Rob Nail nem érti, Kalifornia miért áldoz dollármilliókat gyorsvasútra, miközben az ott székelő Google vezető nélküli autókat dob néhány éven belül a piacra. Mit keres egy nemzetközi think-tank első számú vezetője Budapesten, és mit tanácsol a magyar fiataloknak? Interjú. 

- Rob, a Singularity University vezérigazgatója vagy. Szereted a munkádat?
- Persze! Ez egy nagyon különleges szerep: egy elképesztő globális közösség központjában lenni, amely a jövőről teljesen máshogy gondolkozik.

- Korábban megfogalmaztatok egy célkitűzést, miszerint a Singularity Universitynek (SU) egy globális think-tankké kell válnia.
- Már az.

- Ez mit jelent pontosan?
- Több mint 2 ezer diák fordult már meg nálunk, belőlük közel 1500 felsővezető több mint 85 országból. Nagyon aktív a kapcsolatunk vállalkozókkal, entrepreneurökkel, nagyvállalatokkal, kormányzati szervekkel, akik a világ számos pontján hihetetlen projektekben vesznek részt.

- Nem lehet rossz ilyen környezetben dolgozni. Te miben méred a sikert?
- Nagyon fontos, hogy hány embert érünk el. A célunk ugyanis az, hogy az új technológiákat adjunk a világnak és minél több emberhez eljuttassuk azokat. Számomra nagyon fontos, hogy építsek valamit. A munkámban éppen ezért a legjobb az, amikor látom, hogy a cégek és az ötletek, melyek a programjaikból kerülnek ki, valósággá vállnak.

- Miért érdekes egy ilyen globális think-tanknek a mi régiónk?
- Ez valóban egy nagyon érdekes régió, első sorban az emberek miatt, akik képesek inspirálni a közösségüket. Az egész világon olyan embereket keresünk, akik képesek a megszokottól eltérően gondolkodni. Ilyen a mellettem ülő Szabó Csaba is – a Global Impact verseny alapítója –, aki képes volt megmutatni nekünk, hogy ez itt egy hihetetlen közösség. A technológiai tudás Budapesten jelentős, az, hogy az emberek képesek más utakon járni, máshogy gondolkodni, a problémamegoldásban nagyon hasznos. Az itteni tudás és inspiráció nemcsak ahhoz elég, hogy a helyi startup közösséget egy magasabb szintre emelje, hanem képes olyan változásokat is az útjára indítani, melyek megváltoztathatják a világot.

- Két évvel ezelőtt azt mondtad a magyar startup közösségről, amikor szintén itt voltál Budapesten, hogy a hazai ökoszisztéma jelentős fejlődésen ment keresztül. Most mi a helyzet, hogy látod?
- Határozottan fejlődik tovább. Látványosan nő azok száma, akikkel itt, a közép-európai régióban kapcsolatba léptünk, tovább bővültek a forrásaink és a támogatóink száma is. Egyre több olyan partnerrel dolgozunk együtt, mint a Design Terminál, ahol a technológia, az új megoldások, az entrepreneurök, a kapcsolati tőke egy helyen vannak. Egyre erősebb a kapcsolatrendszerünk, össze tudunk fogni olyan embereket, akik arra vágynak, hogy új dolgokat próbáljanak ki.
De hadd tegyem hozzá, hogy ezért igazán egyedülálló hely a Szilícium-völgy. Teljesen más környezet. Elbuktál? Próbáld újra, fuss neki egy újabb őrült ötlettel! Ha megint elbuksz, nincs tragédia, nem dugnak börtönbe. Már önmagában a környezet is azt sugallja: ok, ez van, mi a következő ötlet? Menjünk tovább!
Ilyen támogatásra, támogatói közegre van szükség, és arra, hogy az emberek ne féljenek az újdonságoktól. Ez az egyetlen módja, hogy tovább fejlődjön a közösség, és elkapjon mindenkit a lendület.

        Rob Nail Budapesten (fotó: Orbital Strangers)

-  Ötéves a Prezi, akárcsak a WhatsApp, amit nemrég felvásárolt a Facebook. Gondoljunk bele, mi is a különbség kettejük között? Jan Koum WhatsApp-alapító gyerekkorában került az USA-ba, ukrán bevándorló, aki megcsinálta a maga szerencséjét, járt amerikai egyetemre, közelről látta, hogyan is működik a Völgy. Minden tiszteletem a Budapestről induló prezis srácoké, de vajon nem a hazai ekoszisztéma gyengeségét jelzi, hogy nem tartanak még előrébb? Vajon tudnánk-e ki az a Jan Koum, ha ez a zseni Ukrajnában marad?- A két cég között egészen pontosan 19 milliárd dollár a különbség (nevet). De a Prezi is egy nagyon sikeres cég, nemrég Obamával együtt jelentették be, hogy részt vesznek a washingtoni kormányzat oktatási programjában, a felhasználószámuk folyamatosan nő. Hihetetlenül sikeresek. Az összehasonlítás nem fair, hiszen a WhatsApp egy egyszerű, de stabil szolgáltatást nyújt, míg a Prezi egy nagyon értékes és hasznos, de speciális felület, más piacra lő, értelemszerűen nekik sokkal nehezebb lenne összeszedniük több száz millió felhasználót. Nem hiszem, hogy mindenkinek szüksége lenne a Prezire, miközben ingyen üzenetet mindenki akar küldeni. Viszont az a technológiai tudás és apparátus, ami a Prezi mögött van, Budapestet igazolja.

- Inkább abba az irányba próbáltam tapogatózni, hogy mik egy kelet-európai tehetséges fiatal lehetőségei ma? Jobban jár, ha kimegy és hagyja, hogy beszippantsa az, amit az imént a Völgyről mondtál, vagy inkább maradjon? Hiszen ma már például a Simgularity is ellát idáig, versenyeket szerveztek Budapesten, és a tengerentúli befektetők is egyre aktívabbak Kelet-Európában.
- Menni vagy maradni – ez szerintem leginkább attól függ, milyen projektben dolgozol épp. A biotech startupoknak például nem biztos, hogy Budapest, sőt az sem, hogy a Szilícium-völgy a legmegfelelőbb hely, szerintem nekik Bostonban a helyük. Itt ugyanis nagyobb összegeket invesztálnak ebbe a szektorba, mint a Völgyben. Minden attól függ, hogy milyen cégben ülsz, és hogy milyen közösség vesz körbe, hogy milyen mély piacismerettel rendelkeznek a környezetedben élő befektetők. Visszatérve a Prezire, nem vagyok benne biztos, hogy ha korábban mentek volna Amerikába az alapítók, akkor most előrébb járna a cég. A Völgyben rengeteg a befektető, de a startup is, sokkal nehezebb ott egyedivé válni, felhívni magadra a figyelmet. Egy startup, legyen bárhol is a világban, ma a közösségi platformokon keresztül – Kickstarter és egyéb fundraising-oldalak – képes támogatókat szerezni, és elindulni a sikerhez vezető úton.

- Maradjunk az első lépéseknél. Egy olyan kis országban, mint Magyarország, a startupok is nehezebben vonnak be forrásokat, főleg a piacról. Nekünk – egyelőre – nincs egy Skype-unk vagy egy Google-ünk, akik fel tudnák húzni maguk mellé az innovatív kisebb cégeket. A magyar Forbes legutóbbi számaiban épp erről vitatkoztak szerzőink. Meddig mehet el például az állam, részese lehet az ökoszisztémának? 

- Az államnak tipikusan fontos szerepe van az innovációban, mint befektető. Az Egyesült Államokban a központi és az állami kormányzatok is rengeteg befektetést hajtanak végre, gondoljunk csak a védelmi kiadások egy részére például. Rengeteg technológiánk alapját az állam tette lehetővé. Vegyük példának a robotikát. Évtizedekkel ezelőtt ebbe az iparba több millió, sőt több milliárd dollárt fektettünk – a befektetések nagy része katonai célú volt. Ma szemmel nézve egyszerűnek tűnő, de nagyon drága technológia volt ez, de e nélkül ma nem tudnák 100 dollárból igen komplex robotokat építeni. A korai fázisú, hosszú távú befektetésekben, melyek egyes technológiák alapját teremtik meg, az államnak fontos szerepe van. Az alapkutatásokról beszélek, de az innováció, a fejlesztés, nos, ez már mind a piac feladata kell, hogy legyen. Ha van egy jó ötlet, amibe pénz lehet befektetni, akkor azt a piacról kell behozni, mert az állam nem tud olyan visszacsatolást adni. Igazi piactérre van szükség, ahol megküzdenek egymással a befektetések és az ötletek.

Ma Magyarországon a legnagyobb gond, hogy több magvető tőkére lenne szükség, hogy még több startup és ötlet futhasson ki a piacra visszajelzésért. Itt beavatkozhatna az állam, hogy segítse a korai fázisú befektetéseket. Több ezer startup indulását kellene évente támogatni, és nem szabad megijedni attól, hogy ezek egy része aztán bebukik.

- Az teljesen elképzelhetetlen, hogy Európában is létrejöjjön egy olyan pezsgő ökoszisztéma, mint a Völgy?
- A Völgy tényleg egy nagyon egyedi hely. Sok-sok startup és fejlesztések – ilyet azért másol is találni. Ami itt tényleg teljesen más, az a kudarc kultúrája, nyitottnak lenni arra, ha valami nem sikerül és ezt megfelelően kezelni. Amíg ezt nem érted meg, addig nem értesz semmit a Völgyből. Ez egy hely, ahol az újrakezdés „ünnep”: bukj el, kezd újra, bukj el, és állj neki megint. Ez a Völgy. Ezt a mentalitást legkésőbb az egyetemeken el kellene sajátítani, persze jobb korábban. És szükség van emellett számos startup-eseményre, versenyre, közösségépítésre. Ez ugyanis kultúra és gondolkodásmód kérdése is, nemcsak a pénzzé.

- Mit tanácsolsz a magyar befektetőknek?
- Ma már a technológia az alapja minden iparágnak és üzletnek. Azt ajánlom, a befektetők nézzék meg, hova rakják a pénzüket: a múltba vagy a jövőbe fektetnek-e be? Mondom, mire gondolok. Kaliforniában az állam rengeteget öl a gyorsvonat-hálózat fejlesztésébe, San Fransisco és LA között például. De ez egy 200 éves technológia: nemhogy öreg, egyenesen halott technológia! Szerintem ez egy borzasztó befektetés. Közben ugyanott a Google fejleszti a vezető nélküli autóit, ez ugyan még pilot szakaszban van, de 5 év, és kereskedelmi forgalomban lesznek ezek az autók. Szóval, mibe fektetsz inkább: a múltba vagy a jövőbe? Azokra a vezető technológiákra kell figyelnünk, melyek megváltoztatják a világot.

---

Egyetemből globális hajtóerő: a Singularity University 
Többek között a Google és a NASA közös egyeteme. A kaliforniai Szilícium-völgy központjában található NASA Kutatóközpontjában székelő Singularity University célja, hogy kutatókat, vállalkozókat és vezetőket gyűjtsön egy helyre, akik egymást inspirálva a legnagyobb globális kihívásokra keresik a válaszokat. A SU programjaiban exponenciálisan növekvő technológiákkal foglalkoznak, a 10 hetes alap képzés mellett vezetői képzéseket és konferenciákat is szerveznek. Sok cég nőtt már ki programjaikból, melyek a SU inkubátorában érlelődhetnek tovább, hogy aztán milliók életén javítsanak.

A szigorú követelményeknek való megfelelés után egy-egy programban közel 80 kiválasztott jelölt vehet részt és dolgozhat. A SU mára egy globális hálózatot is kiépített, több mint 85 országban van kapcsolata partnerintézményekkel, kormányzati szervekkel, kutatóközpontokkal. A Global Impact versenyének lényege, hogy olyan megoldásokat találjanak, melyek 3 éven belül 1 millió ember életére lehetnek hatással. A régiós verseny döntőjét immár második éve Budapesten rendezik meg a Design Terminállal közösen.