A Forbes Magyarország blogja

A "félig magyar" startupnak számító Ustream öt éve nem vont be tőkét, most ismét komoly tárgyalásokat folytatnak – tudtuk meg a cég technológiai igazgatójától, Fehér Gyulától.

„A Ustream egy késői fázisban lévő cég, elég sok tőke van benne, komoly bevétele van, nem egy induló sztori. Jó eséllyel az exit előtti utolsó kört csináljuk” – mondta Fehér a Forbesnak. Az online videostreaming szolgáltatást nyújtó cég az elmúlt hét évben öt körben összesen 60,3 millió dollárnyi befektetést vont be. Vegyesvállalata van Dél-Koreában és Japánban, az anyacég pedig San Franciscóban székel.

A cég 2012-ben üzleti modellt váltott, a hirdetések helyett az előfizetőkre helyezték a hangsúlyt. Olyan cégek az ügyfeleik, mint a NASA vagy a Facebook, de legutóbb a SpaceX űrmagáncég akcióját, a Földre visszatérő rakéta kilövését is a Ustreamen keresztül nézhette élőben a világ. 

A Forbes májusi címlapsztorijából kiderül, hogyan tudott előnyre szert tenni más élő videóközvetítést szolgáltató cégek közül a Ustream. Fehér Gyula amerikai alapítótársaival globális brandet épített ki, a szolgáltatást alapját jelentő technológiát itt, Budapesten építették fel a nulláról.

Mindenkit az érdekel, mennyit érhet? 

A legújabb tőkebevonásról keveset tudni egyelőre. Az biztos, hogy a Ustream egyre több nagy céges ügyfelet tudott meggyőzni az amerikai piacon. Úgy tudjuk, sikeresen futnak a cég most piacra dobott termékei, melyek a cégek belső kommunikációját segítik. Bár Ázsiában megvetették a lábukat, a cég egyelőre az amerikai piacon nagyon erős. Egy újabb körös befektetéssel a Ustream tovább erősíthetné globális jelenlétét, újabb piacokon is pozíciót szerezhetne, ehhez most nincs meg a kellő belső erőforrása. Azzal együtt sem, hogy az „új üzleti modell beérett”, ahogy Fehér Gyula fogalmazott kérdésünkre. A cég a bevételeiből és meglévő forrásaiból eddig tudta finanszírozni magát, ezért sem volt szüksége az elmúlt 5 évben újabb körös befektetésre.

Az amerikai befektetők körében a Ustream ismertebb márka, mint a globálisan valamivel elterjedtebb (legalább is számosságát tekintve információink szerint több országban jelen lévő) Prezi, a befektetők eddig is folyamatosan kopogtattak a cég ajtaján. Az alapítók hosszú idő után most látták elérkezettnek az időt, hogy újabb forrásokat vonjanak be. Fehér Gyula jellemzően csak akkor vesz már részt ezeken a tárgyalásokon, ha komoly érdeklődőről van szó, akire a Ustream is nyitott. A magyar társalapító ideje 80%-át Budapesten tölti, de mostanában sokat van Amerikában is. Úgy tűnik, komoly befektető van a láthatáron. 

Az elmúlt időszakban több hasonló profilú cég is elkelt, tavaly augusztusban az Amazon 970 millió dollárért vásárolta fel a Twitch-t. Ez a cég a számítógépes játékokra feküdt rá, vagyis rajtuk keresztül lehetett élőben közvetíteni azt, ahogy autóversenyzünk vagy lövöldözünk. (A Ustream amúgy már korábban megegyezett a Sonyval, így a PlayStationökön először rajtuk keresztül lehet élő közvetítést adni.) A pletykák ekkor arról szóltak, a Ustream lesz a következő 1 milliárd dolláros cég. A Twitch-üzlet alapján akár érhet is ennyit, de érdemes megvárni a történet végét. A startupok értékelésénél sokkal mérvadóbb, hogy a befektetők eddig milyen értékelés mellett szálltak be hasonló cégekbe. Egyelőre semmit sem tudunk arról, ki lehet az új befektető. A Ustreamről csak annyit tudunk, hogy öt évvel ezelőtt a Softbank 150 millió dolláros értékelés mellett fektetett be. Ez az értékelés túlzónak tűnik, nem árt hozzá tudni, a japán médiamogul Softbank mindenképp többségi tulajdont akart akkor szerezni a cégben, és az általa felajánlott opciót végül a Ustream nem hívta le, inkább a Korea Telekomtól vont be 10 millió dollárt. Tavaly júliusban a World Startup Report alapján az Economist "csupán" 150 millió dollárra taksálta a cég értékét. Ennél valószínűleg ma többet érhet (főleg, ha már egyszer 5 évvel ezelőtt egy japán multi ilyen értékelés mellett hajlandó volt beszállni a cégbe). 

A cég annyit árult el csupán, hogy 2012-ben a globális forgalma 24 millió dollár volt, ebben az évben álltak át az új üzleti modellükre, fontos volt, hogy megmutassák, „forgalmas” évet zártak. Ebből egyelőre nehéz messze menő következtetéseket levonni, és azt se felejtsük el, hogy öt éve nem folytattak komolyabb tárgyalásokat befektetővel. A versenytársakhoz képest ugyanakkor a Ustream értékét mindenképp növeli, hogy nagyon erős technológia van mögötte, amire sokkal rugalmasabban tudnak új megoldásokat fejleszteni, mint mások. Ráadásul úgy tűnik, a Ustream olyan üzleti modellt volt képes kidolgozni, amivel hosszabb távra is magához láncolhatja a nagyobb ügyfeleket. A cég amúgy is több lábon áll a bevételeit illetően. 

A Twitch ugyanúgy 2007-ben indult, mint a Ustream, az első nagyobb befektetésüket (15 millió dollár) 2012-ben kapták, rá két évre fel is vásárolták a céget. Fehér Gyuláék 5 éve több mint 46 millió dollárt voltak képesek felszívni a befektetőktől. Ha az újabb befektetésről kiderül néhány részlet, majd okosabbak leszünk. Nagyon úgy tűnik, tényleg ez lesz az utolsó kör, amivel a piac fontos üzenetet kaphat, mennyit is érhet most a Ustream. A későbbi exittel jó eséllyel újabb magyar rekord születik majd. Amiatt nem kell aggódni, hogy esetleg ne lenne pénz rá, elképesztő, ami a Völgyben zajlik épp. 

Elképesztő, ami a Szilícium-völgyben megy: hat naponta nő ki a földből egy milliárddolláros cég. (Az Index nemrég egy elég nagy cikkben kételkedett is, hogy nem egy újabb lufit fújnak-e éppen odaát?) A legaktívabb befektetők között találjuk a Prezi befektetőit is. 

Már-már gyanús, ha valaki az unikornis klub tagja lesz, pedig pár éve még igazi dicsőségnek számított ez. A Szilícium-völgyben az 1 milliárd dolláros cégértékeléssel bíró startupokat hívják így– 2015 lehet az év, amikor a legtöbben lépnek be az exkluzívnak már egyre kevésbé mondható klubba. Csak az idei első bő negyedévben 16 amerikai cég lett unikornissá.

Az amerikai kockázatitőke-iparról negyedévente és évente statisztikát kiadó CB Insights április 13-án összegezte, hány újabb milliárddolláros céggel is gazdagodott a Völgy. Másnap rögtön korrigálniuk kellett, hiszen két újabb versenyző lépte át a küszöböt (a Docker és a Zomato). Ez azt jelenti, hogy noha egyre többen beszélnek lufiról, az idei évben eddig összesen 16 cég ugrotta meg az álomhatárt – hála a befektetőknek. A Völgyben tavaly eszközölt befektetések közel fele áramlott internetes cégekbe, szintjük megközelítette a dotcom válság ideit. A trend folytatódik, hiába a vészmadarak, a befektetők optimizmusa egyértelműen kitart, mindenki az újabb nagy durranást keresi. Ráadásul a világ nagy jegybankjai 0 közelében tartják a kamatokat, a pénz így könnyebben megtalálja a forró startupokat. Érdekesség, hogy a másik part is aktivizálja magát ezen a piacon, néhány New York-i hedge fund is előszeretettel fektet például ígéretes cégekbe a Völgyben. 

Két oldalra sem fért be a lapba, mit mond Kandrács Csaba Rogán Antal egyik kijelentéséről, és arról, hogy miért épp az MNB vállalta magára, hogy kisöpri a bankszektorból azt, amivel a piac 7 éve nem tud mit kezdeni. 

Az Magyar Nemzeti Bank új céget alapított, hogy kitakarítsa a magyar bankrendszerből a rossz, vagy bedőlt kereskedelmi ingatlanhiteleket. A MARK Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő Zrt. nem annyira "rossz bank", mint inkább egyfajta - ideiglenes - eszközkezelő, mondják. A cég vezérigazgatója - aki a monetáris tanács tagja is egyben -, Kandrács Csaba interjút adott a Forbesnak, melyben azt is elárulta, az EKB és az EBRD mellett az IMF-fel is tárgyalnak. Akár arról is szó lehet, hogy a Valutaalap beszállna a magyar vállalati hitelportfólió megtisztításába. Pikáns fejezet lehet ez Matolcsy és az IMF kapcsolatában még akkor is, ha Kandrács állítja, a MARK Zrt. egy "piaci cég", ő maga pedig ketté tudja választani a feladatait. 

Részlet az interjúból: 

Hogy állnak most? Mely bankokkal tárgyaltak eddig?
A Bankszövetség mellett külön-külön a bankokkal is beszélgetünk, hogy lássák, miről is van szó. Erste, Raiffeisen, OTP, CIB. Ezt a projektet közösen kell sikerre vinnünk. Ezenkívül tárgyalunk az Európai Bizottsággal, az EKB-val, az IMF-fel és az EBRD-vel is.

Utóbbi kettővel miről?
Érdeklődtek a projekt iránt, technikai segítséget kaphatunk tőlük, külföldi szakértőket is tudnak adni.

Hitelt is tudnak adni.
Például. Még akár ez is előfordulhat, de egyelőre nem ennyire konkrétak ezek a beszélgetések. 

Az interjút egyoldalasra terveztük, a lapban kettőre hízott, de így is maradtak ki belőle részek. Íme. 

Nem tartja megkésettnek egy ilyen eszközkezelő felállítását? Banki oldalról nem volt nyomás egy ilyen felállítására. 

Elkésett-e? Ez egy filozófiai kérdés: ha túl hamar lép a jegybank, akkor az a vád éri, hogy indokolatlanul beleavatkozik a piaci folyamatokba. A bankoknak hét éve volt a probléma megoldására, láthatóan a kivárásra játszanak. Mi katalizáljuk ezeket a folyamatokat, ez egy időleges beavatkozás: 10 évre felállított célzott eszköz.

Megint Bill Gates a leggazdagabb, de ott vannak a nyakában. A legvagyonosabb európai egy spanyol, a leggazdagabb európai nő francia, és még mindig nincs magyar a világ dollármilliárdosainak listáján. A Forbes magazin amerikai kiadásának rangsora ezen a héten jelenik meg, itt a részletes top 10!

1. Bill Gates
USA
Nettó vagyon:79,2 milliárd dollár (+3,2 milliárd a tavalyi évhez képest)

Az elmúlt 21 évben Gates tizenhatszor nyerte el a leggazdagabbnak kijáró címet. 2014. márciusában szerezte vissza az első helyet, amit négy évig a mexikói Carlos Slim Helu birtokolt. Gates 1975-ben alapította a Microsoftot, hatalmas vagyonát a vállalat egyedülálló teljesítményéből szerezte, de az elmúlt 15 évben már elkezdte eladogatni a részvényeit. 12 hónap leforgása alatt (idén februárral bezárólag) a részvényeinek harmadától vált meg. Ennek egyik része közvetve ugyan, de magánál maradt – a Bill & Melinda Gates Alapítvány 1,3 milliárd dollár értékben kapott belőlük. Ezzel Gates új szintre emelte a jótékonyság fogalmát, élete során már több, mint harmincmilliárd dollárt áldozott fel a jó ügyek oltárán.

2. Carlos Slim Helu
Mexikó
Nettó vagyon:77,1 milliárd (+5,1 milliárd tavalyhoz képest)

A mexikói médiamágnás az elmúlt húsz évben hatalmas vagyont halmozott fel, ám nemrég az ország telekommunikációs piaca megváltozott. Az új, monopolhelyzetet tiltó törvények miatt 2014 júniusában kivásárolta az AT&T mobilhálózat 8,3 százalékos részesedését az egyeduralkodónak számító pán-latin-amerikai hálózatból, az America Movilból – létrehozva ezzel a konkurenciát.

2014 decemberében többségi tulajdont szerzett az Innmeubles Carso nevű ingatlanvállalatban, de ez nem volt olcsó: a kisebb részvényeseknek fejenként 450 millió dollárt fizetett. Egy hónappal később már ő volt a New York Times legnagyobb részvényese, 17 százalék került a kezébe. Emellett különböző építőipari és pénzügyi vállalatokban is érdekelt.

3. Warren Buffet
USA
Nettó vagyon: 72,7 milliárd (+14,5 milliárd a tavalyi évhez képest)

Warren Buffet gazdagabb, mint valaha, ezt pedig saját vállalatbirodalmának, a Berkshire Hathawaynek köszönheti. A cég A osztályú részvényeinek ára kétszázezer dollárra rúgott, ez pedig elég volt ahhoz, hogy Buffet a világ harmadik leggazdagabb emberévé lépjen elő a Forbes listáján (tavaly még csak a negyedik volt). Leányvállalatai számtalan területet fednek le, a vasúttól kezdve a biztosításon át az energetikai piacig. 2013-ban 182 milliárd dolláros árbevételt és nettó 19,5 milliárdos eredményt ért el, a gépezet pedig nem áll le: 2014 novemberében megvásárolta a Duracellt 4,7 milliárd dollárért. Buffet nagy filantróp hírében áll, ezt pedig mi sem bizonyította jobban, mint az a 2,8 milliárd értékű adomány, melyet tavaly különböző jótékonysági szervezeteknek (köztük Gates alapítványának is) adott. Egész életében 23 milliárd dollárt költött nemes célokra.

Buffet saját bevallása szerint azért lett ekkora ász, mert anno a negyvenes évek végén megvette az Intelligent Investor című könyvet. Első felvásárlása egy szorult helyzetben lévő nebraskai textilüzem volt, mára pedig holdingja, a Berkshire Hathaway Amerika negyedik legmagasabb értéken jegyzett vállalata, úgyhogy a könyv tényleg hasznos olvasmánynak bizonyult.

4. Amancio Ortega
Spanyolország
Nettó vagyon: 64,5 milliárd (+500 millió a tavalyi évhez képest)

Ortega egy egyszerű vasúti melós gyerekeként nevelkedett, mára viszont a világ negyedik leggazdabbjaként tartják számon. A két állapot közötti változást a Zara nevű céggel érte el, melyet még az exfeleségével indított 1975-ben. Spanyol otthonukban közösen készítették a különböző fehérneműket és fürdőköntösöket. A nyolcvanas évek közepére már egész Spanyolország ismerte a termékeit, és a cég készen állt arra, hogy a tengerentúlon is szerencsét próbáljon.

Ortega agresszív terjeszkedéssel, kevés hirdetéssel játszva, saját beszállítói láncát kőkeményen irányítva a konkurencia elismerését is kivívta – a Louis Vuittonnál például az egyik leginnovatívabb és legelszántabb kereskedőként nevezik. A gazdasági válság padlóra vitte a spanyol gazdaságot, de ezt Ortega meg sem érezte – 2009 és 2014 között 45 milliárd dollárral gazdagodott. Nem ül a pénzén: osztalékából ingatlanpiaci befektetéseket keres, Madrid, London, Barcelona, Miami, Chicago és New York is az érdekeltségi körébe tartozik.

5. Larry Elison
USA
Nettó vagyon: 54,3 milliárd (+6,3 milliárd a tavalyi évhez képest)

A Szilícium-völgy egyik legnagyobb ágyúja 1977-ben alapította a cégét, mely kőgazdaggá tette. Az adatbázis-szoftvert kínáló Oracle ötlete azután pattant ki a fejéből, hogy egy hasonló terméket készített a CIA megbízásából. Mindenki legnagyobb megdöbbenésére 2014-ben bejelentette, hogy lemond a vezérigazgatói posztról, és a továbbiakban csak a cég technológiai fejlesztéseit akarja irányítani, természetesen úgy, hogy tagja marad az igazgatótanácsnak. Szabadidejében szállodákat gyűjt (Hawaii egyik szigetén övé az összes), kupagyőztes vitorláscsapatot szponzorál (Oracle Team USA). A családi ügyek is jól alakulnak, lánya a filmproduceri szakmában szerzett nevet, az Annapurna Pictures jegyzi a Zero Dark Thirty – a Bin Láden hajsza című filmet.

6-7. Charles és David Koch
USA
Nettó vagyon: 42,9 milliárd dollár (+2,9 milliárd tavalyhoz képest)

A testvérpár érdekeltségei elég kiterjedtek: üzlet, filantrópia és politika. Csak tavaly ötmilliárdot költöttek felvásárlásokra. Charles 1967 óta a Koch Industries elnöke, irányítása alatt váltak a második legnagyobb céggé Amerikában (nem, nem az Apple az első, hanem a Cargill nevű mezőgazdasági és élelmiszermulti), gyártanak olajvezetéktől finomítón át papír kéztörlőig mindent. Fejenként 2,5 millió dollárt költöttek a tavaly évközi választások republikánus indulóira, ami nem mondható valami bőkezűnek, de a Washington Post cikke szerint a jövő évi elnökválasztáshoz már egymilliárdot segítettek összekalapozni a többi republikánus donor felpiszkálásával. Ők szervezték azokat a megbeszéléseket, amin a republikánusok azt tervezgették: ha megszerzik a szenátusi többséget, hogyan fúrják majd az Obama-kormány törvényalkotási programját. Azóta megszerezték.
Aktív jótékonykodók, tavaly 25 milliót adományoztak a fekete diákokat segítő United Negro College Fundnak, ami talán csak a jobboldalt lepte meg a baloldalnál is jobban. David a leggazdagabb New York-i lakos, a világhírű MOMA-ban épületet neveztek el róla a támogatásai után.

8. Christy Walton és családja
USA
Nettó vagyon: 41,7 milliárd dollár (+5 milliárd tavalyhoz képest)

Christy Walton a leggazdagabb nő a világon, és ez az elmúlt hat évből öt évben is ugyanígy volt. Jól házasodott: a Walton-család utóbb a legvagyonosabb család lett a világon, és ő örökölte a vagyont, amikor férje, John Walton 2005-ben elhunyt egy repülőbalesetben. Halála előtt még befektetett a First Solar napelemcégbe, így ő sáfárkodott legjobban a Walton-örökösök közül. A vagyon legnagyobb részét az amerikai Tescóban, a Wal-Martban levő részesedése adja, az áruházláncot apósa, Sam Walton és annak bátyja, James alapította 1962-ben. Csak 2014-ben 470 millió dollár osztalékot kapott a cégből. Elvonultan él a Wyoming állambeli Jacksonban, de 2013-ban nyilvánosan is megjelent, hogy átvegye az Imagen alapítvány díját a Bless Me, Ultima című film producereként (az alkotás a mexikói-amerikai chicano irodalom atyjaként számon tartott Rudolfo Anaya könyvéből készült). Fia mindössze 3 évesen kellett, hogy leküzdje a rákot, ő maga pedig kis híján életét vesztette egy tüdőgyulladás következtében.

9. Jim Walton
USA
Nettó vagyon: 40,6 milliárd dollár (+5,9 milliárd tavalyhoz képest)

Jim Walton ott ül a Wal-Mart igazgatótanácsában, a láncot alapító Sam Walton legfiatalabb gyermeke. Az áruházak tavalyi forgalma 473 milliárd dollár volt, 27 országban 11 ezer üzletük van. Egy hónapja jelentették be, hogy idén 9 dollárra, jövőre 10-re emelik a dolgozóik minimális órabérét (az aktivisták 15 dollárért küzdenek). Az áruház mellett Jim Walton a család alapította Arvest Bank elnök-vezérigazgatója, négy amerikai államban vannak fiókjaik, 15 milliárd dollárt kezelve 2013-ban 130 millió dollár körül volt az adózott eredmény.

10. Liliane Bettencourt és családja
Franciaország
Nettó vagyon: 40,1 milliárd dollár (+5,6 milliárd tavalyhoz képest)

A L’Oreal nagyasszonya még gazdagabb lett tavaly, miután további 8 százalékos részesedést vásárolt a kozmetikai birodalomban a Nestlétől, családjával most már 33 százalékuk van. Apja, Eugene Schueller alapította a céget 1907-ben. Néhány éve már nem vesz részt a cég irányításában, lánya, Françoise Bettencourt Meyers ugyanis jogi úton elérte, hogy alkalmatlannak nyilvánítsák erre. Az idős özvegy öregkori elbutulásban szenved, unokája, a 25 éves Jean-Victor Meyers vette át a helyét az igazgatótanácsban. Januárban kezdődött egy per, amelyben tíz embert vádolnak azzal, hogy euró-százmilliókkal rövidítették meg, de így is Európa leggazdagabb asszonya.

Napokon belül lezárul a Wizz Air londoni tőzsdei részvénykibocsátása, mely egyre biztosabb, hogy óriási siker lesz. A magyar alapítású vállalat eddigi tulajdonosai nagyon gazdag emberré válnak, a cég vezérigazgatója, Váradi József szinte bizonyosan felkerül a tízmilliárdosok listájára.

A Forbes két címlapembere is hatalmasat kaszál a Wizz Air tőzsdei bevezetésekor. Teljesen megérdemelten: az elmúlt évtized talán legnagyobb céges sikertörténetében vettek részt, Váradi József a cég vezérigazgatójaként, Varga Zoltán pedig a legnagyobb magyar magánrészvényesként.

A Wizz-sztoriról többször írtunk már itt a blogon, miután a magazin magyar kiadásának legelső címlapján szerepelt Váradi József. Pár nap múlva pontosan tudhatjuk majd, hogy ki mennyit keresett a sikeren, de a kibocsátási tájékoztató birtokunkba került részletei alapján már most hozzávetőlegesen kiszámolható néhány összeg.

A Reuters értesülései szerint a Wizz megemelte kibocsátandó részvények mennyiségét, a korábban bejelentett 300 millió helyett már 420 millió eurót kívánnak bevonni. A papírok kibocsátási ára 1150 penny lehet, amivel a piac a céget 1,96 milliárd euróra (nagyjából 600 milliárd forintra) értékeli. Másfél évvel ezelőtti címlapsztorinkban 1-1,2 milliárd eurós becslést adtunk alsó hangon, szép ugrás tehát ez azóta. 

A kibocsátási tájékoztatóból az látszik, hogy a Wizz Aiz elképesztő hatékonysággal működik, költségszintje lényegében megegyezik a Ryanairével (a cost of avaiable seat kilometer 3,68 euró, a Ryanairé 3,56), pedig az ír céget a szakértők verhetetlennek tartják költségkontroll terén. A Wizz nagyobbat kaszál az olajárzuhanáson, mert ír konkurensével ellentétben csak félig hedgelte beszerzéseit. Nagyon jól áll a cég a kiegészítő bevételekkel is (minden ide tartozik, ami nem jegyárból jön), mely a jegyárbevételek harmadát is eléri. 

Varga Zoltán, aki októberi címlapunkon szerepelt, a Wizz 2,8 százalékát birtokolja. Pakettje a most várt kibocsátási áron mintegy 17 milliárd forintot ér, miközben a 33 leggazdagabb magyar listánk készítésekor még csak 8 milliárdra értékelte ő maga. Ő tehát biztosan előrébb ugrik majd a következő listánkon.

Váradi József vezérigazgatóval kapcsolatban a tájékoztatóból kiderül, hogy tavaly a fizetése és a bónuszai együttesen elérték a félmilliárd forintot és sok részvénnyel is rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos információ kissé hiányos a tájékoztatóban, de különböző árfolyamokon lehívott, vagy lehívhat több mint 3,5 millió részvényt. Ha ezeket kifizeti, a papírok értéke meghaladja majd a 15 milliárd forintot. 

A méltán népszerű Szarvas után újabb sikeres 30 év alatti magyar: Szőke Gábor Miklós lécszobrai igen keresettek, a Fradi-sason 120-an dolgoztak a keze alá, ma saját brandjét építi.

Első munkáját, egy lovat ábrázoló szobrot a négyesfogathajtó világbajnok, Móró Lajos vette meg. Ekkor Szőke Gábor Miklós 16 éves volt, gyakorlatilag azóta a művészetéből él. Most épp a bahreini herceg által rendelt, és a dubaji király lányának készülő meglepetés-szobron dolgozik, emellett a világ legnagyobb lószobrát is építi saját csapatával.

A 13 méteres, rozsdamentes acélból készülő, vágtázó állat a szlovákiai Somorján áll majd egy lovasaréna előtt. A művész készítette a Fradi-stadion hatalmas sasát, az ő dobermannjai ültek az Erzsébet téren, az ő szarvasszobra áll a Szerémi úti Trófea étteremnél. A Sziget Fesztiválon is találkozni lehet állataival, belvárosi bemutatótermekben, klubokban pedig az installációival.

Az állatábrázolás mindig érdekelte, szobrászszakon és a milánói egyetemen tanult. Egy művésztelepen dolgozta ki a maga technikáját, ahol a kötelező kőfaragás helyett elment az erdőbe ágakat gyűjteni, és ezekből  gyártotta első, asztal méretű szörnyecskéjét. „Azt hiszem, többet legóztam az átlagnál” – mondja nevetve.

A jogászvégzettségű és művészetkedvelő szülők korán felismerték Gábor képzőművészet iránti érdeklődését, lehetővé tették neki, hogy azzal foglalkozzon, ami a legjobban érdekli. Gyerekkora óta támogatták, majd később az üzleti életben való érvényesülésben is szerepük volt. Gyakran a mai napig szívesen besegít édesanyja és húga, aki szintén képzőművész, édesapja tavalyelőtt elhunyt.

Kitartásának köszönhetően gyorsan ismert és keresett lett – egy kastélykerti kiállítása menet közben lett „vándor”, eredetileg egy helyszínre tervezte. Szépen jöttek a megrendelések is. A köztéri szobrokat és beltéri installációkat, bútorokat, kiállítási munkákat, valamint a nem megrendelésre készült műtárgyakat saját nevén, a Gabor Miklos Szoke márka alatt futtatja. Emellett vannak kísérleti projektjei is, amelyeket Dante, néhai dobermannja ihletett. Ezeket egy szűkebb közönségnek szánja.

Ma már egész csapatot foglalkoztat, akár egy építési vállalkozó. Hat alkalmazottja mellett párja, Hauer Berta intézi a kommunikációt és az értékesítést, vagyis nyolc főt tart el a cég. A társaságot frissen alapították,  2013 végén – előtte egyéni vállalkozó volt a művész –, hivatalosan a Gabor Miklos Szoke brandet kommunikálják és építik nemzetközi szinten is. Alvállalkozókkal is együttműködik, a Fradi-sason például 120-an dolgoztak a művész keze alatt.

Megállás nincs. Tavaly hat monumentális szobra készült el, közben születtek kisebb alkotások magánmegrendelésre, és persze saját munkák is, amelyekből párjával egy New York-i kiállítást terveznek. Költözni nem akar. Ahogy mondja, mivel a világ minden pontjáról kap megrendelést, minden város egyformán messze van.

További 29 sikeres magyar fiatal sztorija a Forbes februári számában.

Anyalapunk online verziója is közölte egy cikkünket. Hermann Irén írása nálunk októberben jelent meg, itt a blogon is beszámoltunk róla, most pedig a forbes.com-on pörög az angol nyelvű verzió. Íme a szerző élményei a cikk írásáról és friss információi a katonákat utaztató magyar cég árbevételéről és idei terveiről.

Egy hűvös őszi reggelen Belgiumba repültem, hogy egy pár nappal azelőtt hallott cégről első kézből, a frontvonalról írjak. A Beyond of Band of Brothers Tour egy magyar cég, amelyik 99 százalékban amerikaiakat, köztük veterán katonákat utaztat második világháború európai színterekre. Én egy tisztán veterán, a Battle of the Bulge elnevezésű túrán vettem részt.

Olyan katonákkal jártam végig a csata helyszíneit, a katonai temetőt, az emlékhelyeket, a lövészárkokat, akik 70 évvel ezelőtt ugyanott, Bastogne környékén harcoltak. Részükről a borzalmak feldolgozásának része a látogatás, az emlékezés. Szinte mind 90 felett járnak, sokszor alig vagy bottal, járókerettel, tolókocsival. Repülnek, utaznak órákat, hogy az amerikai himnusz hallatán felállva szalutáljanak Belgiumban. 

A szabadság szeretetét, az azért való harcot, az elsőre (és távolról) amerikai ömlengésnek tűnő háborús romantikát ott értettem meg először. Nem csoda, hogy erre utazási cégek jöttek létre. Az már igen, hogy köztük egy magyar vezeti a listát. Róluk most a forbes.com is beszámol.

A Beyond Band of Brothers Tour Amerikában piacvezető. 2013-ban 2,4 millió dollár árbevételük volt, 2014-ben 3,6 millió dollárral zártak. Idén egy új túrát is kínálnak: közel kétezer volt utasukat kérdezték meg arról, hova utaznának, s Lengyelország toronymagasan nyert. Idén májusban lesz az első, tizenkét napos lengyel túrájuk, ahol a többség a Valkűr hadművelet, a varsói felkelés és a koncentrációs táborok helyszíneire kíváncsi.

Szarvas, az index.hu rejtőzködő gifmágusa is felkerült a Forbes immár másodszor megjelent listájába, amelyen 30 sikeres 30 év alatti magyar szerepel. Vigyázat, nem csak életút, kép is van róla! 

Dr. Puskás Tivadar szombathelyi polgármesterjelölt egy WC-re photoshopolva, illetve csont sovány afrikaiak és az Elite Model Look szépségverseny egyik nevezője egymás mellé montázsolva – ezek szerepelnek Szarvas Tumblren vezetett mikroblogjának első képein, 2010 szeptemberében. Az akkor egy helyi (mármint szombathelyi, nem afrikai) nyomdában dolgozó grafikus eleinte lokális témákkal akart foglalkozni a műszak üresjárataiban, gyilkosan egyszerű stílusban. A hol animált, hol statikus, összevágott képek lényegében a történésekre azonnal reagáló skiccek az internetre alkalmazva.

Üres időből – ahogy egyre nagyobb rutinra tett szert – egyre több lett, a témák meg pár hét után átcsaptak országosba. „Azt nem is tudtam, hogy a tumblren majdnem mindenki újságíró, csak bekerültem a közegbe, láttam, milyen témák népszerűbbek, és én is olyanokat akartam csinálni” – mondja. Ahogy a képek egyre sűrűbben pörögték körbe a magyar nyelvű internetet, két éve megkereste Dudás Gergely, az Index akkor újdonsült főszerkesztője. Először távmunkában gyártott képeket az oldalnak, aztán beadta a derekát, Budapestre költözött és beült a szerkesztőségbe.

„Most, hogy bekerültem, pont az aznapi hírekre nincs idő reagálni” – elemez hangosan, ugyanis simicskás címlapképektől putyinos infografikákig tervez mindent, de valójában mostanában is jut ideje Szíjjártó Péteres és vaddisznós gifekkel enyhíteni a köz elvonási tüneteit. Más munkákat is vállal, például háttérvetítéseket koncertekre, és ilyenkor simán névvel, arccal jelenik meg a megbízók előtt, de a neten már megmarad az egykori anonimitásnál. „Kialakult, hogy az impresszumban is el vagyok takarva. Most hezitáltam, hogy a Forbesban miért ne szerepelnék képpel, de akkor meg ott a kérdés, hogy eddig miért nem. Én sose pakoltam sehova képeket magamról, ez távol állt tőlem mindig.” Másokról még sokat fog.

Szülői támogatás: „annyiban támogattak, hogy nem voltam akadályozva”
Külföldi tanulmányok: -
Mekkora az esélye, hogy 5 éven belül külföldre költözik? 30%

További 29 sikeres 30 alatti magyar története, valamint nagy bennfentes Prezi-sztori a Forbes februári számában

Új, erős vizuális nyelv megalkotására tesz kísérletet a Prezi, mely egy teljesen új termékkel jelentkezett be. Sokan épp azért kritizálták eddig a felhőalapú prezentációs szoftvert fejlesztő céget, mert egytermékes: a Prezi maga a Prezi. A fanyalgóknak itt a frappáns válasz: a Nutshell.

A mobilappal rövid videó készíthető, majd a legkülönfélébb animációkkal és feliratokkal lehet ezeket feldíszíteni, majd a videó terében elhelyezni, nemcsak egyszerűen feldobálható feliratokról van szó. Sőt, ha az alkalmazással mozgóképet rögzítünk (mondjuk egy filmrészletet), akkor ezt észleli, és ebbe a térbe is el lehet helyezni a legkülönfélébb izgő-mozgó animációkat. Amit eddig csak egy vágóprogrammal tudtunk megcsinálni a számítógépünkön, azt pár kattintásból tudja a Nutshell. (Ha ez így bonyolult, és az, inkább nézd meg a lenti videót.)

Mit vártok ettől a terméktől? – kérdezzük Somlai-Fischer Ádámot, a Prezi társalapítóját, aki a cég innovációs laborját vezeti, és a Nutshell szellemi atyja. „Boldogságot” – jön a magától értetődőnek tűnő válasz, a kétórás interjú után pedig szinte kiakad a „boldogságmérőnk”. Nevetünk. De vegyük komolyra.

„Szerintünk ez egy ütős vizuális nyelv. Ez a Prezinek is segít, mert azt fogjuk tudni mondani magunkról, hogy mi ebben tök erősek vagyunk, hogy történetek meséljünk képekben” – mondja Ádám. És tényleg ez a Nutshell legerősebb üzenete. 

A Nutshell előnye, hogy nagyon könnyen kezelhető – ebben az appban benne van a Prezi minden tapasztalata és tudása, ami arról szól, hogy egy roppant komplex rendszert, hogyan lehet egyszerűen megjeleníteni. Az egyszerűség és a kezelhetőség azért fontos, mert így a felhasználó a történetmesélésre tud fókuszálni. Ha Nutshellt elindítjuk, szinte magától értetődő hogyan működik, csak azzal kell foglalkoznunk, hogy minél kreatívabb videót tudjunk készíteni. A végterméket aztán persze megoszthatjuk. Így jut el a Prezi azokhoz is, akik eddig nem használták. Ha ilyet tudnak egy kis videóval, mit tudnak kezdeni egy prezentációval?

A cég alapítói szerint, ha jól végzik a dolgukat, akkor 2 milliárd emberhez juthat el a Prezi. Ahhoz, hogy hitelesen tudják képviselni ezt víziót, villantaniuk kellett abból a tudásból, amivel a Prezit is építik.

Somlai-Fischer, a Prezi ötletgazdája korábban a dizájnért felelt, de a menedzsmentfeladatokat leadta, hogy újabb, innovatív termékeken dolgozhasson. A Nutshellen közel háromnegyed évet dolgoztak, mától elérhető az AppStore-ban.

„A koreai office menedzserünk preziben kérte meg a felesége kezét. Azért az kicsit sok volt még nekem is – nevet Somlai-Fischer Ádám. A Prezi persze alkalmas erre, de mégis csak egy prezentációs szoftver. Viszont azzal a tudással, ami a Prezi mögött van, miért ne lehetne létrehozni egy másik eszközt, ami a vizuális storytellinget máshonnan közelíti meg?” – innen indult a fejlesztés.

„Végső soron azt várjuk, hogy az emberek használják, és örüljenek neki” – mondja Ádám a leendő „Nutshell-pillanatokról”.

A tárgyalónk elég sivár. Egy cserepes virág, a falon két verzió az első címlapunkból (ahogy akkor felragasztottuk, még nem volt parafa falunk) és egy méretes tévé videokonferenciához. A jelöltek egymás után érkeznek, és ülnek le a fehér, a székektől már kikoptatott fal elé. Steril környezet, mindenki annak látszik, ami.

Irodavezetőt keresünk, közel kétszáz életrajz esett be hozzánk, jó, ha tíz emberrel találkoztunk személyesen. A legtöbbjüknek nehezükre esik angolul kifejezni magukat, sokan kifejezetten rosszul képviselik a saját érdekeiket, vagy mutatják be, hogy mit is tudnak valójában. Óriási előnnyel indul, aki élt külföldön (vagy egyszerűen itthon megtanult jól angolul), tisztában van önmagával, és hiteles. Nincsenek sokan.

Petrányi Viktória az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) 1991-ben megtanult vakon gépelni. Pár évvel később Mundroczó Kornél gondolatait tudta gyorsan Wordbe vinni, és a történet szerint ennek is szerepe volt abban, hogy ők ketten egymásra találtak, és azóta is profi producer-rendező párost alkotnak. (Hat négyzetméteren indultak, 50. oldal)

Ilyen, ha az iskolában hasznos dolgokat tanítanak. (És ezt már akkor is így gondoltam, amikor Viktória után négy évvel én ültem az AKG ötödik emeleti számítógéptermében.) Az angolról elég szó esik máshol is. Visszaüt, hogy az iskolai angolórák nem elég jók, a filmek a tévében nem feliratosak, és nem tudni angolul nem ciki.

De a gépíráson kívül az is elférne a sok óra között, hogy mit érdemes, és mit nem egy állásinterjún magunkról megosztani. Egyáltalán, hogyan tekintsünk egy ilyen találkozóra? Mint egy kikérdezésre vagy inkább lehetőségre, hogy többet megtudjunk arról a helyről, ahova be akarunk jutni. (Hátha nem is akarunk ott dolgozni.) Nem csak mi keresünk irodavezetőt. A jelöltek olyan munkahelyen akarnak, gondolom, dolgozni, ahol helyükön érzik magukat.

Amikor ugyanabban a tárgyalóban a második 30 sikeres magyar 30 alatt listánkat raktuk össze, pont ellenkező élményünk volt. Csupa olyan ember jött szembe, akik láthatóan nagyon is tudják, hogy mit akarnak, és sikeresek is benne. Mindezt huszonévesen. (30 sikeres magyar 30 alatt, 56. oldal)

A Prezi alapítói is így voltak ezzel, amikor összeültek a pesti Alibi kávézóban, és addig beszélgettek, míg el nem határozták, hogy céget alapítanak együtt. Árvai Péter itt osztotta meg Somlai-Fischer Ádámmal és Halácsy Péterrel, hogy meleg. Fontos volt neki, hogy mindent tudjanak róla. A magyar közönségnek a Forbesban beszél először erről. Az első magyar coming out vezető üzletembertől? „A mamámat arra szoktatták, hogy jobb kézzel írjon, ami ma tök furának tűnik, mert ezzel már nem foglalkozik senki. Szerintem így lesz a melegséggel is. Amíg odáig eljutunk, addig érdemes arról beszélni, hogy vannak balkezesek, és melegek is” – mondja Árvai, és igaza van. (20 oldalas Prezi-összeállítás, a 20. oldaltól)

A Prezi központja a Nagymező utcában van. Aki arra sétál, és először megy be a számos rendezvénynek is otthont adó cégközpontba, meg fog lepődni. Mintha egy másik Magyarországon járna. Nyitott, keményen dolgozó, jól kereső, vidám, a változásban hívő emberek közössége a Prezi. Így láttuk számos háttérbeszélgetés, interjú és egy többnapos bejárás után is.

Ez a poszt a Forbes főszerkesztői beköszöntője is egyben.