Az uniós pénzeket elosztó állami cégnek tudnia kellett, hogy már tavaly év végén forráshiány volt a Quaestor egyik alapjánál, de az nem egyértelmű, hogy ki volt, aki nem fizetett. Az említett állami cég amúgy az MFB egyik leánycége, amely korábban gigahitelt nyújtott a Quaestornak a győri stadion felépítéséhez.
Korábban megírtuk, hogy gond volt az uniós források lehívásával egy, a Quaestor-csoporthoz köthető alapkezelő cégnél, a Portfolio.hu pedig kiszúrta, hogy a cég most leadott kiegészítő mellékletében szerepel is, hogy a Quaestor nem volt hajlandó tovább finanszírozni az alapot.
Az uniós, ún. Jeremie-pénzeket kezelő MV-Magyar Vállalatfinanszírozási Zrt. azt megerősítette a Forbesnak, hogy volt, hogy megtagadta uniós források lehívását, de részleteket nem árult el.
A fent említett kiegészítő mellékletben van azonban egy érdekesség.
"A mérleg fordulónapja utáni időszakból kiemelkedő, hogy a Core Venture által kezelt két alap tulajdonosai többszöri felszólítás ellenére sem teljesítették az alapok felé a további vagyoni hozzájárulásokat. Az egyik tulajdonos, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. nyilatkozatában jelezte, hogy ezt a jövőben sem áll módjában megtenni. A másik tulajdonos, az MV Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. többszöri felszólítás ellenére sem nyilatkozott a további vagyoni hozzájárulás teljesítéséről."
Ebből mindenki levonta a következtetést: a Quaestor nem fizetett. Csakhogy, a mérleg fordulónapja 2014. december 31., vagyis a Quaestor az idei évben nem teljesített kifizetést. Mindez azért érdekes, mert a cégcsoport által tulajdonolt Core Venture a Forbes korábban feltett kérdésére azt válaszolta, hogy idén a tulajdonosoknak nem is kellett még hozzájárulást kifizetniük. "Az általunk kezelt alapoknak idén még nem volt lehívása, így a befektetőknek idei lehívás alapján nem is merült fel vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó kötelezettsége" - egészen pontosan ezt válaszolta Varga János, az alapkezelő igazgatóságának elnöke, mikor a beragadt uniós pénzek kapcsán tettünk fel neki kérdéseket (kérdéseinket e-mailben küldtük, a válaszokat is e-mailen kaptuk). Ez azért is fontos, mert ezzel együtt Varga azt a korábbi értesülésünket is megerősítette, hogy már tavaly év végén (tehát a mérleg fordulónapja előtt) "az általunk kezelt egyik alap befektetési tevékenységét fel kellett függesztenünk, ugyanis az alap nem rendelkezett megfelelő szabad pénzösszegekkel".
Ez alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy a tulajdonosok közül a Quaestor vagy az MV Zrt. nem fizette-e ki hozzájárulását. Csak az biztos, hogy idén a Quaestor már nem fizetett, de kérdés az is, hogy mindez a csoport csődje után vagy még előtte történt? Az is előfordulhat, hogy az MV talált valamit, ami miatt nem állt módjában kifizetni a lehívott uniós pénzeket, de úgy tudjuk, hogy az alapot "nem vették el" a Quaestortól, a csőd után pedig a menedzsment új befektetőt kezdett keresni (utóbb megerősítették nekünk, találtak is egyet). Az biztos, hogy az MV sem fizetett január 1-től, de hogy miért nem fizette ki a vagyoni hozzájárulást, azt az alapkezelő elől épp úgy titkolja, mint ahogy nekünk sem nyilatkoztak az ügyben.
Az érintettek nem nyilatkoznak arról, hogy melyik tulajdonos volt az, aki a mérleg fordulónapja előtt nem tette be a maga részét, így nem tudjuk, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Core Venture egyik alapja már tavaly év végén "nem rendelkezett a megfelelő szabad pénzeszközökkel". Varga János sem megerősíteni, de cáfolni sem kívánta azt az információnkat, hogy az MV volt az, aki először nem fizetett.
Az biztos, hogy a forráshiányról tudnia kellett az MV Zrt.-nek, hiszen az uniós pénzeket az alap csak rajta keresztül hívhatta le. Az a kérdés, hogy az MV Zrt. miatt alakult-e ki ez a forráshiányos állapot (és ha igen, akkor miért nem fizetett), vagy a már kialakult forráshiányos állapot miatt tagadta-e meg a kifizetéseket az MV? Ebben egyelőre nem látunk tisztán. A részletek azért is érdekesek lehetnek, mert a Jeremie-források elosztását felügyelő MV Zrt. a fenti időszakban a Quaestornak korábban gigahitelt nyújtó MFB leánycége volt, július elsejétől pedig beolvadt az állami pénzintézetbe.
(A friss Forbesban 9 pontban foglaltuk össze, hogy milyen problémái vannak a Jeremie pályázatoknak.)
