartó központoknak elmulasztottak megfelelő finanszírozást biztosítani. Bele volt kódolva a rendszerbe, hogy nemfizetés lesz. Ezt mi se láttuk előre, de ha látjuk se nagyon tudtunk volna mit csinálni vele. Nem volt annyi likviditásunk, hogy másfél milliárddal hitelezzük az államot változatlan költségek mellett. De kár összekötni a bizonyos politikai szereplőkhöz kötött gazdasági csoportok ténykedéseit az önkormányzatok nemfizetésével, ilyen kapcsolat nem volt.

Megvenni se akarta senki a céget?

De, egy forintért vitték volna és javasolták, hogy éljek az ajánlattal. Elhajtottam az ajánlattevőt és végül a családomban se görbült a haja szála senkinek.

Ezek szerint egy kis fenyegetést is mellékeltek az ajánlathoz?

Az egy forintos ajánlat szerintem már önmagában is rosszul hangzik. De akkorra már elkezdtünk számtalan olyan előremutató intézkedést, melyek egy kívülálló számára még nem látszottak. Mindezt és a sok év munkáját nem akartam veszni hagyni. Ma már úgy érzékelem, kívülről is látszik az értékmentés eredménye, legalábbis egy része, és tudom, később még több fog látszani.

És mi a helyzet a saját részvények vásárlásával?

Az igazgatóság közgyűlési felhatalmazása a kapcsolt vállalkozásokhoz került részvények megvásárlására vonatkozik. A fentieken túl történő saját részvény vásárlásokat nem tartom reális célkitűzésnek a közeljövőben. A szabad pénzállományt elsősorban cégcsoport halasztott adótartozásának törlesztésére kell fordítani.

Kis új projektek voltak már tavaly is?

Igen, 30 szerződést kötöttünk, de ezek tényleg nagyon picik. Az a cél, hogy egy, a korábbinál is diverzifikáltabb portfóliót építsünk.

Az E-Star név nem sokat élt: 2011-ben vette fel a cég, most pedig kidobták a kukába, jött helyette az Enefi. Egyszerűen ciki lett?

Nem boncolgatnám részletesen, de valóban új fejezetet szeretnénk nyitni a vállalatcsoport életében, melyet nem csak a projektek megújításával, átalakításával, de a nevünkkel is szeretnénk kifejezni.

Mi a helyzet az auditált mérleggel, amelynek hiánya igencsak sokkolta a befektetőket a legnehezebb időszakokban?

Készül, meg is lesz márciusra. A csődeljárás lezárultával nincs ok az audit elhúzódására.

Az év üzletemberének választották három éve. Mennyire ártott a személyes hírnevének az, ami a céggel történt és mennyivel nőhet az ázsiója, ha sikeres lesz a turnaround sztori?

Sosem a személyes hírnevem foglalkoztatott igazán. Sokak szerint ez baj, de akkor biztosan nem jöttem volna vissza 2012 elején a cég élére és vágtam volna bele az elmúlt évek válságkezelésébe, hiszen akkor nem sokan fogadtak volna a vállalat megmenekülésére. Így az sem foglalkoztat igazán, hogy mi lesz akkor, ha már a közvélemény is sikeres turnaroundról beszél. Én a vállalattal foglalkozom. Meg lehet nézni, hogy hol vannak a korábbi kulcsszereplők és kik azok, akik kihúzták a céget a slamasztikából.

Mivel lenne elégedett két év múlva?

Azzal, ha azok, akik most még ellenségemnek hiszik magukat, rájönnének, hogy közös célért küzdünk és egy lovon ülünk. Remélem, hogy ehhez nem is kell két év.