A Forbes Magyarország blogja

Vastaps. A Prezi budapesti központjában vagyunk. A meredek színházteremben 300-an jöttek össze, főleg diákok. Sztárokat látnak Árvai Péterben, Somlai-Fischer Ádámban, Fehér Gyulában és Balogh Péterben. Tapsolnak, ha megjelennek. Most ott vannak mindahányan, és élvezik. Ez egy pódiumbeszélgetés a Bridge Budapest szervezésében, én moderálok. A beszélgetés közben igyekszem távolságtartó lenni, de valójában teljesen magával ragad az élmény.

Amerika a Nagymező utcában. De nem úgy, hogy merjünk nagyot álmodni, aztán úgyis tudjuk mi lesz a vége. Hanem egy fokkal hitelesebben, mert a Prezi, a Ustream vagy az NNG már bizonyított. Tényleg sikeresek, tényleg használják őket (akár milliók). Alig akarok elindulni, miután vége van. Ki a Nagymezőre a választási plakátok közé.

Mentőövet dobott az állam tavaly év végén a biztosítóknak azzal, hogy 2014-től adókedvezményt ad a nyugdíjcélú életbiztosításokra. Az életpiac évek óta vergődik, a díjbevétel 2008 és 2012 között mintegy 10 százalékkal csökkent, s tavaly is csak az egyszeri díjas szerződésekből származó bevételek javulása okozott némi fellélegzést. Az adókedvezmény hátán azonban beindult a pörgés, sorra jönnek ki az új termékek, rajzanak ki a terepre az ügynökök. A biztosítók kitörési pontot látnak, nagy mértékű eladásbővülésről fantáziálnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem is alap nélkül, más kérdés, hogy az ügyfelek jól járnak-e a nyugdíjbiztosításokkal.

A portfolio.hu múlt heti biztosítási konferenciáján Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítókat felügyelő igazgatóságának vezetője pöttyintette el, hogy jelen pillanatban a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú nyugdíjbiztosítások 5,21-es átlagos TKM-mel (teljes költség mutató) futnak. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy évente ekkora hozamot kell a biztosítási terméknek ahhoz elérnie, hogy vevője ugyanazt a pénzt kapja vissza, mint amit befizetett. Ez alapján úgy tűnik, hogy mivel a költség jócskán meghaladja a piacon kockázatmentesen elérhető hozamot, tényleg csak igazi lúzereknek való egy ilyen biztosítás. Így van?

Felcsuti Zsolt megpróbálta, de a német felszámolók visszadobták ajánlatát a magyar Praktiker felvásárlására. Most újabb hazai szereplő jelentkezett be. 

A Forbes Magyarország legelső számának címlapembere volt Váradi József. Októberben, amikor azt a címlapsztorit készítettük, a londoni tőzsdeguruk és az iparági öreg rókák is egyöntetűen tudni vélték, hogy pár hónapon belül tőzsdére mehet a Wizz Air, s akkor minden kiderül a cégről. Eddig végül - ki tudja miért - nem jutottak el, de 2014 első felében az látszik, hogy a Wizz magasról tesz az iparági trendekre, megteheti, hogy senkitől se zavartatva járja a saját útját.

Szijjártó Péter és Váradi József közös sajtótájékoztatójára érkezett meghívó, s nem kellett nagy iqbajnoknak lenni ahhoz, hogy a meghívott újságírók kitalálhassák: egy újabb keleti útvonalat jelentenek be a felek. Más-más okokból, de a kormány és a légitársaság is keletmániás lett az elmúlt években, csak a célállomás volt kérdéses. Lassan kezdődik az esemény, a kivetítőn már ott Kutaiszi neve, ami némi tanácstalanságot okoz: tanult kollégák kis csoportja még azon tanakszik, vajon Kínában, vagy Indiában lehet az a fura nevű város.

Olyan helyre indítani járatot, melynek létezéséről valószínűleg a magyar utasjelöltek döntő többsége soha nem hallott,bátorságra vall. De a Wizz Air vezére állítja: eddig akárhonnan indultak be a második legnagyobb grúz városba, bejött. Bejáratták a grúz piacot, miért ne működhetne a budapesti útvonal is. Ha meg nem, akkor mi van? Bezárják egy szempillantás alatt, akár még azelőtt, hogy az első járat felszállna, mint például a Budapest-Donyeck útvonal esetében.

Sorozatot indítottunk a legfrissebb Forbesban. A Pozsonyi úttal kezdtünk.

Falunak hívják a környéket az itt lakókból alakult több száz fős Facebook-csoport tagjai. Ha kölcsön síléc kell; ha beteg a gyerek, de zárva a patika; ha a környékbeli hajléktalanokat kell megmenteni; ha átvágta őket a sarki boltos – rögtön poszt lesz belőle.

A Forbes címlapjait Magyarország legjobban őrzött stúdiójában fotózzuk. A KFKI-nak a budai Normafától jó ötperces autózásra lévő gigantikus telepén sugárzó anyagok is vannak. Falak, szögesdrót, marcona biztonsági szolgálat. Már bejutni sem egyszerű, de a fás, erdős területen eltévedni is könnyű. Várkonyi Balázst a bejáratnál vártuk, hiába. Korábban érkezett, és egy jó félórát keringett este a fák és barakkszerű épületek között. Nem borult ki. Igaz, miután felmelegedett, faarccal elengedett pár csípősebb poént.

Az Extreme Digital egyik alapítója érzelemmentesen csinált magának helyet az online elektronikai piacon. Egészen pontosan ott volt az induláskor, és figyelt rá, hogy lehetőség szerint csak ő nőjön a piaccal. Nem szerették érte, mégsem mondanak rá semmi rosszat, higgadtan, de a lehetőségeit szenvtelenül kihasználva jutott előre. „Direkt törtük le az árakat, fogtuk a piacot, nem engedtük, hogy más is pénzt keressen. (…) Csúnyán fog hangzani, de itt a pénz beszél”. (A srác, aki megcsinálta az Extreme Digitalt, 22. oldal.)

Egy körül érkezett és fél hatig a Fehér Házban volt pénteken Árvai Péter, a Prezi egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. Az 5 és fél órából kb. 3-5 percet beszélt Obamával – mondta el a Forbesnak szombaton, telefonon.

Árvait magával ragadta az élmény, Obama ugyanis a találkozójuk után két órával már az ukrajnai válságról beszélt kamerák előtt. „Elképesztően nehéz munka lehet, pattogni egyik helyről másikra”.

Az elnököt vagy jól felkészítették, vagy látott már Prezit életében. Mindkettő reális. Péter elmondása szerint mindenesetre teljesen képben volt, és abban a kis small talkban, amit folytattak pontosan tudta, hogy miről van szó. Rajta kívül még 4 ember kapott pár percet az elnöktől. A ConnectED oktatási program két új támogatója, mint ő és két tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó egyetemi ember.

Felcsuti Zsolt az egyik leggazdagabb magyar. A Forbesnak árulta el először, hogy lemaradt a Praktikerről, de mesélt nekünk arról is, hogy milyen a kapcsolata Varga Mihállyal, hogy a külföldi megítélésünk katasztrofális és hogy mivel tölti a napjait. Ami az interjúból kimaradt. 

Felcsuti Zsolt korábban bejelentkezett a magyarországi Bricostore-ért is, tavaly év végén pedig arról szóltak a hírek 3 milliárdot sem sajnálna a Praktiker megvételére és konszolidációja. Februári lapszámunkban nyilatkozott arról először, hogy a német felszámoló visszadobta ajánlatukat.

"Sajnos a felszámolónak mások az érdekei, öt nem érdekli a cég jövője" - mondta, hozzátéve, hogy azt kérték, "állítsák le a cégből a pénzkivételt", mert a vállalat "további szétlopásához nem adtak volna pénzt". 

Az üzletember Varga Mihály egyik tanácsadója, nem fél megmondani a véleményét a miniszternek. A lapszámból kimaradt interjúrészletet itt közöljük. 

Eltűnt a magyar infláció és növekedésben jócskán lehagytuk a régiót. Jelentett a KSH, mutatjuk a számokat. 

A KSH mai közlése szerint tavaly januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak nem változtak, vagyis 0 százalék volt az infláció. A statisztikai hivatal szerint az energiaárak mellett az élelmiszerárak is csökkentek. A szolgáltatások ára ugyan nőtt éves alapon 3,1 százalékot, viszont a növekedést erősen visszafogta a víz- és csatornadíjak 11 százalékos csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés ismételten erőteljesen befolyásolta az adatot. Éves alapon a dohány és a szeszes italok ára nőtt a leginkább (10,5%). Havi szinten, vagyis tavaly decemberhez képest az infláció 0,3% volt. 

A Defacto grafikonjain össze tudja hasonlítani a magyar adatokat a régiós versenytársakéval. 

A KSH a GDP-adatról is közzétette első gyorsbecslését, ezek szerint a tavalyi utolsó negyedévben - minden előzetes prognózist felülmúlva - 2,7 százalékot nőtt a magyar gazdaság éves alapon. Ez mindenképp pozitív meglepetés. Negyedéves alapon 0,6 százalékkal bővült a gazdaság. Koren Miklós, a Közép-Európai Egyetem kutatója szerint az éves adattal lehagytuk a régiót, Szlovákia 1,5, míg Csehország 0,8 százalékkal tudott csak bővülni. 

Ha milliókért veszünk otthonra egy presszógépet, amihez utána olcsón szerezzük be a szemes kávét, akkor ettől olcsón isszuk naponta a feketét? Nem. Az atomerőmű is ilyen: ha már kifizettük a hiperdrága gépet, akkor hiába költünk utána keveset, olcsón már semmiképpen nem jövünk ki. Vargha Péter Simon, a Guruló Hordó blog szakértője a Forbes februári számában összefoglalta, mi a gond a paksi bővítéssel. Itt a teljes írás.

Az új atomenergia drága. Magyarországnak nem biztos, hogy érdeke, hogy sietve felhúzzon egy  újabb atomerőművet.

A Moszkvában kötött államközi megállapodás szerint Pakson két új nukleáris blokkot építhet az orosz Roszatom. Ehhez 3000 milliárd forint hitelt nyújt az orosz állam Magyarországnak, további nagyjából 750 milliárd lesz az „önrész”. 2027-re mindkét blokk üzemelne.

Nyilvános gazdasági számításokat nem láthattunk, és nagy eséllyel a most aláírt szerződés még nem rögzít sok fontos részletet (ahol pedig az ördög szokott megbújni). Ezzel együtt a kormány által véglegesnek mondott döntés még úgy is meglepett mindenkit, hogy a mindenkori kormány régóta meg van győződve, hogy az atomenergia az egyetlen járható út az olcsó, biztonságos ellátáshoz. És ezt lépten-nyomon hangoztatja is.