Vastaps. A Prezi budapesti központjában vagyunk. A meredek színházteremben 300-an jöttek össze, főleg diákok. Sztárokat látnak Árvai Péterben, Somlai-Fischer Ádámban, Fehér Gyulában és Balogh Péterben. Tapsolnak, ha megjelennek. Most ott vannak mindahányan, és élvezik. Ez egy pódiumbeszélgetés a Bridge Budapest szervezésében, én moderálok. A beszélgetés közben igyekszem távolságtartó lenni, de valójában teljesen magával ragad az élmény.
Amerika a Nagymező utcában. De nem úgy, hogy merjünk nagyot álmodni, aztán úgyis tudjuk mi lesz a vége. Hanem egy fokkal hitelesebben, mert a Prezi, a Ustream vagy az NNG már bizonyított. Tényleg sikeresek, tényleg használják őket (akár milliók). Alig akarok elindulni, miután vége van. Ki a Nagymezőre a választási plakátok közé.
Mondjuk, egy szavam se lehet, amíg az a munkám, hogy a Prezihez és társaihoz hasonló cégekről írjak. A mostani számban is van pár. A Mannaszappan elsőre teljesen más üzletnek tűnik: egy szappanüzem mégsem egy startup. Pedig a Varga házaspár sikere sem a szappanról szól. Sokkal inkább a végletekig kiszámított marketingfogásokról és az online értékesítésről. Boltot ugyanis még mindig nem éri meg nyitniuk, pedig idén egymilliárd forintos árbevételt terveznek – szappanból. A piacon mérik magukat, és sikeresek. (A Mannaszappan milliárdos titka 24. oldal)
Ezt javasolja Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója is a staruppereknek. Vitasorozatunkban a mellett érvel, hogy az állam akkor segít a legtöbbet, ha nem segít. (A bauxitot találó disznó és a magyar startupok, 8. oldal) Csak el ne rontsanak valamit – ez Bojár kérése. Mondjuk, érthető. Az állami buzgalom egyre nagyobb, és ezt tényleg olyasmi, amit a szükségesnél kicsit is erősebb hátszél hitelteleníteni tud. Állami romkocsmába se menne senki. Ha viszont nem kell este 8-kor bezárni, és az ÁNTSZ sem tekint ellenségként a helyekre, az segít.
Piac, verseny. Nekünk a Forbesnál eléggé tetszenek ezek a dolgok. Ezért is írtunk cikket a banki összehasonlító oldalakról. (A mamut, a vérprofi, és a kihívók 94. oldal) Óriási piacot sejtenek, és most azon küzdenek, hogy ki legyen meghatározó rajta. Teljesen más hátterek, habitusok, tapasztalatok és vérre menő küzdelem. Ha ez nem elég: bárki is győz, csak élesíteni fogja a piaci harcot a bankok között.
Ezek a kapitalista trükkök (piac, verseny) azért is jók, mert ha valaki lemarad, az vagy eltűnik, vagy kitalál valami újat. Örökbérlete senkinek sincs a sikerre, még a Legónak sem. Rövid magyarországi látogatásán egyedül a Forbes kapott 40 percet Jørgen Vig Knudstorptől, a játékgyár vezetőjétől. Hiteles embertől szeretne őszinte mondatoka olvasni? Lapozzon a Forbes 66. oldalára! Aki mögött van teljesítmény, könnyen megteheti, hogy nem tér ki a kérdések elől. Ahol mégsem válaszol egyenesen (Lego-film), ott legalább tudjuk, hogy valami nem stimmel.
A szabad verseny, a kiszámítható piaci környezet hiánya akkor tűnik fel leginkább, ha nincs. Christopher Mattheisen a Magyar Telekom vezére tudna mesélni. De annál nagyobb stratéga, óvatosan fogalmaz. (Nem mondom, hogy kifejezetten jó érzés, 100. oldal)
A piacon elért sikert nem, de következményét, a vagyont örökölni is lehet. Sikerrel elért és örökölt vagyonra is van példa az amerikai Forbes legújabb milliárdoslistáján. Most először magyarul is megjelennek a részletek. Jó érzés elsőnek lenni. Már csak azért is, mert hiszünk benne, hogy jól fog fogyni ez a szám. A piacon. ( A világ milliárdosai, 38. oldal)
Ez a poszt a Forbes áprilisi számának főszerkesztői beköszöntője.
