A Forbes Magyarország blogja

Titkolja az állami bank, ki nyerte a tavaly év végén, ritka gyorsan lezongorázott 16 milliárdos pályázatot. A Forbes információ szerint egy Rogán Antal közelinek tartott üzletember a befutó. Vagyis nincs nagy meglepetés: a Forbes és tőle függetlenül a Figyelő is még az eredményhirdetés előtt megírta, hogy Gubicza Ágoston viheti a tendert. 

Tavaly év végén meglepő gyorsasággal írt ki egy alapkezelői pályázatot az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank (Eximbank), 16 milliárdot osztanak ki két alapra úgy, hogy a pályázóknak nem kell önrészt felmutatniuk.

A pályázatról tavaly mi is beszámoltunk, hiszen a feltételek között több olyan is volt, ami indokolatlanul lekorlátozta a lehetséges indulók számát. A kiírás részleteit firtató kérdéseinkre az Eximbank még válaszolt, az eredményre vonatkozó kérdéseinkre viszont hetekig válasz sem érkezett. A Forbesszal egy időben, de tőlünk teljesen függetlenül a Figyelő nyomtatott kiadása is beszámolt a pályázatról, és akárcsak mi, úgy ők is megnevezték, ki lehet a kiírás nyertese. A feltételek alapján a Gubicza Ágoston fémjelezte alapkezelő tűnt befutónak.

Információink szerint a 16 milliárdos pályázatot valóban a GB & Partners nyerte meg, a Gubicza és Boris Mihály tulajdonában álló alapkezelő ezzel két új alapot indíthat a meglévő kettő mellé. Megkérdeztük a kiíró Eximbankot, ki nyerte a kiírást, az eredményről ugyanis semmi sem található a honlapjukon. A bank sajtóosztálya végül azt a választ küldte, hogy nem árulhatja el, ki lett a nyertes, és mindehhez bravúros indoklást is fűzött: „a másik fél jóváhagyásának hiányában nem hozhatja nyilvánosságra üzleti titok miatt”. Természetesen megkerestük a GB & Partnerst is. „Az eredménnyel kapcsolatos információk tudomásunk szerint banktitoknak minősülnek, ezért nem áll módunkban a pályázat eredményével kapcsolatos kérdésekre reagálnunk, mindaddig, amíg az Eximbank hivatalosan és nyilvánosan eredményt nem hirdet” – írta kérdésünkre Boris Mihály.

A felek tehát egymásra mutogatva titkolóznak. Az biztos, hogy a nyertessel aláírták a szerződést, ezt megerősítette az Eximbank, illetve kérdésre azt is elárulták, hogy a pályázat eredményét senki sem támadta meg. Úgy tudjuk négy pályázó adta be, ezek közül egy állami hátterű versenyző is volt.

Ez a fajta a gyakorlat igencsak meglepő, a hasonló módon kiírt Jeremie-pályázatoknál (a konstrukció hasonló, ez egy uniós program) is nyilvános, kik nyerték meg a pályázati kiírásokat. Ezek az alapok amúgy épp most zárják befektetési szakaszukat, több pénzt nem helyezhetnek ki, vagyis aki most egy 16 milliárdos alappal a piacra tud lépni, igencsak jó pozícióban lesz. Befektetési célpont lesz bőven, versenytársak viszont nem nagyon. Az alap nyerteseinek ráadásul még csak önrészt sem kellett berakniuk az állami milliárdok mellé, vagyis jóformán alig van vesztenivalója.

A titkolózásnak sok értelme nincs, a hazai alapkezelői szakma elég szűk, az elnyert pénz pedig "szabad szemmel is jól látható", hónapok kérdése és elég nyilvánvaló lesz, hogy ki a befutó. Arról nem is beszélve, hogy egy állami intézmény pályázatáról van szó, már csak emiatt is érthetetlen miért titkolják a felek, ki vitte a könnyű pénzt. 

Kicsoda Gubicza Ágoston?

A GB& Partners új szereplő a kockázatitőke-piacon, a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó két alapot vették át (az egykori Prosperitást). A korábbi tulajdonos kegyvesztett lett, miután csődbe ment az állammal közösen tulajdonolt bankja, a Széchenyi Bank, ezután Töröcskei lemondott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éléről is. A GB& Partners által kezelt két alap összesen 6 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkezik, ez a mostani, eximbankos kiírásban is alapfeltétel.

Az alapot átvevő GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő  Zrt. mögötti GB CAPITAL PARTNERS Vagyonkezelő Zrt. két tulajdonosa Gubicza Ágoston és a már említett Boris Mihály. Mindketten kötődnek a nemrég miniszterré kinevezett Rogán Antalhoz, aki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti.

Rogán első felesége most Gubicza Ágoston házastársa (ez kiderül a Facebookról is), akivel Rogán Antal vagyonnyilatkozata szerint közös háztartásban nevelik az új miniszter legidősebb fiát. Boris Mihály pedig szintén a II. kerületi Hankóczy Jenő utcában, ha esetleg így jobban ismerős: a Pasa Parkban lakik, legalább is a cégpapírok szerint, akárcsak Rogán Antal. Az Eximbank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese amúgy Puskás András, aki az V. kerületnél Rogán Antal helyettese volt, tavaly Szijjártó Péter felkérése vállalt vezető tisztséget a bankban. Úgy tudjuk, Puskás is a Pasa Parkban lakik, korábban a kerületi ügyekkel foglalkozó Város Szíve blog is írt erről, illetve a Nol.hu számolt be róla, Puskás és Rogán felesége nevén van egy ingatlan a lakóparkban.  

Gubicza Ágoston neve máshonnan is ismerős lehet. Az alapkezelő honlapján egészen pontosan ez szerepel: „vezető szerepet játszott a Hévíz-Balaton Repülőtér újra megnyitásában”. A repteret hamarosan be is zárták, az üzemeltető CCA Kft (melynek tulajdonosai között felbukkant Gubicza egyik érdekeltsége is, maga Gubicza pedig a CCA ügyvezetője volt) több száz milliós tartozást hátra hagyva szállt ki a bizniszből.  

A 30 sikeres magyar 30 alatt listáink már eddig is a kedvenceink közé tartoztak. Minden évben lelkesítő keresni a neveket, és válogatni a jobbnál jobb jelöltek között. Az összesített (2014-es és 2015-ös listán) 60 fiatal van közülük most ketten már Európa legjobbjai közé kerültek. Lám Istvánt a Tresorit egyik alapítóját és S. Takács Andrást (On The Spot) az amerikai lap zsűrije beválasztotta 30 under 30 Europe listára.

Itt a teljes lista, jó böngészést. Istvánt a technológia, Andrást a média kategóriában találjátok. Ja és a listán mások mellett Adele is rajta van.

A Forbes januári számában cégvezetők, menedzserek vallanak arról, hogyan néztek szembe magukkal és a problémáikkal. Részletek a cikkekből.

Balogh Péter, NNG-alapító, most üzleti angyal

„A vezetők általában nem beszélnek, nem is beszélhetnek a nehézségekről, ezért sokáig csak magamban őrlődtem. Minden szempontból be voltam ragadva. Előtte sohasem beszéltem az érzelmeimről, és amióta felnőttem, nem sírtam soha. Újra ki kellett próbálni.”

Bíró Roland, az Árukereső.hu társalapítója, a MiniCRM értékesítési vezetője

Bíró Roland emocionális típus. Az érzésein keresztül fogadja be az információkat, az érzései alapján hoz döntéseket, és ha nincs rendben a magánélete, az üzleti életben sem hozza az eredményeket. Ezt ma már meg tudja magáról fogalmazni, el is fogadja, de sokáig gyengeségnek élte meg. „Hogy lehet, hogy férfi létemre, üzletember létemre így működök? Ez női dolog a sztereotípiák szerint.”

Bóta Katalin, a Deutsche Bank AG magyarországi fióktelepe vezetőhelyettese

Mentőöv volt számára az executive coach képzés. „Mintha infúzióval öntötték volna belém és én magamba a megoldásokat. Kiderült, hogy nem kell belehalnom abba, hogy anya és dolgozó nő vagyok, vezetek sok országot, és a helyi szervezetben is vezető vagyok. Megoldásokat, önbizalmat, asszertivitást fecskendeztek belém, és egyre több mindent láttam másként, sokkal pozitívabban. Megtanultam sokkal jobban delegálni, felszabadultak a hétvégéim, és a kérdezéstechnikám olyan sokat fejlődött, hogy a nehéz, konfliktusos helyzetek egyszerűvé váltak. A belső változás hihetetlen volt. Megtanultam aktívan másokra figyelni, azt is észrevenni, amit más nem, és rájöttem, azt kell meghallanom, amit a másik mondani szeretne, és nem azt, amit én hallani akarok.”

Fekete Erika, a Citibank volt HR-vezetője, ma coach, tréner, terapeuta

„Amikor végül elszántam magam a kiugrásra, a célom az volt, hogy időmet és energiámat arra fordítsam, amit igazán szeretek” – mondja. Környezetének persze megvolt a véleménye arról, hogy otthagyja a bankvezetői fizetését, de ez akkor már nem volt első számú szempont.

Halácsy Péter, a Prezi alapítója és felesége, Roszik Linda

„Amikor megismertem Pétert, ő is, és én is terápiára jártunk. Ez nekem megnyugtató volt. Tudtam, nyitva vannak nála bizonyos ajtók” – mondja Linda. Négy éve éltek együtt, amikor először párban mentek el pszichológushoz, épp a házasság közeledtével. „Péter ódzkodott a házasságtól, mert már volt egy válása, nekem viszont egyre fontosabb volt ez a megerősítés. Végül ki tudtuk mondani, melyikünk mit és miért akar, közösen döntöttünk a házasság mellett, nem kényszerből. A végén egy magunk által írt fogadalommal pecsételtük ezt meg” – mondja Linda.

„Én fiatalon is Thomas Gordont olvastam a programozási szakkönyvek mellett, nyilván ezen is lehetne mit analizálni” – nevet Péter, de viccet félretéve, sosem hajolt el, ha magába kellett néznie. Legutóbb az interjú előtt egy héttel, egy amerikai workshopon döbbent rá az ott lévőkkel együtt, hogy mindenkiben lakik egy Donald Trump, és ha mindenki meg tudná ölelgetni a benne élő Donald Trumpot, máris nem lenne annyi gond a világban.

Illés Györgyi, színésznő, beszédtanár

„Kellett valami, ami kiváltja a művészetet, a színpadi mozgást, és a tajcsiban ezek mellett a meditációra és a belső energiák mozgatására is rátaláltam. Ezek segítségével régóta berögzült negatív gondolatoknak tudom elejüket venni. A tajcsi azon az önismereti úton vezetett végig újra, mint a beszédtanulás, kívül-belül megváltoztatott. A tajcsi biztos mozgást, fejlődő izomzatot, erőt, bátorságot, célzott figyelmet adott, a vele párhuzamosan végzett rendszeres meditáció csendet, a jelenlét boldogságát, amiből másoknak is adhatok.”

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója

„A coach abban segít, hogy a helyére kerüljenek a dolgok. Berakj mindent a megfelelő dobozba, továbblépj, amin tovább kell. Segít értelmezni. Ilyenkor mindig elenged az állkapcsom, kisimulnak a homlokráncaim.”

Karafiáth Balázs, üzletember, coach, hipnoterapeuta

„Rengeteg embertől bocsánatot kértem, akikről azt sem tudtam akkoriban, hogy megbántottam őket, hiszen mivel a szeretet koncepciója ismeretlen volt előttem, korábban teljesen más tényezőkre építettem a kapcsolataimat, és éltem az életem.”

Somody Imre, a Centrál Kávéház tulajdonosa

„Amikor minden okod megvan a boldogságra, sikeres vagy, gazdag vagy, kis túlzással bármit megcsinálhatsz, és mégis marad valami hiányérzet, akkor elkezded keresni az okát. A sikerek idején is azon gondolkodtam, mi végett vagyunk itt, hol az ember felelőssége, indíttatása?”

Előfizetnél? Ez egy jó ötlet! Kattints ide: http://forbes.hu/kattints

A mulatós zene, mint iparág a Forbesban? Ami érdekes és pénzt termel, arról  írunk. A januári számban Bódiék és Kis Grófo!

Mondja, nem lehetséges, hogy magát átverte valaki? – kérdezte habozva a hazai lakodalmas zene egyik nagy öregje, amikor interjút kér tőle a Forbes újságírója. A hetven felett járó férfi a kilencvenes években igazi sztárnak számított. Szabadkozva lépett vissza az interjútól, valami turpisságra gyanakodott. Nem értette, mit akarhat tőle egy olyan lap, amelynek a címlapján milliárdosok szoktak megjelenni.

Pedig komolyabb médiamegjelenés, reklám vagy külső befektetés nélkül is évtizedek óta töretlen a műfaj sikere. A Sláger Tv a legnézettebb magyar zenecsatorna, a magyar Youtube legnépszerűbb videói között mindig van mulatósklip, és a legnagyobb sztár, Kis Grófo idén több menő nyári zenei fesztiválon is koncertezett. Egyetemisták tízezreit táncoltatta meg.

„Nézőpont kérdése, hogy a mulatós kívül esik-e a mainstreamen. Szerintem inkább ez a mainstream”– mondja Fái András, a Sláger Tv producere. A kábelcsatorna nézettségi adatai alátámasztják a magabiztosságát. Sokkal többen nézik, mint bármelyik másik zenecsatornát. Októberben volt olyan jól sikerült szombat, amikor a délelőtti idősávban a második legnézettebb adó volt a Sláger Tv a 18–49-es korosztályban. Az egyik műsort, a Reggeli Vigadót egyszer 54 ezer ember nézte, de kevésbé szerencsésebb napokon is két százalék feletti közönségarányt tudnak elérni a mulatós zenével főműsoridőn kívül. Októberben a nézők átlagosan 55 percet töltöttek a Sláger Tv-n, ami egy zenecsatornánál kimagasló adat, mondja a producer.

Fotó: Orbital Strangers

 A Bódi család tagjai 15 év után is keresett zenészek. 2016-ra már most hatvan koncertjük van lefixálva, de akad már 2017-es rendezvény is. Egy átlagos hétvégén négy, öt, hat rendezvényük van, néha hét közben is fellépnek. Fix ár nincs, Bódi Csabi gázsija 180–200 ezer forint között mozog, a szülőké 300 ezer körüli, a magánrendezvények drágábbak. Az eddigi legfényűzőbb egy hollandiai fellépés volt, a házigazda magángépet bérelt a magyar vendégeknek, és Bódi Gusztiék után Robbie Williams is fellépett. A fellépéseket precízen naplózzák, Margó még azt is felírja, mikor milyen ruha volt rajta, nehogy véletlenül kétszer ugyanazt viselje ugyanott.

Kis Grófo naptárában mostanában a falunapok és roma esküvők mellett tudatosan egyre több a céges rendezvény, egyetemi buli, menő privát parti. Ismert országgyűlési képviselők és vezérigazgatók bulijaiban is fellépett már. Havonta úgy 10–25 fellépése van az ország különböző pontjain, elég pörgősek a napjai. Egy befutott mulatós előadó egy-egy hakniért 100–250 ezer forintot kérhet el, Kis Grófo gázsija a 250 ezerhez jár közelebb, igaz, sok függ az adott rendezvénytől.

Aki kételkedi benne, hogy a mulatós zenében pénz, sok pénz van, még több adatot talál a Forbes januári számában.

A nagy áfacsökkentés miatt olcsóbbak lehetnek az új építésű lakások, rendben. De mennyi fejlesztés indul? Valóban robban heteken belül a kínálat? Mikor érdemes venni, mennyit érdemes várni a döntéssel? Mi lesz az újszerű lakások és a használtak piacán? A januári Forbesban Déry Attila, a Otthon Centrum vezető elemzője beszélt ezekről, de csak egy oldalunk volt, sok minden nem fért be a lapba. Íme az interjú teljes verziója.

Mennyivel csökkenhet az új lakások ára?

Az áfacsökkentés hatása szét fog oszlani. Úgy becsüljük, hogy a lakások ára kezdetben 5-8 százalékkal lesz alacsonyabb, de maradnia kell pénznek a fejlesztőknél is, hiszen kereslet eddig is lett volna az új lakásokra, csak nem érte meg felépíteni őket. A telekárak, valamint a kivitelezési költségek is nőhetnek.

Most mennyi eladatlan új lakás van a piacon és mennyire pöröghet fel a piac 2016-ban?

Budapesten ezer alatti az eladatlan lakások száma. Ezek egy része, ha két évnél régebben kapott használatbavételi engedélyt, nagyon rossz helyzetbe kerül, mert rájuk nem vonatkozik az adócsökkentés, ezért noha eddig sem tudták őket eladni, a piaccal együtt árat kell csökkenteniük, amivel komoly versenyhátrányba kerülnek. Ezen jó lenne módosítani. A válság kitörésekor tripla ennyi eladatlan új lakás volt, de a készlet szépen leapadt. 2015-ben 8-9 ezer átadott új lakással számolunk országosan, ebből 3-4 készül értékesítésre, a többit maguknak építik a tulajdonosok. Ez mélypont, de 2016-ban a duplájára nőhet a piac, csak értékesítésre lesz 8-9 ezer biztosan, 16-18 ezer pedig összesen.

Mikor kerülnek ezek a piacra, mikor nézelődjön, aki új lakásra vágyik?

Mivel biztos, hogy megéri nagy számban elindítani új fejlesztéseket, várhatóan elkezdik árulni azt is, amire még nincs építési engedély. A válság óta csak a kulcsrakész lakásokra volt kereslet, de már az idén láttuk, hogy visszatért a bizalom, alaprajz alapján is keltek el már lakások. Az áfacsökkentés terve már egy ideje felbukkant a piacon, az új projekteket az elmúlt hónapokban már előkészítették, bár már a válság évei is startvonalra készülődéssel teltek. Ahol nincs építési engedély, megvalósíthatósági számítások biztos vannak már a projektnél, így ezekről is hamar ki lehet deríteni az új kondíciók fényében érdemes-e elindulni. A fejlesztők mihamarabb elkezdik az értékesítést, finanszírozást is könnyebben kapnak, ha már eladták a lakások egy részét. A következő pár hétben a fejlesztők előjönnek az alaprajzokkal, szerződésmintákkal és persze egymást figyelve az árlistákkal. Eddig főleg a magas minőségű, komolyabb árréssel fejleszthető lakásokat láttuk a piacon, hiszen ezeket érte meg elindítani, most a tömegtermékek kerülnek előtérbe, ahol nincs kiemelkedő versenyelőny a többi projekthez képest.

Mikor költözhet, aki a következő hónapokban befizet?

Egy-másfél év lesz eleinte egy projekt végig vitele, de aztán az építőipari kapacitás elfogyása miatt szűkülés várható, lassabban készülnek majd el az új lakások.

Meddig maradhatnak az alacsonyabb árak?

A nagy keresletbővülés valószínűleg felszívja az olcsóbb lakásokat, arra számítok, hogy gyorsan, akár egy év alatt el is fog tűnni a kezdeti árcsökkenés.

A használt lakások ára is csökken majd?

Az újlakások csak a teljes lakásforgalom töredékét jelentik, s a piacon 2015-ben 150 ezer, '16-ban 170-180 ezer tranzakció várható. Az új kínálat nem tud akkora keresletet a használttól elvonni, hogy megállítsa az áremelkedést, inkább csak mérsékelni a fogja az ütemét. Ahol komolyabb hatás lehet, az az újszerű lakások piaca. Ezek eddig az újkínálat szűkössége miatt drágábbak lehettek az újaknál, s mivel ezek vevői átpártolnak az új fejlesztésekhez, az újszerűek ára az újak alá csökkenhet kicsit. A használt lakásoknál országosan 2013 és 15 között 15-20 százalékos volt az áremelkedés, Budapest belső kerületekben éves szinten ennyi. Az elhúzódó válságban fele annyi tranzakció volt, mint kellett volna, továbbra is sok elhalasztott vásárlás fűti a keresletet.

Tehát érdemes most, illetve a fejlesztések beindulásakor vásárolni?

Csak azok várjanak, akik újat akarnak, de gyorsan döntsenek, amint elkezdik értékesíteni az új fejlesztéseket. Akiknek használtra fáj a foguk, ne várjanak, további áremelkedés várható.

Van pár pénzügyi döntés, amit bőkezűen támogat az állam, márpedig az ingyen pénzt kár kihagyni. A rendszerhibákhoz is alkalmazkodni kell, de a lényeg, hogy kis pénzzel, vagy komoly összeggel, valamelyik lehetőség talán Önnek is jól jön. A lényeg, hogy az év végéig lépni kell, különben a lehetőség elszáll.

1. Ha van gyereke, akinek még nincs Start számlája, célszerű a hiányt azonnal pótolni. A 2005 után született gyerkőcöknek már adott az állam egy 40 ezer forintnál valamivel magasabb életkezdési támogatást, de ha a szülő nem rendelkezik arról, hogy az összeg kerüljön Start számlára, a megtakarítás szinte alig gyarapszik, mert az inflációt követi, ami mostanság leginkább egy nagy nulla. Start számlán viszont helyből infláció plusz 3 százalékot fialó babakötvényben pihen a megtakarítás, de az igazi buli az, ha a szülő is gyarapítja azt: a befizetésekre 10 százalékot, maximum 6 ezer forintot ajándékba ad az állam. Aki december végén betesz 60 ezer forintot, megkapja rá a hatezert. Ez a kezdeti pénzből kimaradó, 2006 előtt született lurkóknál is jó lehetőség. Az Államkincstárnál vezetett Start számla amúgy költségmentes, a hozam pedig teljesen adómentes, a pénzhez 18 éves kora után juthat a felnőtté váló gyerek.

2. Akinek tisztes jövedelme van, bűn, ha kihagyja a nyugdíjcélú megtakarítások után járó szja-visszatérítés lehetőségét. Ez a befizetés 20 százaléka, de maximum 100, vagy 130 ezer forint. Vagyis ha valaki félre tud tenni 500 ezer forintot például az év végi bónuszából, 100-130 ezer jöhet még rá, amit visszakap az adójából, utóbbi az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre igaz, előbbi a nyugdíj-előtakarékossági számlára. A nyugdíjkassza azoknak ajánlott, akik nem vállalják a pénz forgatásáról szóló döntést, rábízzák azt a profi befektetési szakemberekre. Aki viszont magának fektet be, annak a nyesz a jó megoldás. A kettő kombinálható is, mindkettőre együtt igénybe véve az adóvisszatérítést, persze ehhez tisztes jövedelem és befizetett összeg szükséges. Aki idén év végéig dönt és befizet, már a 2015-ös adóbevallásában visszakérheti a neki járó pénzt, mely legkésőbb májusban rá is kerül a számlájára, hizlalva a nyugdíjra félretett összeget.

3. Tök mindegy, hogy kevés, vagy sok pénz, akinek van valamennyi és nem tudja, mikor lesz rá szüksége, jó, ha még az év vége előtt tartós befektetési számlára (tbsz) köt szerződést. Van belőle betéteknek való, meg befektetésekre szolgáló, a lényeg, hogy lehet adni-venni rajta a papírokat, vagy cserélgetni, megújítani a lekötéseket, de ha a pénzt nem veszi fel róla a befektető, akkor három év után a nyereség adóterhe 10 százalékra csökken, öt év után nullára. Amúgy meg jövőre 21 százalék lesz (15 százalék adó plusz 6 százalék eho). Ha korábban kell a pénz, semmi gond, adózni kell. Veszíteni nem lehet vele, csak nyerni, de még korai feltörés esetén is hasznos, hogy a tbsz-en például a veszteségek és a nyereségek szembeállíthatók. Aki csak január elsején él a tbsz-nyitás lehetőségével, annak 2016 lesz a gyűjtőév és csak 2017-től indul az öt év, aminek a végén adómentessé válik a befektetés.

4. Aki az első lehetséges évben nyitott tbsz-t, annak most jár le az öt év. Aki nem megy be személyesen a pénzügyi szolgáltatójához, annak a számlája megszűnik, a rajta levő eszközöket el lehet hordani, de január 1-től adóköteles a nyereség. Lehetőség van viszont a számla tovább görgetésére, ekkor az újabb öt éves ciklus automatikusan elindul január elsején és a számlán levő papírokat sem kell eladni. Aki tehát elfelejt görgetni, ha kapcsol is januárban és újabb tbsz-t nyit, egy évet már bukik, annyival több kell, míg újra eljön az adómentes időszak. A rendszer sajnos hibás, például elég nagy baromság, hogy aki továbbgörget, de például 7 évnél szüksége van a pénzére, annak az utolsó két év hozama után adóznia kell. Az is nagyon gázos, hogy nem lehet részösszeget felvenni, csak a teljes megtakarítást lehet tovább görgetni. Erről lesz cikkünk a januári Forbesban.

5. Aki épp a harmadik évnél tart a tbsz számláján, lehetőséget kap arra, hogy a pénz bármekkora részét kedvezményes, 10 százalék nyereségadó mellett kivegye úgy, hogy a maradék összeg minden büntetés nélkül maradhat a számlán, két év múlva a nyeresége adómentessé válik. Mivel öt évnél nincs lehetőség részkivételre, fontos döntés három évnél, hogy marad-e a számlán a teljes összeg. Legközelebb - ha öt évnél tovább görgeti a számlát a befektető - az újabb ciklus harmadik événél, tehát nyolc évnél lesz arra lehetőség, hogy adóveszteség nélkül kivegye a befektető a megtakarítása valamekkora részt. A szabályozás nyilvánvalóan béna, de amíg meg nem változtatják, ehhez kell alkalmazkodni, fontos most az év vége előtt döntést hozni.

A Forbes januári száma december 30-án jelenik meg, a tbsz-anomálián túl sok más érdekes témával. 

A folyamatos dugókban mindig mindenki elkésik, az újságírókat személyesen felkeresik sajtótájékoztatók előtt, az eseményeket kétszer megtartják, hogy mindenki odaérjen. De ami fontosabb, egyre több a sikeres üzletasszony. Vásárhelyi Orsi az NNG két vezetőjét kísérte végig Ázsián Dubajtól Tokióig, íme élménybeszámolójának második része: India.

„Ha kettőkor kezdődik a sajtótájékoztató, akkor délre jó lenne a helyszínen lenni, hogy még az ügynökséggel át tudjuk beszélni a részleteket, szóval legkésőbb 10-kor el kell indulnunk” – Hangzott az esti eligazítás a másnapi delhi sajtótájékoztatóról Schenk Andreától, az NNG senior PR-osától, aki Indiában csatlakozott hozzánk egy szintén Bridge Budapest ösztöndíjas újságíróval, Gyurival.

Reggel 10-kor már „díszmagyarban” sorakozik kis csapatunk a Delhi Budaörsének tekinthető Gurgaon. Az apró, közel milliós lakosságú városkában található szállodánkból indulunk, hogy belevessük magunkat az indiai forgalomba. Az autók többségének még visszapillantó tükre sincs, mint Péter elmondja, minek is, úgysem használják. Az ország fejlődésével a közlekedés biztonság témája is egyre fontosabbá válik, de láthatóan hatalmas még a tanulási potenciál, ennek megfelelően sajtótájékoztatónk témája a navigáció szerepe a biztonságos közlekedésben.

A káoszból és agresszióból kialakuló rend intenzív sokkja gyorsan megérteti velem, hogy miért is kell órákkal előbb nekivágni a maximum 20 kilométeres útnak. Az autók többségének még visszapillantó tükre sincs, mint Péter elmondja, minek is, úgysem használják. Az ország fejlődésével a közlekedésbiztonság témája is egyre fontosabbá válik, de láthatóan hatalmas még a tanulási potenciál.

A szálloda, aminek az egyik különtermében már vadul sürögnek a cateringesek, a technikusok és mindenféle nehezen meghatározható funkciót betöltő egyéb szállodai dolgozók, egészen impozáns. Európai szemmel nézve a túlfoglalkoztatottság esetenként már-már valóban zavarba ejtő, például a mosdóban áll egy hölgy, aki kinyitja az ajtót, ad kéztörlőt, és ha az ember bambán nézi a csapot, hogy miképp is működik, a vizet is megengedi.

Az elviselhetetlen forgalomból adódóan a pontosság luxus, nem is gondolja senki, hogy a sajtótájékoztatót szervező helyi ügynökség percre pontosan délben már a helyszínen várakozna. Kávézgatásunk közepette egyszer csak betipeg legalább 20 centis magassarkújában Akshaara Lalwani, a Communicate India 28 éves elnök-vezérigazgatója. Elképesztő jelenség, árad belőle az energia, a profizmus, ránézésre sem mernék neki ellent mondani. Hatalmas mosollyal és két puszival üdvözli Andit és Pétert, miközben egy másodpercre sem teszi le a telefont. Az újságírókat hívja, hogy semmiképpen se mulasszák el a sajtótájékoztatót, noha – ahogy az az indiai médiaiparban megszokott és elvárt – tegnap már személyesen végiglátogatták az összes meghívottat. 

Szépen lassan csordogálni kezdek az újságírók, különböző autóipari és technológiai blogoktól, újságoktól, de 8-10 főnél több embert nem tudok összeszámolni. Várakozunk, és erősen harcolunk a felszolgáló fiúk túláradó szolgálatkészségével, a negyedik kávéra tényleg nincs szükségem, köszönöm. Hirtelen visszatér Akshaara a telefonálásból és közli, hogy az első kört lassan megkezdhetnénk. Ezt az első kör dolgot nem annyira tudom hova tenni, de felvilágosítanak. Az elképesztő forgalom miatt itt gyakori, hogy többször egymás után lemennek a sajtótájékoztatók, hiszen megjósolhatatlan, hogy ki hova mikor ér, így ha számottevő mennyiségű újságíró már jelen van, elkezdik az eseményt.

Akshaara felvezeti a témát, majd Péter belekezd a prezentációba, csattognak a mobilba épített fényképezőgépek, jegyzetelnek, jobbra-balra ingatják a fejüket –láthatóan mindenki figyel. A sajtótájékoztató végén vannak kérdések, bár megértésük komoly kihívást jelent a nyugati angolhoz szokott fülemnek. Majd rendes újságírókhoz méltóan megtörténik a catering letámadása.

Délután négy van már, elkezdhetünk várakozni a második körre, talán öt-hat körül el tudjuk kezdeni, mondják a szakavatottabbak. Ez a kis interregnum végre alkalmat ad arra, hogy beszélgessek Akshaarával. Elképesztő szenvedéllyel avat be a Communicate India sikersztorijába, saját motivációiba és víziójába.

Öt éve, 23 évesen alapította az ügynökségét Mumbai központtal és ma több, mint negyvenen vannak, számos nemzetközi ügyféllel. Mumbaiban járt egyetemre, egy londoni cserefélévet leszámítva sosem élt hosszabb ideig külföldön, de sokat utazott. Amikor a sikerről kérdezem, többször kiemeli, hogy a saját és a férjének a családja is jóval liberálisabb, mint az átlag. Fiatalkori naivsága adta neki a bátorságot a cégalapításhoz, „hiszen friss diplomásként még nincs mit veszíteni és bele sem gondoltam a bukás lehetőségébe.” Kézenfekvő kérdés, hogy nőként nehezebb-e céget vezetni Indiában, egyáltalán mennyire jellemző ez. Nincs mellébeszélés, kerek-perec kimondja: nehezebb, keménynek kell lenni mindamellett, hogy a maximumot és még egy kicsivel többet kell hozni.

Megesik, hogy nem kezelik egyenlőként, de azt a partnerek korának és értékrendjének kell betudni, nem szabad, hogy megállítsa a nőket a munkavállalás terén. És mesél jó példákat, India top 5 bankára nő, és egyre többen dolgoznak család mellett is magasabb pozíciókban, változik a mentalitás, a hozzáállás. Látom, hogy forgolódik, gyűlnek az újságírók, a beszélgetés végén őszinte hittel kijelenti, hogy tíz éven belül hatalmas változások lesznek, és ez a nőknek egyre biztonságosabb életet fog jelenteni. Majd felpattan, és egyenként üdvözli az újonnan érkezetteket.

A szerző, Vásárhelyi Orsi a Bridge Budapest ösztöndíj sales gyakornoka két hétig Ázsiában. A program során végig kíséri Bolesza Pétert, az NNG  fejlődő piacokért felelős alelnökét és Nagy Tibor key account managert Dubaitól, Indián és Koreán át egészen a tokyói Telematics Update szakmai kiállításig

Megkaptuk az Eximbank válaszát arról, hogy nem irreális-e, hat munkanapot hagyni a pályázóknak egy 16 milliárdos tenderen. Kiderült, hogy nem, és az is, hogy nem egy nap, hanem egy hét alatt fogják eldönteni, ki lett a befutó.  


Tegnap írtuk meg, hogy az Eximbank sürgető szükségét érezte, hogy kiírjon egy pályázatot egy 10 és egy 6 milliárdos jegyzett tőkéjű befektetési alap elindítására. A munkaanyag beadására gyakorlatilag 6 munkanap állt rendelkezésre, a határidő tegnap délben járt le. A kiírásban több furcsaságot is találtunk, ezért megkérdeztük az Eximbankot, miért pont így folytatják le a tendert, tegnap délután meg is érkezett a válasz. Mivel elég sok mindenre rákérdeztünk, inkább egy külön posztban számolunk be a fejleményekről.


Határidő: a versenyszféra a magyarázat  
Érdekelt minket, hogy miért adtak meg ilyen irreálisan rövid határidőt. Az Eximbank válaszának már első mondatában sietett leszögezni „a kiírás jogszerűen történt meg”. Ezt nem is vitattuk. A bank meg is jegyzi, nincs arra jogszabályi előírás, hogy mennyi időt kell ilyenkor hagyni a pályázóknak. Ettől függetlenül a hat nap igencsak kevésnek tűnik, hasonló pályázatok kiírásakor korábban jóval több időt hagytak a pályázóknak, a Forbes által megkérdezett alapkezelők szerint egy korrekt anyag összeállítására egy hónap biztosan kell. „Véleményünk szerint a pályázatra jelentkezők a versenyszférában működő piaci szereplők, ezt figyelembe véve elegendő az idő a felkészülésre, amennyiben megfelelő létszámú apparátus áll a pályázó rendelkezésére. Ellenkező esetben az Eximbank súlyos kockázatot futna egy olyan pályázóval, aki ezt a feltételt nem tudja humánerő kapacitással biztosítani” – írják válaszukban.

A legtöbben azon akadtak meg, hogy a kiírás szerint egy nap alatt döntést is hozott volna a bank. „Az eredményhirdetés dátuma tekintetében adminisztrációs hiba történt, azt valamennyi jelentkező kiértesítésével korrigáljuk, így az eredményhirdetés napja 2015. december 18-ára módosul” – a tegnap érkezett levél nem múlt időben fogalmaz, ezért megkérdeztük a bankot, hogy pontosan mikor értesítették erről a hibáról és a helyes dátumról a jelentkezőket.

Az Eximbank felhívta rá a figyelmünket, hogy a pályázati felhívás megjelent két országos napilapban és hogy direkt módon senkit sem kerestek meg, hiszen „piaci alapon kívánják lebonyolítani” a tendert.Mi azt írtuk, hogy előzetesen nem lehetett tudni, hogy a bank ilyen tenderre készül. Más kérdés, hogy az általunk megkérdezett piaci szakemberek is csak a héten szereztek tudomást a pályázatról. 

Megkérdeztük az Eximbankot, milyen forrásból származik a pénz, azt válaszolták: saját forrásból. Ez azért is lehet érdekes, mert ezek szerint semmilyen uniós határidő nem sürgeti őket (szemben az unió által finanszírozott Jeremie-programmal).  

Sok pénzről van szó, jöhetnek az IPO-k
A legérdekesebb pontja a részletes kiírásnak (az az Eximbank honlapján nem található meg, hiszen a pályázóknak meg kellett azt vásárolniuk) az volt, hogy igen kemény tőkepiaci referenciákat kíván meg az indulóktól. Ez azért is volt érdekes, mert a hazai kockázatitőke-iparág szépen kiépült az elmúlt években hála az uniós forrásoknak, vagyis szaktudás és némi tapasztalat is van már a piacon. Ismerve a nagy potenciálú, innovatív magyar cégeket, a tőzsdei nemigen volt opció számukra, viszonylag kemény startup hajtott végre IPO-t az elmúlt években.

Az Eximbanknál máshogy kalkulálnak, mint írják, „a létrehozandó alapok tervezett méretére, a várt egyes befektetések nagyságára, az alapok céljára tekintettel” nagy a valószínűsége annak, hogy akár IPO-ig is mehet egy portfóliócég. „Egy tőzsdei bevezetés keretében lebonyolított tőkebevonás, de különösen egy exit rendkívül összetett, komoly szakmai hátteret igénylő feladat. A nemzetközi kockázati tőkealapok évente sok száz tőzsdei bevezetést bonyolítanak le, de a hazai vállalatok között is számos példa volt erre (pl. Wizzair, Állami Nyomda vagy a jelenlegi tőzsdére készülő Waberer’s – SIC!). Ennek megfelelően a Megbízói szakmai egyeztetések abba az irányba mutattak, a pályázat során kiemelten fontos szakmai elvárás kell legyen, hogy az alapkezelő munkatársai megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek – éppen a fenti célok megvalósítása érdekében – tőkepiaci tranzakciók lebonyolításában” – írja az Eximbank.

A bank az alapok méretével magyarázza azt is, hogy miért kérnek a törvényi előírásnál (2 év) szigorúbb referenciát a back office vezetőjétől (5 év).

Négyen adtak be pályázatot 
Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy a bank nem gondolja-e úgy, a szigorú feltételek miatt sérülhet a verseny. Erre csak annyit válaszoltak, hogy 8-an vették meg a kiírást, és négyen adtak be pályázatot. A honi alapkezelői szcénát nézve a négy nem tűnik soknak, beszédes, hogy a részletes kiírást elolvasva csak a mezőny fele gondolta, hogy mozgósítja az erőforrásait. A szektornak óriási szüksége van forrásokra, hiszen az uniós Jeremie-pénzeket májusig fel kell használni. A portfóliócégek azonban növekednének tovább, vagyis várják az újabb befektetéseket.

A szigorú feltételek után mindenképp meglepő, hogy négyen is adtak be pályázatot. A Forbes a nyilvánosan elérhető adatokat végignézve arra jutott, hogy a Jeremie-alapok közül a Gubicza Ágostonhoz köthető GB & Partners indulhat jó eséllyel a tenderen.

Megkérdeztük, kik indultak a pályázaton. Ez irányú kérdésünkre a GB & Partners még nem válaszolt.

Az állam újabb befektetési alapokat indíthat, összesen 16 milliárd forint a tét, a pályázati kiírást ugyanakkor sietve tették közzé, gyakorlatilag 6 napot hagyva a pályázóknak arra, hogy részletesen kidolgozzák, mit is kezdenének ennyi pénzzel. A kiírás szerint a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek finanszírozására kell fordítani a forrásokat, elvileg újabb tőke érkezhet a startupokhoz. A pályázatot az Eximbank írta ki, de több szál is Rogán Antalhoz vezet.

UPDATE: Az érintett Eximbank válaszolt kérdéseinkre >>>

A honi alapkezelői szakma legtöbb szereplője csak a hét elején értesült arról, hogy az állam újabb forrásokat pályáztat meg. Az EU által indított, és ma már az MFB által felügyelt ún. Jeremie-programban 2008-tól kezdve több 130 milliárdot osztottak ki több mint 20 alapkezelőnek, de ahogy arról egy májusi piaci körképünkben már beszámoltunk, az összesen öt körben kiírt pályázatoktól a politika sem tartotta magát távol. Rövid idő alatt írták ki például azt a két pályázatot, amin Garancsi István és Hernádi Zsolt nyert végül. De korábban kapott alapot a Széchenyi Bankkal bebukott Töröcskei István és a Quaestor-tulajdonos Tarsoly Csaba is. Ma már egyikük sem rendelkezik alappal, jól lehet, akkor is pályázaton, több jelölt közül választották őket a legalkalmasabbnak arra, hogy milliárdos alapokat kezeljenek. A Jeremie-programot az MFB egykori leánycége, az MV rt. kezelte, mely a nyár elején beolvadt az állami tulajdonú bankba. Most a szintén állami tulajdonú Eximbank írt ki pályázatot.

Az Eximbank november 30-án tett közzé ajánlattételi felhívást „alapkezelői szervezet kiválasztására”. Korábban nem harangozták be a lehetőséget, már csak emiatt is érdekes a határidő: december 10., dél. A felhívás és a leadás napját nem számolva ez összesen hat munkanap. Sőt, az ajánlattal kapcsolatban csupán december 4-éig lehetett kérdéseket feltenni a kiírónak. Ez még furcsább annak tudatában, hogy az Eximbank két alapot akar indítani, melyek jegyzett tőkéje összesen 16 milliárd forint. A bank nyitóoldalán a friss pályázati felhívások között nem találni a november 30-ai keltezésű kiírást, csak ha tovább kattintunk egyet.

Az Eximbank honlapjának nyitóoldala, a legfrissebb pályázati felhívás csak egy aloldalon érhető el a "régebbi hírek" gombra kattintva (a képernyőkép 2015. december 9-én készült).

Egyszereplős verseny?
Hat munkanap alatt kell tehát a pályázóknak kidolgoznia a stratégiát, miként indítanának két, 10 éves futamidejű magántőkealapot, melyek nagy növekedési potenciállal rendelkező cégekbe fektetnek, ideértve a startupokat és a hasonló életciklusban lévő cégeknek nyújtandó „mentőöv” finanszírozást. A program – ha nem tenné komolytalanná a határidő  – kiválóan egészíthetné ki a Jeremie-alapokat, a kiírásból eredő finanszírozási hiányosságot is orvosolhatná valamelyest, annak ellenére, hogy a Jeremie-alapok félévvel tovább, jövő májusig fektethetnek be innovatív cégekbe.

Nem csak a rövid határidő meglepő. A pályázati kiírásban is vannak furcsa kitételek, melyek szakmailag megkérdőjelezhetőek. A Forbes által megszerzett teljes kiírás szerint például az alapoknál foglalkoztatni kell szenior szakembereket, amiben nincs semmi újdonság, csakhogy a referenciáik között szerepelnie kell legalább 5 nyilvános tőkepiaci tranzakciónak („közreműködtek a kibocsátó alkalmazottjaiként vagy tanácsadójaként összesen legalább 5 nyilvános tőkepiaci tranzakcióban részvény vagy kötvénykibocsátás, illetve nyilvános vételi ajánlat lebonyolítása”). A kitétel a kockázatitőke-iparban megkérdőjelezhető, pláne a hazai piacon.
A megszerzett dokumentumból kiderül, pályázat felülpontozza, ha a pályázó 10 vagy több nyilvános tőkepiaci tranzakciót hajtott végre korábban, miközben elegendőnek tartja, ha kockázati- és magántőkealap kezelésben csupán két év tapasztalata van (miközben ez az a tevékenység, amire az egész pályázatot kiírták).

A Forbes által megkérdezett szakmabeliek szerint árulkodó, hogy az Exim még azt is előírja, hogy „az alapkezelő adminisztratív tevékenységét ellátó vezetője legalább 5 év szakmai tapasztalattal rendelkezik befektetési, illetve kockázati tőkealapok back office tevékenységének lebonyolításában, nettó eszközérték számításában”. Az általunk megkérdezett portfóliómenedzserek szerint szakmailag érthetetlen ez a kitétel, többen emiatt is gyanakodtak, hogy a kiírás annyira szűkíti a lehetséges befutók körét, hogy úgy néz ki, egy valaki helyzetbehozásáról lehet szó.

Végignéztük, a Jeremie-alapok nyilvánosan elkérhető adatai alapján kik indulhatnak egyáltalán eséllyel, ez alapján a legtöbben labdába sem rúghatnak. A G&B Partners lehet az egyik befutó, főleg a szeniorokra vonatkozó rész miatt. A Forbes által megkérdezett, a kiírás miatt a pályázaton eleve el sem induló szakmabeliek szerint az említett kitételek egy részének Boris Mihály, a G&B ügyvezető partnere éppen megfelel, korábban befektetési bankárként dolgozott, így tőkepiaci tapasztalata bőven van. A back office-t érintő kritériumokat pedig Pulai Barbara, pénzügyi és adminisztrációs igazgató pipálhatja ki, aki „1997 óta dolgozik különböző back office, illetve értékpapír-elszámolási munkakörökben, a Dunainvestnél, az MKB Értékpapírnál, a Volksbanknál és az ING Banknál. A Takarék Alapkezelő Zrt. back office vezetőjeként töltött 7 évet, jelentős tapasztalatokat szerezve befektetési alapok jelentéstételi feladatainak ellátása, valamint szabályzat-rendszerek kialakítása és karbantartása területén” - derül ki az alapkezelő honlapjáról. 

A mély tőkepiaci tapasztalat azért is furcsa, mert a magyar innovatív cégekre nem jellemző, hogy célba vennék akárcsak a magyar tőzsdét is. A hazai cégeknek a bevezetési kritériumok lazítása után leginkább London jöhetne szóba, de a legtöbb startup cég inkább az okos pénzt keresi. Vagyis olyan befektetőt, aki a pénz mellé tudást, tapasztalatot és kapcsolati tőkét is ad. A kitétel a hazai viszonylatok ismeretében is érdekes: több, a piacon 10-12 éve sikeresen tevékenykedő szakember sem számít az Eximbank szerint szeniornak, hiába hajtottak végre több sikeres exitet is korábbi befektetéseikkel. A magyar kockázatitőke iparág épp a Jeremie miatt 2008 óta fokozatosan kiépült, sőt, túl sok is az alapkezelő egy ekkora piacra, vagyis van elég szaktudás. Így még kevésbé érthető, hogy a legtöbb potenciális pályázót miért ütik el a tőkepiaci referenciák megkövetelésével. 

Sok szál vezet a Pasa Parkba
A GB& Partners új szereplő a kockázatitőke-piacon, a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó két alapot vették át (az egykori Prosperitást). A korábbi tulajdonos kegyvesztett lett, miután csődbe ment az állammal közösen tulajdonolt bankja, a Széchenyi Bank, ezután Töröcskei lemondott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éléről is. A GB& Partners által kezelt két alap összesen 6 milliárd forint jegyzett tőkével rendelkezik, ez a mostani, eximbankos kiírásban is alapfeltétel.

Az alapot átvevő GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő  Zrt. mögötti GB CAPITAL PARTNERS Vagyonkezelő Zrt. két tulajdonosa Gubicza Ágoston és a már említett Boris Mihály. Mindketten kötődnek a nemrég miniszterré kinevezett Rogán Antalhoz, aki a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti.

Rogán első felesége most Gubicza Ágoston házastársa (ez kiderül a Facebookról is), akivel Rogán Antal vagyonnyilatkozata szerint közös háztartásban nevelik az új miniszter legidősebb fiát. Boris Mihály pedig szintén a II. kerületi Hankóczy Jenő utcában, ha esetleg így jobban ismerős: a Pasa Parkban lakik, legalább is a cégpapírok szerint, akárcsak Rogán Antal. Az Eximbank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese amúgy Puskás András, aki az V. kerületnél Rogán Antal helyettese volt, tavaly Szijjártó Péter felkérése vállalt vezető tisztséget a bankban. Úgy tudjuk, Puskás is a Pasa Parkban lakik, korábban a kerületi ügyekkel foglalkozó Város Szíve blog is írt erről, illetve a Nol.hu számolt be róla, Puskás és Rogán felesége nevén van egy ingatlan a lakóparkban.  

Gubicza Ágoston neve máshonnan is ismerős lehet. Az alapkezelő honlapján egészen pontosan ez szerepel: „vezető szerepet játszott a Hévíz-Balaton Repülőtér újra megnyitásában”. A repteret hamarosan be is zárták, az üzemeltető CCA Kft (melynek tulajdonosai között felbukkant Gubicza egyik érdekeltsége is, maga Gubicza pedig a CCA ügyvezetője volt) több száz milliós tartozást hátra hagyva szállt ki a bizniszből.

Megkérdeztük a pályázat kapcsán az érintetteket is. Az Eximbanknál arra voltunk kíváncsiak, hogy miért adtak ilyen rövid határidőt. Csütörtökön délben adják be a pályázatokat, az Exim már pénteken eredményt fog hirdetni. Kíváncsiak voltunk, milyen forrásból ad majd 16 milliárdot az állami bank és hogy miért tartja ennyire fontosnak a tőkepiaci tapasztalatot, mikor a 2008 óta futó Jeremie-programnak hála akad tapasztalt befektető ezen a területen.

Az idén nyolcvanéves legendás gyógytornász, Dévény Anna negyven éve hajtogatja igazát, de tudja, az újítókat csak haláluk után ismerik el. A Forbesnak különösen sokat megmutatott abból, hogyan él, és még egy fotóra is rá tudtuk venni.

Az Opera színpadán új Diótörőt próbálnak, a színfalak mögött folyik a bemelegítés, bokavédőben jönnek-mennek a táncosok. Az egyik próbateremben a Rómeó és Júlia felújító próbája zajlik. Egy másikban Dévény Anna tart sajátos testképző órát. Igen, ő. A Prima Primissima-díjas, köztársasági középkeresztes gyógytornász, aki csecsemők mozgásfejlesztéséről lett híres. Táncosok, operaházi dolgozók, énekesek is járnak ide keddenként 9-től. A színpadon hírneves magyar és külföldi sztárok pliéznek, itt egy nyolcvanéves gyógytornász, az általa elnevezett módszer megalkotója tart „super tornát”, ahogy a próbatáblán hirdetik. Egy éve ülve, mert már nem bírja a gerince. („Nagy a kereszt, amit cipelek.”)

„A művészek és a csecsemők szerelmese vagyok” – adja meg a rövid választ, mit keres itt húsz éve minden kedden.

Dévény Anna életébe – eddig legalábbis – három szakma fért bele. Volt olyan, a hagyományos gyógytornászé a kórházi neurológián, amit húsz év után otthagyott. „Belefáradtam, belebetegedtem, hogy nem jutottam semmire a betegekkel.” Ekkor váratlan lehetőség adódott. Az V. kerületi tanács felkérte, hogy a tornából ilyen-olyan okokból felmentett gyerekeknek a testnevelés órájuk idejében tartson valamilyen foglalkozást.

Itt jön a második szakma. A testképzőé, a mozgásművészé, a művészitorna-tanáré.

Akiken a húsz év neurológia után, a tanács 25 négyzetméteres tornatermében segíteni próbált, főleg gerincferdüléses kamaszok voltak. Régi elképzelése volt, hogy mozgásukban nem korlátozott, csontrendszerükben érintett gyerekekben ne betegségtudatot alakítsunk ki, hanem a korrekcióval egyidejűleg adjuk meg a szép mozgás örömét.

Anna minden évvégén tartott egy kis vizsgaszerű bemutatót. Tudta nélkül egy néző felhívta Vitray Tamás figyelmét munkájára. Így került be Vitray akkoriban futó Siker című műsorába és elnyerte a közönségdíjat.

                     Fotó: Orbital Strangers 

„Egy néző, egy szülési sérült kisgyermek anyukájának levele alapján kerestem fel Annát, az első riportot még a Molnár utcában forgattuk. Kicsi volt a szoba, Anna pedig egymaga volt. A műsor után kapta meg az Október 6. utcai üzlethelyiséget, amelyet el is nevezett ezért Tamás bátya kunyhójának” – idézte fel a Forbesnak Vitray Tamás több évtizedes ismertségüket Annával. A tévés legenda több éven keresztül az alapítvány kuratóriumában is benne volt. „Panni egy tüneményes nő, és amit csinál, annak már rég Európában lenne a helye.” Vitray maga is kapott kezelést tőle – ahogy Anna barátai szinte mind –, s a mai napig azt a mozdulatsort csinálja reggelente, amit tőle tanult.

A teljes cikk Dévény Annáról és a róla elnevezett alapítványról a decemberi Forbes magazinban.

Fizess elő hatalmas kedvezményekkel az év végén! Tartalom és előfizetés: http://forbes.hu/kattints